"Magyarország a Velencei Bizottság véleményét nem tudja elfogadni" - közölte blogbejegyzésben Szájer József. A fideszes EP-képviselő az Európa Tanács legfőbb alkotmányozási tanácsadó szervezetének múlt pénteken elfogadott, és az orbáni alaptörvényt számos ponton elmarasztaló állásfoglalása miatt förmedt rá a testületre.
Szerinte ugyanis annak véleménye "sommás kritika" vagy éppen "félreértés", ami abból fakad, hogy nem értenek a magyar joghoz, illetve "alkotmányos szóhasználathoz". Ráadásul - állítja Szájer - megkérdőjelezik az Orbán-kormány jóhiszeműségét is, holott a kabinetet csak a "majdnem egymillió magyar polgárnak a nemzeti konzultációs kérdőíven megfogalmazott egyértelmű véleménye" köti.
Az alkotmány részletes elemzése során a Velencei Bizottság (VB) "sem tudta kivonni magát a magyar alkotmánnyal szemben az elmúlt időszakban kibontakozott ideológiai célzatú támadások hatása alól" - fogalmazott Szájer József minapi blogbejegyzésében. A fideszes Európai Parlamenti (EP) képviselő az Európa Tanács legfőbb tanácsadó szervezetének az alaptörvényt több tucat ponton elmarasztaló állásfoglalására reagált így. Pénteken ugyanis, Velencében a testület elfogadta az idevágó jelentését, az ülésen Szájer mellett Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő vett részt az Orbán-kormány részéről. Az alkotmányos konzultáció "fővédnöke" szerint nyilvánvaló tévedéseik ellenére sem tudta megváltoztatni a bizottság álláspontját.
Szerinte ugyanis a bizottság "elismeri, hogy az új alkotmány biztosítja a jogállamiság és az emberi jogok garanciáit, és azt, hogy Magyarország demokrácia. Üdvözlik, hogy a - térségben utolsóként - új, demokratikus alkotmányt fogadtunk el." Ezzel szemben - mint megírtuk - a bizottság kifejezetten értetlenségét fejezte ki az alkotmányba ékelt, illetve az onnan kiiktatott, kihagyott alapjogok miatt, felhívta a figyelmet ellentmondásokra, továbbá aggályosnak nevezte a közjogi berendezkedést és a társadalmat közvetlenül érintő jogváltozások közötti tisztázatlan kapcsolatot.
Azt ugyanakkor Szájer is beismerte, súlyos kifogások merültek fel a bizottságban, ám példákat hozott a szerinte cáfolható "kritikai észrevételekre". Mint írta: "ezek egy része Magyarországon olyan szabályokat kér számon, amelyek számos más európai országban sem részei az alkotmánynak. Más esetekben olyan pontokon fogalmaznak meg bírálatot, amelyek a jelenleg még hatályos alkotmányban is benne vannak. Ez annak eredménye, hogy a hatarozatot előkészítő bizottság viszonylag kevés ismerettel rendelkezik a tényleges magyar jogi szabályozásról. Gyakran az új alkotmány szövegét a magyar jogrendszerből kiszakító értelmezésük vezet sommás kritikához, vagy éppen tévedéshez."
Szájer annak a testületnek a véleményét kérdőjelezte meg, melyben 57 tagállam mellett több megfigyelő vagy különleges státusszal bíró ország is képviselteti magát, és amelynek van két magyar tagja is, méghozzá Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Trócsányi László korábbi alkotmánybíró. A fideszes EP-képviselő szavaiból tehát az is következik, hogy vélhetően utóbbi kettő sem ért a magyar joghoz, illetve nem ismeri a "magyar alkotmányos jogi szóhasználatot".
De Szájer konkrét kritikákat is visszautasított. Például a Velencei Bizottság által valóban kifogásolt tényleges életfogytig tartó büntetés ellen felhozott érveket azzal igyekezett leverni, hogy ebben a kormányt köti annak a "majdnem egy millió magyar polgárnak a nemzeti konzultációs kérdőíven megfogalmazott egyértelmű véleménye." Csakhogy a tényleges életfogytig lehetősége egy egyéni képviselői indítvánnyal került az alaptörvénybe, ahhoz pedig jogilag a kormánynak semmi köze, ráadásul a konzultáció idevágó kérdésére beérkezett tényleges - a választópolgárok 10 százalékát érintő - válaszok sem ismertek. Szájer szerint a bizottság megkérdőjelezi a magyar kormány jóhiszeműségét, amikor fölteszi, hogy az alaptörvény szövegének helytelen vagy korlátozó értelmezése jogsérelemhez vezethetne.
Összességében a fideszes politikus a bizottság észrevételeire úgy reagált: "Magyarország a Velencei Bizottság véleményét nem tudja elfogadni, és erről a Bizottságot a pénteki tárgyalás során tájékoztattam." Szájer egyúttal felhívta a figyelmet arra is: "a Bizottság határozatainak jogi kötő ereje nincsen, a szöveg és az ajánlások véleményt fejeznek ki, az abban megfogalmazottak külön kötelezettségeket nem rónak Magyarországra". Ez igaz, ám a testület állásfoglalása nagyban befolyásolja majd az Európai Unió véleményét is az új magyar alaptörvényről.
Alaposan vizsgálódtak
Az Európa Tanács legfőbb tanácsadó szervezete már tavasszal is bírálta a kormánypártok alkotmányozási gyakorlatát, de a készülő alaptörvény egyes elemeit is. A testület tagjai először március 7-én Budapesten találkoztak Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel, aki még februárban arról kérdezte a bizottságot, átültessék-e, illetve hogyan ültessék át az unió alapjogi chartáját az új alaptörvénybe. A jogszabály elkészülte után azonban már az Európa Tanács kérte fel a bizottságot: készítsen jelentést az új magyar alkotmányról.
