A miniszterelnök szóvivője szerint óriási sikerrel végződött a szociális konzultáció, szerdáig 1 millió 65 ezer kérdőív érkezett vissza. Az eredményeket várhatóan június végén ismertetik.
A szerdáig visszaérkezett kérdőívek száma - amely több mint egymillió - szerinte azt jelenti, az emberek is hitet tettek amellett, hogy a konzultációkon alapuló kormányzás lehet sikeres, míg az emberek feje felett való kormányzás - mint azt tették az előző kabinetek az elmúlt nyolc évben - kudarcokhoz vezet.
A miniszterelnök szóvivője azt mondta: az emberek a mindennapi életüket érintő legfontosabb kérdésekben mondtak véleményt. A parlament előtt - folytatta - most egy nagyon fontos törvényalkotási munka áll, ugyanis az év végéig meg kell alkotni az emberek mindennapi életét leginkább befolyásoló és a 2012. január 1-jétől hatályos, új alaptörvényből fakadó jogszabályokat.
A Hírszerző összegyűjtötte azokat a nyilatkozatokat és tövényeket, amely alapján felesleges volt a szociális konzultációt lefolytatni.
1. A miniszterelnök elmondása szerint a válaszadók 91 százaléka bevezetné a védett kor intézményét azért, mert ha menesztenék az 55 év felettieket, akkor nagy valószínűség szerint nem tudnának elhelyezkedni, az államnak kellene eltartani őket.
Érdekes módon Orbán Viktor is pont be akarta vezetni a védett kor intézményét. Június másodikán Orbán Viktor, amikor a Blikk olvasóinak a kérdéseire válaszolt, úgy fogalmazott: „a nyugdíj előtt állók számára szeretném bevezetni a védett kor intézményét, mert nem emberséges, hogy nyugdíj előtt álló embereket utcára tegyenek nem törődve azzal, mi lesz velük”.
Hasonlóan nyilatkozott az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke is akkor, amikor még javában zajlott a szociális konzultáció. Rogán Antal az RTL Klub Híradójának megkeresésére azt mondta: „akár például a közszektorban a védett korba tartozók elbocsátási tilalmát, beleértve, hogy a magánszektorban a csoportos létszámleépítéskor gyakorlatilag lehetetlenné tesszük a védett korba tartozók elbocsátását”.
2. A miniszterelnök elmondása szerint a szociális kérdőívet visszaküldők válaszai alapján az emberek nagy többsége egyetért azzal, hogy korlátozni kell a közüzemi szolgáltatók profitját, vagyis nem szabad megengedni, hogy az adófizetők pénzéből extraprofithoz jussanak.
A konzultációs kérdőívben emellett még két válaszlehetőség volt: az egyik arról szólt, hogy az állam csak a kisfogyasztók és a rászorulók esetében korlátozza a közműszolgáltatások díját, a másik szerint pedig az államnak nem kell beleavatkoznia az árképzésbe. Fontos megjegyezni, a kérdés abból a szempontból értelmetlen volt, hogy a fogyasztók rövid távú érdekei alapján (mindenki azt akarja, hogy több pénze maradjon), csak ez a válasz jöhetett ki.
A kormány jó előre sejtette, hogy a kérdőívet visszaküldők ezt a választ fogják bekarikázni. Ezért már a március elsején bemutatott Széll Kálmán-tervbe belefoglalta: a családok védelme érdekében fontos, hogy a rezsiköltségek ne emelkedjenek az égig, ezért a kormány hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket. A rezsiköltségek befagyasztása belekerült a Brüsszelnek küldött konvergenciaprogramba is.
A rezsiköltségek befagyasztása azóta már életbe is lépett. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium június végén közölte: az egyetemes szolgáltatással ellátott felhasználók által fizetendő végfogyasztói árak nem változnak a villamos energia és földgáz ármegállapításáról szóló rendeletek 2011. július 1-jével életbe lépő módosításai következtében.
3. A miniszterelnök elmondása szerint az emberek döntő többsége azt akarja, hogy az ország segély helyett inkább munkalehetőséggel segítse a munkanélkülieket. Emellett még azt a választ lehetett volna bekarikázni, hogy a segélyezés a megoldás a munkanélküliség problémájára.
A kormány tudta, hogy az emberek az első lehetőséget választják majd, ezért a Széll Kálmán-tervben kinyílvánította, hogy „mindenkinek munkát kell adni, aki képes dolgozni”, a segélyezési rendszert pedig úgy kell átalakítani, hogy munkára ösztönözzön, illetve nagyszabású közmunkaprogramokat kell indítani.
Azóta elkészült, a parlament pedig hétfőn várhatóan el is fogadja azokat közfoglalkoztatási törvénymódosításokat, melyekkel tömegeket terel be a közmunkaprogramokba. Az álláskeresési segély gyakorlatilag megszűnik (csak azoknak jár majd, akiknek legfeljebb 5 éve van a nyugdíjig, és legalább 20 év szolgálati idejük van), az álláskeresési járadék folyósítási ideje pedig az eddigi 270 napról átlagosan 90 napra rövidül. A kormány annyira biztos volt a kérdőívet kitöltők válaszában, hogy júliusra próba-közmunkaprogramokat tervezett.
4. A miniszterelnök elmondása szerint a válaszadók többsége szerint a nyugdíjazásnál el kell ismerni a gyereknevelést is.
Ebből nem lehet pontosan megállapítani, hogy a kérdőív melyik válasza nyert, ugyanis kettő is ráillik: vagy arra a válaszlehetőségre utalt a kormányfő, hogy több nyugdíjat kapjanak azok, akik gyermeket vállaltak és neveltek fel, vagy arra, hogy csak azok kapjanak több nyugdíjat a gyermeknevelés elismeréseként, akik megfelelő időtartamú munkaviszonnyal rendelkeznek.
A kormány ennél a kérdésnél is tudta, mit fognak választani az emberek, és már régóta dolgozik azon, hogy a nyugdíjrendszer elismerje a gyermeknevelést. Erre utal az a múlt héten kiszivárgott, május 23-i keltezésű kormányzati terv, melyben az a javaslat olvasható, hogy a jövő évtől induló új nyugdíjrendszer a gyermeknevelést úgy fogja elismerni, hogy a gyermeknevelés időszakára az életpálya jövedelemátlagával számol, vagyis azt, aki gyermeket nevelt, úgy tekinti majd, mintha dolgozott volna.
5. A miniszterelnök elmondása szerint a válaszadók elsöprő többséggel támogatták azt, hogy ha valaki segélyezésre szorul, az csak részben kapja meg pénzben, a másik rész természetbeni jutattásban járjon, például alapvető élelmiszerben. (A másik két válaszlehetőség a csak természtbeni juttatásban és a csak pénzben történő segélyezés volt.)
A kérdés már régóta foglalkoztatja a közvéleményt, legismertebb példája a monoki szociális kártya, melynek lényege, hogy az államilag segélyezett rászorultak ne csak készpénzt kapjanak, hanem egy olyan kártyát, amit alkohol és cigaretta megvásárlására nem használhatnak fel. A példát néhány önkormányzat követi, Gyöngyösön például idén arról határozott a képviselőtestület, hogy a segélyt élelmiszerre, ruhára és vegyiárura költhető utalványban adja.
A parlamenti pártok közül a Jobbik próbálja elérni, hogy a szociális kártya intézményét a törvényhozás országos szintre terjessze ki. Az erről szóló javaslatokat azonban mindeddig nem támogatta az illetékes parlamenti bizottság kormánypárti többsége. A többi kérdéstől eltérően tehát itt nem azt találjuk, hogy a kormány megelőlegezte volna a szociális konzultáció végeredményét.
Ezek megalkotásánál a szociális konzultáció eredménye nagyon fontos iránytűként fog szolgálni, mint az az alkotmányozás esetében is történt - közölte.
Orbán előre tudta a "Szociális Konzultáció" eredményét
Ahogy az várható volt, a szociális konzultáción éppen az az eredmény jött ki, amelyet Orbán Viktor várt. Nem is lehetett volna másképp, mivel a a tíz pontból kilenc esetben vagy már megszavazták a törvényt, vagy elkészítették a koncepciót, vagy úgy nyilatkoztak korábban, ahogy azt az emberek is akarták volna.
A kérdésnek azonban találkoztunk már a prototípusával: tavaly nyáron a kormány a családi pótlékot átkeresztelte és szétválasztotta nevelési és iskoláztatási támogatássá. Az ötvennél több hiányzást begyűjtő tanulók családjától megvonhatják a nevelési támogatást, az iskoláztatási támogatást pedig az iskolalátogatás szüntelése alatt természetben kapják az érintettek.
6. A miniszterelnök elmondása szerint az emberek kétharmada úgy látja, a deviza alapú lakáshitellel rendelkezőknek állami segítséget kell nyújtani.
Szerencsére a kormány is pontosan ezen dolgozik legalább egy éve, ezért meglepő lett volna, ha a bankokkal való többszöri egyeztetés, a megállapodás aláírása, illetve az eszközkezelő elnevezésű mézesmadzag után az az eredmény jött volna ki, hogy a bajba jutott lakáshiteleseket magukra kell hagyni. Főleg, hogy a kormány megalakulása után mindent megígért a devizahiteleseknek: államilag támogatott forintátváltást, eszközkezelőt.
Ráadásul a kormány a tettek mezejére lépett többször is: egyrészt, amikor a Kósa Lajos és Rogán Antal ősszel nyolc pontban megállapodott a bankokkal, majd több hónapnyi egyezkedés után a bankokkal kötött megállapodást a kilakoltatási moratórium feloldásáról, és az árverezés lefolytatásáról. Orbán Viktor ráadásul jelentős állami segítséget is ígért, miközben a szociális konzultációs kérdőíveket még csak postázták: a tervek szerint államilag garantált hitelt kapnának azok, akik kisebb lakásba költöznek, és állami földeken családi házat építenének a bajba jutott hiteleseknek.
7. A miniszterelnök elmondása szerint az emberek megosztottak, óvatosan, de engedélyezték, hogy ismét lehessen fölvenni devizaalapú lakáshitelt.
És milyen meglepő, épp ezt tette a kormány is. Az euróhitelezést a Nemzetgazdasági Minisztérium vetette fel áprilisban, közleményükben azt írták: „a jelenlegi helyzetben megfontolandó a lakossági, lakáscélú jelzáloghitelek estén a forint mellett az euróban történő hitelnyújtás lehetőségének újbóli megteremtése.” Orbán Viktor a devizahitelesek mentőcsomagjának bejelentésekor elárulta azt is, hogy a kormány az uniós szabályok miatt kénytelen visszaállítani az euróalapú lakáshitelezést.
Azóta erről jogszabály is született, miszerint azok vehetnek fel euróalapú hitelt, aki euróban kapják a fizetésüket és a minimálbér tizenötszörösét keresik. Az ügyben visszatáncolni már lehetetlennek tűnik.
8. A miniszterelök elmondása szerint az emberek 94 százaléka helyesli, hogy törjük le azt a lobbit, amelyik méregdrága gyógyszert akar letömni az emberek torkán.
Ez azért is szerencsés, mert egyrészt az év elején regulázták már meg a gyógyszeripar befektetőit, másrészt múlt héten fogadtak el egy törvényt erről. Aszerint egyrészt megduplázták az orvoslátogatói díjakat, nyilvántartásba veszik őket, a patikákba nem lehet promóciós tevékenységet végezni, emellett pedig a gyógyszerkassza megszorításait éppen a gyártókon verik le.
9. A szociális kérdőív kilencedik pontjára nem tért ki Orbán, melyben azt kérdezik, hogy az egyéni számla alapján kiszámolt nyugdíj megállapításánál elsősorban a munkával eltöltött éveket vegye figyelembe az új nyugdíjrendszer, vagy a jövedelem arányában állapítsák meg a nyugdíjat a jövőben.
10. A miniszterelnök elmondása szerint az emberek többsége úgy gondolja, hogy az állam közpénzből azokat a képzéseket támogassa elsősorban, amelyekkel valóban el is lehet helyezkedni. A másik válaszlehetőség az volt, hogy az oktatást nem kell a valós gazdasági igényekhez igazítani, vagyis nem hagytak túl sok mozgásteret a válaszadóknak.
A valódi dilemma azonban elsősorban azért hiányzott, mert a nyertes válasz belekerült már a Széll Kálmán-tervbe, később pedig a konvergenciaprogramba, és több alkalommal is lenyilatkozták vezető kormányzati politikusok, például Matolcsy György.
