Továbbra is fenntartja korábbi, főleg az alkotmányozás módjára és sebességére vonatkozó kritikáját a Velencei Bizottság (VB). Ám az elfogadott alaptörvény kormany.hu-n elérhető angol nyelvű változata alapján végzett újabb vizsgálatuk lényegesen több ponton bírál, és sokkalta súlyosabb megállapításokat tesz.
"Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja."
A VB szerint az alaptörvényben deklarált jogi hierarchia több szempontból is tisztázatlan, főleg azért, mert több mint 50 kérdést sarkalatos törvénybe utaltak, így ezekben újabb intézkedésekre, törvényalkotásra, és esetleges alkotmánymódosításra van szükség, miközben átmenetileg teljesen bizonytalanná váltak. Ráadásul a folyamat elhúzódik, de a baj nem ez - hiszen az állásfoglalás üdvözli, hogy a parlamenti ellenzék részt vesz a jogszabályok megalkotásában -, hanem az, hogy túl sok a kétharmados jogszabály. E törvények elfogadásához pedig nem elég az ülésen szavazók kétharmada, hanem az összes képviselő minősített többségét igénylik. Miután elképzelhető, hogy a következő választáson senki sem jut kétharmadhoz, a következő parlamentek nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak majd megváltoztatni ezeken a törvényeken. Ez pedig a testület szerint a jelenlegi kormánypártok politikai szándékát tükrözi hatalmuk bebetonozására, így gyengíti az Országgyűlés - mint a kormánytól elválasztott hatalmi ág - szerepét, hosszú távon pedig megakadályozza a rugalmas törvényalkotást, illetve a jövőben szükséges reformokat is. Összességében úgy fogalmaztak: a demokrácia alapjaira nézve rizikós a sarkalatos törvények eltúlzott aránya.
"Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait."
Egyáltalán nem tiszta és következetes az alapjogok kifejtése, illetve kifejtetlensége - áll a véleménytervezetben. A VB szerint zavart okoz, hogy nincsenek szövegszerűen meghatározva az állampolgári jogok és kötelességek, ráadásul - noha az alaptörvény röviden megemlíti az Európai Unióban vállalt kötelezettségeket - nem tér ki az uniós alapjogi normákra, illetve arra sem, hogy az államnak és intézményeinek milyen kötelezettségei vannak a közösséggel szemben. Az alapjogok korlátozására vonatkozó különleges esetek nincsenek meghatározva, ez a tisztázatlanság pedig azt is jelentheti, hogy könnyedén felülírhatnak minden alapvető jogot.
"Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét."
A VB több ponton is kritizálja a preambulumot, érthetetlennek és értelmezhetetlennek nevezi különböző állításait. Elsősorban azt róják fel, hogy miközben az úgynevezett nemzeti hitvallásnak az alkotmány értelmezéséhez és alkalmazásához kellene segítséget nyújtania, következetlenségeket tartalmaz. Az idézet mondat esetében például egyenesen jogi paradoxont, önellentmondást említenek, hiszen amennyiben 1949-es alkotmányt érvénytelenítik, akkor az annak alapján hozott összes törvény, illetve bírósági ítéletek sora veszíthetné hatályát, de maga az új alaptörvény érvényessége is megkérdőjelezhető. Bírálják a "történeti alkotmány" kifejezés használatát is, ez ugyanis szintén az alaptörvény szabta jogi hierarchiában okoz zavart.
"Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, ... a szülőföldön való boldogulásukat."
Nem vette figyelembe a barátságos szomszédsági kapcsolatok fontosságát a Fidesz-KDNP, amikor a határon túl élő magyarságra vonatkozóan úgy fogalmazott az új alaptörvényben, mintha más államok területén is jogokat érvényesíthetne. Ez a VB szerint lényegesen ronthatja az államközi kapcsolatokat, ezért pontosítást igényel.
"Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait."
Már a preambulumban deklarálja az orbáni alkotmány a kereszténységbe vetett hitet, csakhogy a VB állásfoglalása szerint - noha az új alkotmány tiszteletben tartja a gondolat- és vallásszabadságot - úgy tűnhet, államvallásként utal a kereszténységre, ez pedig a különböző egyházak közötti diszkriminációhoz vezethet.
"Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját."
A VB véleménytervezete szerint ez egyértelmű utalás az azonos neműek házasságának tiltására, s a jövőben is megakadályozhatja ennek engedélyezését az alaptörvénybe írásával. Ez viszont ellentétes azzal az uniós konszenzussal, mely célul tűzi ki az azonos neműek teljes esélyegyenlősségét és védelmét. Ráadásul az új alaptörvény az egyenlő bánásmód deklarálásakor sem tesz említést a szexuális hovatartozás, a nemi identitásból fakadó diszkrimináció tiltásáról. A VB szerint ez a kérdés teljesen nyitva marad, míg az elfogadott európai normák szerint minden diszkrimináció elítélendő. Reményüket fejezték ki, hogy a 2003-as magyar esélyegyenlőségi törvényhez képest nem kíván visszalépni a Fidesz-KDNP.
"Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg."
Az állásfoglalás szerint komoly aggályokat vet fel a magzati élet védelmének alaptörvényben rögzítése. Az államnak a várandós anya életének védelme lenne kötelessége, ám az új alkotmányban eltolódik az arány, hiszen az anyát meg sem említik. Ebből úgy tűnik, míg a magzat teljes védelmet, jogot kap, az édesanya kifejezetten elveszti önrendelkezését, illetve a testi egészséghez, épséghez való jogát is. E passzus ugyanakkor a művi terhesség-megszakítás betiltásához is vezethet - hívják fel a figyelmet -, ami ellentétes az uniós normákkal és egyezményekkel, éppen ezért aggályos.
"Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki."
Nem tesz eleget az európai emberi jogi normáknak a tényleges életfogytiglan lehetőségének kifejtetlen megemlítése. Amennyiben ugyanis annak körülményeit, büntetőjogi kitételeit és szabályozását nem említik az alkotmányban, úgy érthetetlen, miért kellett az alapjogok között említeni. Kifogásolják azt is, hogy teljesen kifelejtették a szövegből a halálbüntetés tiltását.
"A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz."
A VB úgy látja, az alaptörvény megkülönböztető megfogalmazást használ a magyarországi kisebbségekkel kapcsolatban. Etnikai feszültségekhez vezethet ugyanis a nemzet és a nemzetiség külön választása, ehelyett szerencsésebb lenne a magyar polgárság - a közösség - erősítése. Ráadásul jelentősen gyengülhetnek a kisebbségi jogok az új alkotmány szövege alapján, hiszen például hazánk januártól már nem védi, hanem gyakorlatilag csak engedélyezi a kisebbségek anyanyelvhasználatát. Külön felhívták a figyelmet, hogy míg a hatályos magyar alkotmány támogatta a kisebbségeket, az orbáni alaptörvény már csak tiszteletben tartja jogaikat.
"A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik."
Az alaptörvényből idézett mondattal szemben a VB szerint jelentősen gyengül az Országgyűlés szerepe a jövőben, így gyengülhet a parlamentáris rendszer. Nem tartják teljesen egyértelműnek a hatalommegosztás elvének érvényesülését, hiszen a mostani parlamenti többség választási ciklusokon átívelő, hatalmi jogosítványokat birtokló testületeket hozhat létre. A hatalmi ágak elválasztásának elvével ütközőnek tartják azt is, hogy a Költségvetési Tanács, mint nem választott, ám több parlamenti ciklusra kinevezett szervezet vétójoggal rendelkezhet a költségvetéssel kapcsolatban. Ez a véleménytervezet szerint negatívan befolyásolhatja a jogállamiság jövőjét, de reményüket fejezik ki, hogy a gyakorlatban a szabály csupán azt jelenti majd, hogy a testület részt vesz a büdzsé előkészítésében.
"Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve."
A véleménytervezet kétszer is felhívja rá a figyelmet, hogy - a fenti mondattal ellentétben - aggodalomra ad okot az Ab kompetenciájának csökkentése adó- és pénzügyi kérdésekben. Kiemelik: az alapvető jogok védelme nem lehet csupán másodlagos a költségvetés és a hiány mögött. Ezzel utalnak az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly elvett jogköreinek jövőbeni bizonytalanságára, valamint arra, hogy a korlátozás minden szempontból értelmetlen és a demokratikus normákkal szemben áll. Az Ab-t illetően egyébként a testület szerkezetének átalakítását is sérelmezik, kiemelik, az elnököt ezentúl nem a bírák választják maguk közül, hanem az Országgyűlés szavaz róla. Ezzel összefüggésben úgy látják, jobb lenne, ha az alkotmánybírák nem lennének újraválaszthatók, ezzel ugyanis erősödne függetlenségük.
"A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg."
Hosszan kritizálja a véleménytervezet az igazságszolgáltatás szabályozásának elnagyolását, függetlenségének deklarálatlanságát, illetve azt, hogy a bírósági rendszer tervezett reformjáról máig nem tudni semmit. Aggályosnak tartják a bírói jogviszony korhatárának csökkentését, míg a cél és az ok bizonytalan, hiszen 2012-ben mintegy 300 tapasztalt bírót kell pótolni, ami az ügyrend fennakadásához vezet. Ráadásul a bírói elmozdíthatatlanság megkérdőjelezésével a szervezet függetlensége került veszélybe. Ehhez kapcsolódóan értetlenségüknek adnak hangot az alaptörvénnyel létrejövő Kúria szövegbeli kifejtetlensége miatt, ez ugyanis számos kérdést vet fel: jelenti-e például a főbíró leváltását, milyen összetételű szervezet és miként jön majd létre.
Nekimentek az EP képviselői
Az Európai Parlament (EP) szlovák, francia és román képviselőinek egy csoportja felszólította az Európai Bizottságot (EB), hogy foglaljon állást a magyar alkotmánnyal kapcsolatban, az összhangban van-e az európai joggal. "Miután a Szlovák Köztársaság kormánya, a külügyminisztérium és a kormányfő nem léptek, írásos kérdést intéztünk az Európai Bizottsághoz, hogy foglaljon állást a magyar alkotmány néhány pontjával kapcsolatban" - jelentette ki Boris Zala, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) EP-képviselője. Közölte: az Európai Parlament a héten már tárgyalt a magyar alkotmányról, s a vitát folytatni fogja egészen egy határozat elfogadásáig. Szerinte az EP képviselői három területen bírálták a magyar alkotmányt. Az első, hogy nem demokratikus úton fogadták el, a másik, hogy vita van az alapvető emberi jogokról, és az állam hatalmi ágai közti jogkör megosztása sem demokratikus, míg a harmadik a határon túli magyar kisebbségekkel való visszaélés, például a kollektív jogok bevezetése. "Számunkra ez a leglényegesebb probléma" - mondta a szlovák politikus. Marek Madaric, a Smer alelnöke kijelentette: az, hogy az EP az új magyar alkotmánnyal foglalkozott, a probléma komolyságát jelzi. Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint azonban a Smer sajtóértekezlete ismét azt bizonyította, hogy ennek a pártnak szüksége van az uszító politikára, és kárt okoz Szlovákiának.
Főbb aggályok
- A jelenlegi kormánypártok politikai szándéka hatalmuk bebetonozására
- Túl sok sarkalatos törvény miatt bizonytalanság van a legfontosabb területeken
- Homályos és a nemzetközi jogokkal ellentétes alapjogi megfogalmazások
- A hatályos alkotmány érvénytelenítése, jogszabályok, bírósági döntések megkérdőjelezése
- A határon túliak erőteljes védelme az államközi kapcsolatok rovására
- A kereszténység kiemelése más vallásokkal szemben
- A magzati életvédelem az édesanya elé helyezése
- Az azonos neműek megkülönböztetése, kirekesztése
- Az Alkotmánybíróság csonkolt hatáskörei
- Bíróságok függetlenségének gyengítése
- Nem érvényesül eléggé a hatalmi ágak szétválasztásának elve
