300 ezer forint alatt kötelezővé teszi a kormány a béremelést.

A kormány rendeletben állapítja meg, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabéreket mennyivel kell emelniük a munkaadóknak, hogy azok nettó értéke ne csökkenjen 2012-2013-ban - az erről szóló törvényjavaslatot Rogán Antal és négy fideszes párttársa, valamint egy KDNP-s képviselő nyújtotta be a parlamentnek, és a kormánypártok támogatásával általános vitára alkalmasnak minősítette azt a gazdasági bizottság hétfőn.

A kívánt mértéket be nem tartó cég két évig nem indulhat közbeszerzésen és nem kaphat állami támogatást. Rogán Antal azzal indokolta az előterjesztést, hogy az a cég, amely nem akar indulni közbeszerzésen, és nem tart igényt támogatásra, figyelmen kívül hagyhatja a törvényt.
    
A bérkompenzáció betartását úgy ellenőrzi a munkaügyi hatóság, hogy megállapító határozatot hoz akkor, ha a munkavállalók kétharmada nem kapta meg a rendeletben előírt bért.
    
Volner János (Jobbik) bizottsági alelnök a piaci logikával ellentétesnek nevezte a törvényjavaslatot, mivel nem biztos, hogy a cégek kitermelik a kompenzáció fedezetét. A kötelezés okát abban jelölte meg, hogy az egykulcsos szja miatt a költségvetésből 500 milliárd forint esett ki, a bércsökkenést pedig a kormány a kis- és közepes vállalkozásokkal akarja megfizettetni. Ez azért érdekes, mivel amúgy a kormány deklarált célja ezek támogatása.
    
Kovács Tibor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat szövegében a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) folytatott konzultáció után határozza meg rendeletben az elvárt munkabéremelést. Ugyanakkor a parlament most tárgyalja az OÉT megszüntetését.
    
Rogán Antal a munkaadók felmérésére hivatkozott: 40-45 milliárd forintba kerül nekik a bérkompenzáció, ugyanakkor a nyereségadó és az adminisztráció csökkentésével ettől több pénz marad náluk.

"Magyarország a Velencei Bizottság véleményét nem tudja elfogadni" - közölte blogbejegyzésben Szájer József. A fideszes EP-képviselő az Európa Tanács legfőbb alkotmányozási tanácsadó szervezetének múlt pénteken elfogadott, és az orbáni alaptörvényt számos ponton elmarasztaló állásfoglalása miatt förmedt rá a testületre.

Szerinte ugyanis annak véleménye "sommás kritika" vagy éppen "félreértés", ami abból fakad, hogy nem értenek a magyar joghoz, illetve "alkotmányos szóhasználathoz". Ráadásul - állítja Szájer - megkérdőjelezik az Orbán-kormány jóhiszeműségét is, holott a kabinetet csak a "majdnem egymillió magyar polgárnak a nemzeti konzultációs kérdőíven megfogalmazott egyértelmű véleménye" köti.

Az alkotmány részletes elemzése során a Velencei Bizottság (VB) "sem tudta kivonni magát a magyar alkotmánnyal szemben az elmúlt időszakban kibontakozott ideológiai célzatú támadások hatása alól" - fogalmazott Szájer József minapi blogbejegyzésében.

„Magyarok vagyunk, de a hazánk Szlovákia.” Ezzel az állítással a szlovákiai magyarok 68 százaléka egyetért – állítja egy felmérés, mely egy nemzetközi projekt részeként az EU új tagállamaiban élő kisebbségeket vizsgálja.

A felmérésről a Sme napilap számol be. A közvélemény-kutatás készítői 801 válaszadóval beszélgettek.

Két eldugott kormánypárti törvénymódosítás teremtene lehetőséget arra, hogy a pénzügyi felügyelet és médiahatóság vezetői egyfajta adózatlan végkielégítést kapjanak, ha távoznak munkahelyükről. A kormány tavaly indított hadjáratot a "pofátlan" állami végkielégítések ellen, amelyeket 98 százalékos adóval sújtottak. A felügyelet és a médiahatóság vezetői esetében azért tartják indokoltnak a tízmilliót bőven meghaladó lelépési pénzt, mert a két hivatal vezetői egy évig nem mehetnek el máshová dolgozni távozásuk után.

"Tizennyolcadik intézkedés: a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb béren felüli juttatások, úgymint szabadságmegváltás és titoktartási pénz a költségvetési szférában megadóztatása 98 százalékkal" - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök tavaly június 8-én a parlamentben kormány egyik emblematikus intézkedését. Ezzel a kormány az előző kabinet idején kifizetett, kiemelt állami végkielégítések által keltett felháborodásra kívánt reagálni.

A több kormányzati tisztviselő által "pofátlannak" minősített végkielégítésekre visszamenőleges hatállyal vetették ki a 98 százalékos adót, amelyet nem csak a politikai kinevezetteknek, hanem a felmentett köztisztviselőknek és közalkalmazottoknak is fizetniük kellett három és fél millió (vezetők esetében kétmillió) forintos összeg felett.

A különadót a törvény első, tavaly nyári benyújtásakor azzal indokolták, hogy a kormány szándéka "a társadalom igazságérzetét sértő, államháztartási forrásból származó, a jogviszony megszűnésével összefüggésben juttatott egyes jövedelmek" megadóztatása.

A héten azonban két olyan, kormánypárti oldalról érkező törvénytervezet került a parlament elé, amely kivételt tenne a végkielégítések szigorú megadóztatásában a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vezetőivel.

Nem lennénk EU-tagok a kormány mostani döntése alapján

A kormány átírta a népszavazásokra vonatkozó szabályokat. A szigorítás már-már ellehetetleníti a voksolást.

A kormány teljesen átírta a népszavazásokra vonatkozó szabályokat, alaposan megszigorítva szinte minden kritériumot. Megszűnik az úgynevezett véleménynyilvánító népszavazás, és a voksolás a jövőben csak akkor lesz érvényes, ha a választók több mint fele részt vesz rajta, és a szavazók több mint 50%-a ugyanazt a választ adja. Ha a mostani szabályok érvényesültek volna a múltban, akkor érvénytelen lett volna az EU- és a NATO-csatlakozásról szóló szavazás is.

Míg a kormány a teljesen ellenőrizhetetlen szociális konzultációra milliárdokat szánt, addig az ellenőrzött, hivatalos népszavazás intézményét gyakorlatilag megszüntette, vagy legalábbis olyan feltételrendszert alkotott, mely ellehetetleníti a voksolást.

Az egyik legfontosabb változás, hogy megszűnik az úgynevezett véleménynyilvánító népszavazás, mely nem volt kötelező érvényű a Parlamentre nézve, ellenben befolyásolhatott egy-egy döntést.

A másik, ennél komolyabb következményeket felvonultató változtatás, hogy ezentúl csak az a népszavazás lesz érvényes, melyre a választásra jogosultak több mint fele elmegy, és több mint felük ugyanúgy voksol.

A régi szabályok nem határozták meg, hogy hány embernek kell elmenni, az érvényességhez elég volt, ha az összes választásra jogosult 25%-a, plusz egy fő ugyanarra szavaz.

A kormány a szigorítást azzal indokolta, hogy így szeretnék kiszűrni a komolytalan kezdeményezéseket, érdekesség viszont, hogy az új szabályok szerint több, olyan korábbi népszavazás is érvénytelen lett volna, ami egyáltalán nem tekinthető komolytalannak.

Népszavazás a NATO- és az EU-csatlakozásról: érvénytelen

A NATO-csatlakozásról szóló népszavazásra a választásra jogosultak 49,24%-a ment el, ami a jelenlegi rendszer szerint kevés lett volna az érvényességhez. A kérdés az volt: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A szavazáson a válaszadók 85,33%-a mondott igent.

A Velencei Bizottság sem ért a joghoz?

Éles kritika a magyar alkotmánynak: kimaradt a halálbüntetés, bekerült a tényleges életfogytiglan, emellett korlátozó jogalkalmazásra ad lehetőséget. A Fidesz szerint azonban a legfőbb európai alkotmányozási tanácsadó testület nem ért a magyar joghoz, rosszhiszeműséget tételez fel, és mindent félreért.

"Az alkotmány részletes elemzése során a Velencei Bizottság sem tudta kivonni magát a magyar alkotmánnyal szemben az elmúlt időszakban kibontakozott ideológiai célzatú támadások hatása alól. (...) Magyarország a bizottság véleményét nem tudja elfogadni" - írja blogjában Szájer József, az Európai Parlament fideszes képviselője, a január elsejétől hatályos magyar alaptörvény egyik kidolgozója.

A megalakulásának helyszínéről Velencei Bizottságnak nevezett Jog a Demokráciáért Európai Bizottság az Európa Tanács alkotmányozási tanácsadó szervezete. 57 tagállama mellett több megfigyelő vagy különleges státusszal bíró ország képviselteti magát benne. Két magyar tagja Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Trócsányi László, korábbi alkotmánybíró.

Szájer blogjában számol be arról, hogy pénteken Velencében a testület elfogadta az új magyar alkotmányról szóló jelentését. A kormány megbízásából a bizottság ülésén Magyarországot Szájer mellett Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő képviselte.

A kritikák egy része Szájer szerint olyan szabályokat kér számon Magyarországon, amelyek számos más európai országban sem részei az alkotmánynak. Más esetekben olyan pontokon fogalmaznak meg bírálatot, amelyek a jelenleg még hatályos alkotmányban is benne vannak.

Éles kritikát a tényleges életfogytiglani büntetés kodifikálása kapott. Az alaptörvény atyja azonban úgy látja, "a magyar kormányt köti annak a majdnem egymillió magyar polgárnak a nemzeti konzultációs kérdőíven megfogalmazott egyértelmű véleménye" - noha ez egyéni képviselői indítvánnyal került a dokumentumba, a kormánynak hivatalosan semmi köze nincs, nem is lehet a törvényhozáshoz.

Szájer szerint a bizottság megkérdőjelezi a magyar hatóságok jóhiszeműségét, amikor fölteszi, hogy az alaptörvény szövegének helytelen vagy korlátozó értelmezése jogsérelemhez vezethetne. Hiányzik például az alkotmány szövegéből a halálbüntetés tilalma, de ez szerinte nem azt jelenti, hogy Magyarország nem teljesíti nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit.

"A VB teljesen félreérti a sajtószabadságra vagy a nemzetiségek jogaira vonatkozó szabályozást" - állítja, ami szerinte a magyar alkotmányos jogi szóhasználat nem ismeréséből fakad. Ezzel azonban Szájer az Alkotmánybíróság elnökének hozzáértését vonja kétségbe, akinek újraválasztását Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára a Fidesz-KDNP is támogatni fogja.

A képviselő felhívja figyelmet, hogy "a Bizottság határozatainak jogi kötő ereje nincsen, a szöveg és az ajánlások véleményt fejeznek ki, az abban megfogalmazottak külön kötelezettségeket nem rónak Magyarországra".

Lezárják a Corvinust, megtiltották az egyetemi fórumot

A diákokat korábban ellenállásra buzdító rektor előzetes beleegyezése ellenére megtiltotta a csütörtökre tervezett, Éjszaka a felsőoktatásért nevű rendezvényt a Corvinuson.

Éjszaka a felsőoktatásért néven szervezett egész éjszakás programot a Hallgatói Hálózat a Corvinuson. A vitafórumokkal, kerekasztalokkal, zenével, bulival a készülő felsőoktatási törvény ellen akartak tiltakozni és egy közös felsőoktatási érdekvédelmi szervezet alapjait lerakni.

A miniszterelnök szóvivője szerint óriási sikerrel végződött a szociális konzultáció, szerdáig 1 millió 65 ezer kérdőív érkezett vissza. Az eredményeket várhatóan június végén ismertetik.

A szerdáig visszaérkezett kérdőívek száma - amely több mint egymillió - szerinte azt jelenti, az emberek is hitet tettek amellett, hogy a konzultációkon alapuló kormányzás lehet sikeres, míg az emberek feje felett való kormányzás - mint azt tették az előző kabinetek az elmúlt nyolc évben - kudarcokhoz vezet.

A miniszterelnök szóvivője azt mondta: az emberek a mindennapi életüket érintő legfontosabb kérdésekben mondtak véleményt. A parlament előtt - folytatta - most egy nagyon fontos törvényalkotási munka áll, ugyanis az év végéig meg kell alkotni az emberek mindennapi életét leginkább befolyásoló és a 2012. január 1-jétől hatályos, új alaptörvényből fakadó jogszabályokat.

A Hírszerző összegyűjtötte azokat a nyilatkozatokat és tövényeket, amely alapján felesleges volt a szociális konzultációt lefolytatni.

A május 31. és a vagyonátadás időpontja közötti pénztári hozam a sajtóhíresztelésekkel ellentétben teljes egészében az állami nyugdíjrendszeré lesz - közölte a pénzügyi felügyelet, bejelentve azt is, hamarosan megkezdi a pénztári vagyonátadással kapcsolatos második vizsgálatot.

A PSZÁF összesítése szerint a 18 magánnyugdíjpénztár közül 2011. június 6. és 10. között valamennyi pénztár átadta az átlépett tagjai utáni értékpapír-állományt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. részére. Egy pénztár mintegy 3 milliárd forintnyi állománya kivételével június 8. és 10. között a teljes érintett készpénzállomány is átkerült az állami intézményhez, utóbbi tétel kedden érkezett be.

A pénztárak összességében 2 946 milliárd forintnyi vagyont adtak át, amelyből mintegy 140 milliárd forintnyi volt a készpénzállomány. Az utóbbi kapcsán az elmúlt 14 napban képződött hozamot szintén az ÁKK Zrt.-nek kellett átutalni.

A magánnyugdíjpénztáraknak az állami nyugdíjrendszerbe visszalépett tagjaik utáni vagyon és a függő tételek nagyságát a magán-nyugdíjpénztári törvény alapján 2011. május 31-i árfolyamon kellett megállapítaniuk, s az e fordulónapon meglévő eszközökben, és az erre a napra eső rögzített árfolyamon kell átadniuk a vagyont és a függő tételeket az ÁKK-nak.

Ellentétben az elmúlt napokban megjelent egyes sajtóhíresztelésekkel, a 2011. május 31. és az átadás tényleges időpontja közötti, az értékpapírok árfolyamváltozása, illetve a kamatozó eszközökre elért hozam teljes egészében az állami nyugdíjrendszeré, végső soron az itt létrejövő egyéni állami nyugdíjszámlák tulajdonosaié lesz.

Az állam tehát az átadás ütemét meghatározó törvény elfogadásával "nem mondott le" 12 napi árfolyamnyereségről és hozamról. Május 31. óta - függetlenül a vagyonátadás fizikai teljesítésétől - ezek az eszközök az állami nyugdíjrendszerbe visszatért tagoknak termelnek hozamot, árfolyamnyereséget.

A Fidesz Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt, Pokol Béla jogászt, Szalay Péter ügyvédet és Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét jelöli alkotmánybírónak. A Hírszerző összegyűjtötte, mit is kell róluk tudni.

Továbbra is fenntartja korábbi, főleg az alkotmányozás módjára és sebességére vonatkozó kritikáját a Velencei Bizottság (VB). Ám az elfogadott alaptörvény kormany.hu-n elérhető angol nyelvű változata alapján végzett újabb vizsgálatuk lényegesen több ponton bírál, és sokkalta súlyosabb megállapításokat tesz.

"Rabszolga-sorba taszított és elnémított munkavállalók"

Az LMP-s Scheiring Gábor napirend előtti felszólalásában kifejtette, hogy elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor az elkövetkező 10 kormány kezét kötné meg gazdaságpolitikai szempontból. Szerinte három nagy döntés várható, ami rabszolgasorsba kényszeríti a munkavállalókat: 44 órára emelik a kötelező heti munkaidőt, csökkentik a szabadnapok számát, ráadásul a korengedményes nyugdíjakat is elveszik.

A Nemzeti Együttműködés cinikus rendszerében arra törekszik a kormány, hogy megszabaduljon az ellenvéleményektől - fogalmazott a képviselő, aki szerint nem támogatható az OÉT felszámolása is. Ennek közvetlen hatásai lesznek a munkavállalók bérére - tette hozzá.

Már régen nem csak a tűzoltókról és rendőrökről van szó, hanem minden magyar munkavállalóról - húzta alá Scheiring Gábor.

Cséfalvay Zoltán gazdasági államtitkár a kormány nevében azt felelte, hogy teljesen rendben van, ha Orbán Viktor megköti a következő kormányok kezét. Hagyni kellene azt, ami az elmúlt években zajlott? - tette fel a kérdést.

A munkaerőpiaci változásokkal kapcsolatban azt állította, hogy ezekre az egymillió új munkahely miatt van szükség. Állásokat csak a vállalkozók tudnak létrehozni, ehhez viszont csökkenteni kell az adminisztrációt, valamint enyhíteni kell a munkavállalás röghöz kötését. Szükség van a munkaerőpiac rugalmassá tételére - emelte ki Cséfalvay Zoltán. Azok az igazi rabszolgák szerinte, akik a szürke és a fekete gazdaságban dolgoznak, miután a bizonytalanság miatt ez a legrosszabb, ami történhet velük.
 

"Nem csinálok titkot abból, hogy a gazdasági törvénykezés terén megkötöm a következő kormány kezét"

A miniszterelnök a legnagyobb példányszámú osztrák újságnak, a Kronen Zeitung című bulvárlapnak nyilatkozva kijelentette, örömmel tölti el, hogy míg egy éve Magyarországot még Görögország előtt emlegették a válsággal összefüggésben, de ma már nem "válságtéma" az ország. Az államadósságot ellenségnek kell tekinteni - jelentette ki. "Ha egy ellenséget nem győzünk le, akkor ő győz le minket" - fogalmazott.

Úgy vélekedett, az euróövezet országai mind "egy hajóban eveznek" és segíteniük kell egymásnak a bajban. Elismeréssel szólt Werner Faymann osztrák kancellárnak arról a törekvéséről, hogy erről próbálja meggyőzni az osztrák közvéleményt.

A miniszterelnök arra a felvetésre, hogy saját politikusi tevékenysége viták kereszttüzében áll, kijelentette: egy politikusnak számolnia kell a bírálatokkal.

Beszélt arról is, hogy az élet minden területén fontosnak tartja az egyéni szabadságot, és ugyanilyen fontosnak a nemzet szabadságát. Kijelentette, szomorúnak tartja, hogy Nyugat-Európában gyanakvással tekintenek a nemzeti nézőpontra. "Ez Európa egyik gyengesége" - tette hozzá. Úgy vélekedett, a 27 tagállam nemzeti identitásai nélkül az Európai Unió csak egy "nagy bürokratikus monstrum" volna. "Nem a nemzeti érzelmektől, hanem a mesterséges ideológiáktól kellene tartani" - vélekedett. Hozzátette azt is, a demokrácia szolgálja a legjobban egy nemzet érdekeit.

A neki autoriter kurzust tulajdonító bírálatokkal kapcsolatban kijelentette, hogy Magyarországon a köztársaság legfelső hatalmi szerve továbbra is a parlament, s hogy magas állami szervek vezetőit eddig is hosszú időtartamra nevezte ki az Országgyűlés. "Csak olyan kinevezéseket hajtottam végre, amelyekhez jogom volt. Olyan emberekkel, akik tönkretették az országot, nem akarok együttműködni" - tette hozzá.

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes teljes igazgatói és döntési jogkörről biztosította Koltay Gábort a József Attila Színház társulata előtt, derül ki egy hanganyagból. Ezek után június 8-án kirúgta Koltay Gábort, aki meglepődve értesült erről, mert saját bevallása szerint Tarlósék intenciói szerint járt el. A főpolgármester és helyettese közben arról beszél, hogy a megbízott igazgató velük nem egyeztetve 23 szerződést kötött, és ezt nem lett volna szabad neki.

A kormánykoalíció hatalmi pozícióinak bebetonozását segítheti az új magyar alkotmány. Ez derül ki egyebek mellett az Európa Tanács Velencei Bizottsága által elkészített jelentéstervezetből, mely a hvg.hu birtokába került.

Ezt támasztja alá szerintük a sarkalatos törvények túlzottan széles körű alkalmazása, az alkotmány preambulumában fellelhető ellentmondásos kitételek, a Költségvetési Tanácsra vonatkozó szabályok, a szabályozó testületek függetlensége, az alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok, valamint az AB elnökének kiválasztása, illetve kompetenciáinak korlátozása miatt aggódik a Velencei Bizottság. A tervezetről június 18-19-én szavaztak.

Orbán Viktor: What we doing in Hungary and what we try to convince the people, please be involved and support that, is not the reforms or certain decisions and instrument, what we try to convince about them is that we have to reorganise the whole country. So we introduced a flat tax system. We created a totally new pension system. Then we introduced the ten percent small and medium sized companies' taxation level. ... Then we convinced the people that they had to leave one months' salary per year. One month's salary is out. One month's pension is out.

A miniszterelnök szerint tehát: "Meggyőztük az embereket, hogy mondjanak le évente egyhavi fizetésükről. Egyhavi fizetés nincs. Egyhavi nyugdíj nincs."

Orbán a 13. havi bér és nyugdíj elvételével henceg - amit Bajnaiék csináltak és Orbán vissza akart csinálni.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Andor László foglalkoztatásért és Olli Rehn gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosoknak írt levelében fejezte ki aggályait az Európai Bizottság Európai Szemeszterben tanúsított eljárásával, különösen a magyar program értékelésének tartalmi elemeivel kapcsolatban.

A biztosoknak címzett levélben Matolcsy György azt írta, hogy Magyarország több ponton eltérően vélekedik a nemzeti reformprogramról és a konvergencia programról, mint az Európai Bizottság. Szerinte félrevezető a Bizottság jelentésében szereplő utalás a kötelező magánnyugdíjpénztári pillér eltörlésére, ugyanis a reform célja nem a költségvetési bevételek növelése, hanem a kötelező magánpillér negatív hatásainak elkerülése, és a teljes államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának megteremtése volt.

Szerinte hamis benyomást kelthet a Bizottság azon állásfoglalása, miszerint a költségvetési konszolidációt a magyar kormány az időszak végére ütemezi. A nemzetgazdasági miniszter a fentieken túl a levélben kitért az adórendszer átalakításának szükségességére, a foglalkoztatottság növeléséhez tett intézkedésekre, és a 2011. évi költségvetési cél elérésének biztosítására is.

Matolcsy azt is írja, hogy már jóval a programok bizottsági értékelésének befejezése előtt felajánlották a párbeszéd lehetőségét a programok részleteivel, a gazdaságpolitikai célokkal és a célok eléréséhez elfogadott vagy tervezett intézkedésekkel kapcsolatban, de a Bizottság nem élt a lehetőséggel.

Kifogásolta, hogy a programok bizottsági értékelését és az ajánlások tervezeteit csak június 7-én hozták nyilvánosságra, így a tagállamok szakértőinek és döntéshozóinak nincs elég idejük felkészülni a dokumentumokkal kapcsolatos értelmes vitára az Európai Tanács júniusi ülése előtt (!!!). Mint írta, véleménye szerint ez a megközelítés aláássa az egész eljárás hitelességét. (sic!)

Brüsszel kedden adta ki az egyes országokra vonatkozó ajánlásait az európai szemeszter keretein belül. Az Európai Bizottság több ponton úgy látja, hogy bukhatjuk a felvázolt hiánycélokat, ezért további, a Széll Kálmán-tervben felvázoltakon túli lépéseket sürget

A piacokon március elején lelkesen fogadták a Széll-tervben szereplő kiigazítások, a 2013-ra vállalt 902 milliárd még soknak is tűnt. Pár hónap alatt akkorát fordult a világ, hogy most már inkább kevésnek tűnik. A kormány nemrég még visszafogottnak tűnő várakozásánál is kisebb lehet a gazdasági növekedés, az elemzők a Széll-terv felpuhulásától tartanak, Brüsszel a jövő évi hiánycél elszállására figyelmeztet. A hitelminősítők megítélése vegyes: miközben a Fitch javított a kockázati besorolásunkon, a Moody's újabb leminősítésről beszél.

A parlament környezetvédelmi bizottságának hétfői ülésén kiderült: Sebestyén László (az a fideszes képviselő, aki a napirenden lévő termékdíjtörvény-módosítást egyéni képviselői indítványként benyújtotta – van-e valaki a hulladékszektorban, aki már hallotta az illető nevét?) a legelemibb fogalmakkal sem rendelkezik arról, amit a „saját” törvényjavaslata tartalmaz.

Mióta a Médiatanács vizsgálatot indított az MTV ellen amiatt, hogy Az Este nem tájékoztatott elfogulatlanul, a műsorba visszaengedték az ellenzéket. A nézők bizalmát azonban nem olyan könnyű visszaszerezni, mint elveszíteni.

Sérti a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírásait a szociális konzultáció keretében végzett adatkezelés, mert nem biztosítja az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát, ezért a beérkezett kérdőíveken szereplő személyes adatokat törölni kell - foglalt állást Jóri András adatvédelmi biztos. A miniszterelnök szóvivője szerint az adatvédelmi biztos személyes motivációi indokolhatják azt az állásfoglalást, amelyben Jóri András ombudsman törvénysértőnek nevezi a szociális konzultáció keretében végzett adatkezelést.

Erős, versenyképes Magyarországot!

A Széll Kálmán terv, összefogás az adósság ellen címet viselő Orbán-csomag részletes hiány- és államadósságpályát vázol fel a kormány. A költségvetési hiány jövőre 2,5 százalék lesz, 2013-ban 2,2, százalék, egy évre rá pedig 1,9 százalékos deficitet tervez a kabinet.

Az államadósságot is tartósan lejtőre tennék. A GDP-arányos adósság idén 75 százalékra csökkenne, jövőre 71, 2013-ban 69, 2014-ben 66, 2015-ben 63, 2016-ban 59 és 2018-tól 50 százalék lenne.

Gigahiány júniusban?

Már májusban túllépte az éves előirányzatot az államháztartási hiány, amely minden idők legrosszabb májusi állapotát jelzi. Eközben júniusra gigahiányt jelez a minisztérium, csaknem 500 milliárdos lehet a költségvetési deficit, vagyis az egész éves hiányterv 70 százalékát produkálhatja a büdzsé egy hónap alatt.