Kormánykrónika

Miközben a parlament épp a 250 milliárd forintos stabilitási tartalék kispórolását tárgyalja, addig egy kormányhatározat tavalyról maradt pénz idei elköltésére adott engedélyt. A felszabadított, ezért az idei költségvetési hiányt növelő 12 milliárd forint zömét a PSZÁF és a médiahatóság kapja, amelyek így kompenzációhoz jutnak a 250 milliárdos takarékossági csomag rájuk eső részéért, idézi az Origo cikkét a Portfolio.hu.

A Fidesz tisztújító kongresszusán 99,7 százalékos támogatottsággal választották ismét pártelnökké Orbán Viktort. A küldöttek közül mindössze négyen nem voksoltak a spirituális vezetőre. A régi-új elnök beszédében a kiállás pártjának nevezte a Fideszt, amely letérítette a görög útról az országot, és amely a kétharmados forradalommal leszámolt a régi világgal.

A köztévé egy kőkemény aczéli termelési riportot rakott össze a Volt fesztiválról, amiben Orbán Ráhel és Szájer Fanni szervező pajtások is elmondták, hogy EU-elnökség voltunk, de jó most magyarnak lenni, az úristenit, mint mindig.

A c:c posztja természetesen nem kommentelhető, mert a szabadságnak igen, de a szabadosságnak nem vagyunk hívei.

A Széll Kálmán-terv iránya és céljai üdvözlendőek, és legtöbbjük konzisztens azokkal az ajánlásokkal, amit az IMF fogalmazott meg tavaly ősszel – nyilatkozta Irina Ivascsenko, a Valutaalap magyarországi vezetője a Hírszerzőnek.

A Napi Gazdaság információi szerint megindultak volna az első visszaigénylések a magánnyugdíjpénztáraktól (mnyp.) az állami rendszerbe visszalépett tagok reálhozamánál. A rendszer teszteléseként tervezett kisebb tételű kezdeményezések azonban elmaradtak.

Egymás után nyeri el a közpénzből fizetett energetikai megbízásokat egy cégcsoport, amely a kormányzati kapcsolatairól és rendkívüli megerősödéséről ismertté vált Közgép érdekeltségei közé tartozik. Az állam már most is tízmilliárdokat költ energetikai beruházásokra, de ez minden számítás szerint csak nőni fog a jövőben. Az [origo] utánajárt az E-OS-csoport történetének, amelynek szálai elvezetnek az első közvetlen üzleti kapcsolathoz a két befolyásos háttérember, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt között.

Egy népszavazásra bocsátandó kérdésnél nem elég, hogy az értelmezhető és határozott igennel vagy nemmel megválaszolható legyen; az Alkotmánybíróság megköveteli azt is, hogy a szavazók mindjárt a referendum eredményének összes lehetséges hatásával tisztában legyenek.

Nem sok ügyben érdemes népszavazást kezdeményezni, legalábbis az Alkotmánybíróság (Ab) utóbbi néhány esztendőben tapasztalt következetes gyakorlata szerint jószerivel nincs olyan kérdés, amely átmenne a testület szigorú tesztjén. Legutóbb erre a kezdeményezésre mondtak nemet: „Egyetért-e Ön azzal, hogy 40 év szolgálati idő megléte után az öregségi nyugdíj – az öregségi nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül – a nyugdíj csökkentése nélkül, az eredményes népszavazást követő év januárjának 1. napjától igénybe vehető legyen?”

„kimondtuk az igazságot akkor is, amikor ezzel választást lehetett veszíteni…”

Ismét komoly nemzetközi kritikák elé néz az Orbán-kormány, hiszen sajtóinformációk szerint jövő kedden, az Európai Parlament plenáris ülésén olyan határozatot fogadnak el a képviselők, amely az alaptörvény módosítására szólítja fel a kabinetet. A helyzet pikantériája, hogy Orbán Viktor kormányfő éppen aznap értékeli hazánk elnökségének fél évét Strasbourgban.

A tervezet állítólag kitér az igazságszolgáltatás függetlenségét ért sérelemre is; ebben az ügyben már a magyar bírók sem tétlenkednek; a napokban petíciót küldenek az EP-nek, mely a szervezetüket ért politikai támadás folyamatát mutatja be.

Az új alaptörvény módosítására szólítja fel az Orbán-kormányt az Európai Parlament (EP) szocialista- és zöldpárti képviselői által összeállított határozattervezet, amelyről jövő kedden szavaznak Strasbourgban. Éppen aznap, amikor Orbán Viktor az EU-elnökség teljesítményét értékeli - tudta meg a BruxInfo. A hírportál birtokába került határozattervezet nagyrészt a Velencei Bizottság június 18-án elfogadott jogi szakvéleményén alapul.

A Die Welt cikke

A magyarok hathónapos soros uniós elnöksége megmutatta, hogy a fiatal tagállamok egyre inkább emancipálódnak Brüsszeltől – kezdi szerdai cikkét a Die Welt. A magyar miniszterelnök ledolgozta magát Brüsszellel, és elnökségét belpolitikai színpadnak használta. Sikerei Horvátország tervezett uniós csatlakozása és a stabilitási paktum reformja.

Orbán Viktor a strasbourgi parlament üléstermében több mint két órán át hallgatta a kevés jóindulatú kommentárt és a képviselők sok támadását és szemrehányását. Amikor másodszor emelkedett szólásra, mindenki számára világos volt, hogy ellentámadás következik.

Az 1,90 [sic!] magas férfi felállt, begombolta a zakóját, és harci kedvvel nézett körül. Csodálkozik, hogy vajon minek köszönheti a nemtetszést – „talán a kétharmados parlamenti többségemnek?” És hogy egyszer s mindenkorra kikéri magának, hogy megkérdőjelezzék Magyarország demokráciáját. „Nem fogom megengedni, hogy megsértsék a magyar népet.” Nem sokkal később a magyar kormányfő elhagyta a strasbourgi termet.

Szerkezeti reformok nélkül nincs sok értelme az állami vállalatok pénzelésének - véli a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője. Romhányi Balázs szerint félő, hogy a többletes költségvetés helyett a kormány inkább költekezni fog, hogy ezzel a jövő évek költségvetési nehézségeit csökkentse. Még mindig nem látszik, miből finanszírozná a kormány az őszi államadósság-csökkentést.

Olcsóbb állam?

A járási rendszer, a járási kormányhivatalok létrejöttével és az önkormányzati személyi állomány jelentős átcsatolásával 100 ezer fölé emelkedik majd a kormánytisztviselők száma - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára Budapesten az MTI szerint

A  gazdasági szabadságharcból a költségvetési önállóság föladása lett: a szociális retorikát használó és laza fiskális politikát tervező Fidesz orrát beleverték a pénzügyi realitásba

Nem mondtunk le semmilyen döntési jogról, de van, amit Brüsszellel együtt gyakorlunk - Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlés plenáris ülésén a magyar ET-elnökség legjelentősebb momentumát érintő kritikákat kommentálva. A Fidesz-KDNP által kevéssé kommunikált, vagy csak szlogenszerűen emlegetett gazdasági kormányzásról szóló intézkedéscsomag jelentősége kétségtelenül az 1993-as, Közös Piacból Európai Uniót alakító maastrichti szerződéshez hasonlítható. Fölülmúlja az 1997-es stabilitási és növekedési paktumét is, éppen annak a helyére lép.

Az amerikai, független jogvédő szervezet, a Freedom House éves jelentése szerint hét kategóriából négyben visszalépett Magyarország. A média és az igazságügyi rendszer függetlensége csorbult, és a kormányzat döntései nem tettek jót a civil társadalomnak sem.

A legdrágább ajánlattal nyert újabb állami megbízást Pintér Sándor excége

Újabb értékes állami megbízást nyert el két másik céggel együttműködve az a biztonsági cég, amely korábban Pintér Sándor belügyminiszter tulajdonában állt. A cégek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által meghirdetett, feltehetően évekre szóló munkát kapták meg annak ellenére, hogy a közbeszerzési dokumentum szerint ők adták be a legdrágább ajánlatot.

A Közbeszerzési Értesítő hétfői számában jelent meg az a hirdetmény, amelyből kiderül, hogy a két másik céggel összefogó Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) nevű cég nyerte el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által hónapokkal ezelőtt meghirdetett vagyonvédelmi megbízást. Az MNV az egyik legnagyobb állami cég, és a megbízás nem is csak annak a székházára, hanem a "saját és kezelt vagyonába tartozó ingatlanok komplex vagyonvédelmére" is vonatkozik a közbeszerzési hirdetmény szerint.

Az MNV idén februárban hirdette meg a vagyonvédelmi szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzést, és az akkori felhívásban az szerepelt, hogy a szerződés 2014. december 31-ig szól. Az eredményhirdetésről szóló mostani hirdetményben már nem szerepel ez a dátum, így nem tudni, hogy a megállapodás végül is meddig érvényes. A dokumentumból ugyanakkor annyi kiderül, hogy a nyertes pályázó havi közel százmillió forintos (nettó 97,7 milliós) díjban részesült. Szerepel ugyanakkor a hirdetményben az is, hogy a vagyonvédelmi feladatokat "bruttó 400 M Ft + 200 százalék/év keretösszegben" látják el, de az nem világos, hogy ez pontosan mit takar.

Ellentétes az új alkotmánnyal az ombudsmanról szóló törvényjavaslat – állítja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Fülöp Sándor a képviselőknek küldött levelében azt írta, hogy az előterjesztés súlytalan, jogkörök nélküli helyettessé tenné hivatali utódait, és ezzel megszüntetné a jövő nemzedékek védelmére szolgáló intézményes garanciákat. Fülöp az Indexnek azt mondta, komoly nemzetközi visszhangja lenne, ha a külföldön is követendő példának tekintett rendszert hirtelen megszüntetnék.

Nem volt beleszólásunk az ombudsmanról szóló törvényjavaslat szövegezésébe – jelentette ki Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek ombudsmanja az Indexnek. Fülöp álláspontja szerint a közigazgatási és igazságügyi miniszter által június 17-én benyújtott javaslat [1] nincs összhangban az alaptörvénnyel, ezért levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz.

Az ombudsman szerint a következő napokban tárgyalandó törvényjavaslat szakít az új alkotmányban megfogalmazottakkal, és nemhogy erősítené a jövő nemzedékek érdekei és az egészséges környezet védelmét, hanem kifejezetten korlátozza a jogérvényesítést.

A javaslat ugyanis még a mai védelmet is megszüntetné, nehezítve ezzel a lakosság jelenlegi és jövőbeli környezeti problémáinak megoldását – írta az országgyűlési biztos, hozzátéve, hogy a törvényjavaslat visszavonja mindazon jogköröket és intézkedéseket is, amelyek alapján ma az ombudsman fellép a lakosság környezeti problémáinak megoldásáért. Mivel ezek a jogkörök az új alapjogi biztost sem illetnék meg, ezért a javaslat szerint felálló új ombudsmannak is lényegesen szűkülne a hatásköre. A környezetvédelmi ombudsmant az alapvető jogok biztosának súlytalan és eszköztelen helyettesévé tenné, akinek még vizsgálati joga sem lenne.

Az Országgyűlés négy éve hozta létre a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, vagyis a környezetvédelmi ombudsman intézményét, akkor Navracsics Tibor az intézmény egyik szószólója volt a parlamentben. A Fidesz által kezdeményezett alkotmány-előkészítő nemzeti konzultáción is kiemelkedően sokan nyilatkoztak arról, fontosnak tartják, hogy az új alaptörvény vállaljon felelősséget a jövő nemzedékekért.

Fülöp Sándor szerint az alkotmányozás idején számos civilszervezet és egyház támogatásával sikeresen lobbiztak azért, hogy mindez megfelelő súllyal meg is jelenjen az alaptörvényben. "Az alkotmányban végül egy olyan háromszintű, a természeti értékeket védő rendszer került bele, amely a nemzetközi fórumokon is pozitív visszhangot keltett." „Most viszont úgy tűnik, a környezetvédelem túlnyerte magát, mert erősen visszahúzták a gyeplőt” – mondta az ombudsman, aki szerint az egésszel az a baj, hogy a KIM törvényjavaslata az egyik első azok közül, amelyek az új alkotmány végrehajtását szolgálják.

Néhány éve még a Fidesz a tibeti autonómia, a kínai sajtószabadság és az emberi jogok zászlója alatt vonult Kína ellen. Az internet nem felejt: bár a fidesz.hu-ról korábban elérhető Free Tibet blog nemrég teljesen eltűnt, a párt prominenseinek korábbi vehemens nyilatkozatai tanulságos olvasmányként megmaradtak.

Buszokkal viszik más városokba, akik nem akarnak hittanra és misére járni. A katolikusok átvették a város egyetlen iskoláját, a misét megtagadó tanároknak felmondanak. Írásban kell indokolni, hogy mi a baj a katolikus oktatással. A katolikus igazgató az új ötvenes éveket látja eljönni, katolikus kivitelben. Aláírásgyűjtés indult a lelkiismereti szabadságért, de kicsi az esély a győzelemre.

„A felmérések szerint 75-80 százalékban támogatták a javaslatot. Kecel amúgy is 90 százalékban római katolikus település.” – indokolta a döntést a polgármester. Haszilló Ferenc elmondta, hogy a képviselő testület is egységes volt: 6:1 arányban szavazta meg az iskola átadását.

A testület döntésének egységét más megvilágításba helyezi, hogy az egyik képviselő, Berger József rögtön igazgatóhelyettesi posztot is kapott az új iskolában. A lakosság lelkesedéséhez pedig hozzátartozik, hogy a polgármester elmondta: ha egy szülő nem akarja a katolikusokhoz járatni gyerekét, írásban kell megindokolnia a döntését.

Inkább mindenki csöndben marad

Amellett, hogy a világnézeti kérdések kötelező megvallása, névvel, címmel, diktatórikus időket idéz, egy 9000 fős városban más problémát is felvet. „Ez egy kisváros, mindenki ismer mindenkit. Sokan nem merik aláírni még a népszavazási kezdeményezésünket sem – árnyalta a polgármester által festett képet az iskolaátadás ellen indított civil mozgalmat vezető Melkvi Csilla. – A szülők attól tartanak, hogy a gyerekeiken csattan majd az ostor, a pedagógusok az állásukat féltik. Nem mernek beszélni.”

Melkvi elmondta, hiába védekezik az iskola azzal, hogy a környező települések állami iskoláiba ingyen buszt biztosítanak. „A szülők nem akarják kiszakítani megszokott környezetükből a gyerekeiket. Ki akarná a 6-10 éves gyerekét más városba utaztatni? Az utazással sok idő elmegy, és mire visszaérnek, már nem tudnak külön órákon, sporton részt venni, ezekről le kell mondani.”

Az igazgató azzal nyugtatta a zúgolódókat, hogy aki nem akar hittanra járni, az erkölcstan órákon vehet részt. Ehhez képest az aláírandó nyilatkozaton nincs választási lehetőség, csak a hittant lehet választani.

Tíz éve először drágulnak a mobiltarifák

A piaci körülményekkel és az inflációval indokolják a magyar mobilszolgáltatók, hogy idén, hosszú évek óta először, árat emeltek. Sajtóértesülések szerint egyértelmű, hogy a válságadót árazták be, azaz hárították át a fogyasztókra. Ez különösen annak fényében volna érdekes, hogy több kormányzati vezető, beleértve a szektorért a kormánystatútum szerint felelős Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert, megfogalmazta a közelmúltban: őrködni fognak, hogy a cégek ne háríthassák tovább a válságadót az állampolgárokra.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak is felvetettük a fenti ellentmondást, akik választ ígértek, de későbbre. Megkerestük a szabályozó Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot (NMHH) is, ahonnan igen részletes választ kaptunk, melynek lényege, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokat (ennek minősül az áremelés) a szektort 2003 óta szabályozó törvény csak meghatározott körben teszi lehetővé a szolgáltatóknak, ezért ezeket a hatóság folyamatosan ellenőrzi.

A törvény a szabályozási és a piaci körülmények változása esetén lehetőséget ad a szerződésmódosításra, s ahogy a hatóság válasza fogalmaz: „a szolgáltatók a módosítások alapjaként az esetek döntő többségében ez utóbbi okot” – vagyis a piaci körülményekben beállt változást jelölik meg, nem részletezve a konkrét változások pontos indokait.

Nézzük tehát a konkrétumokat!

A Velencei Bizottságnak az Alaptörvényről szóló állásfoglalása apropóján tartott külügyi sajtótájékoztatón kiderült, hogy a dokumentumban megfogalmazott kritikák közül a kormány semmit nem tekint megfontolandónak.

Ne pofázzon közbe!

A vita a Trafó, az Operettszínház és a Városliget egy részének állami tulajdonba való átadásáról zajlott a közgyűlésben, amikor elszabadultak az indulatok. Az előterjesztéssel kapcsolatban Horváth Csaba azt mondta: folytatódik Budapest felszámolása. Az MSZP frakcióvezetője szerint semmi sem garantálja, hogy az állam nem értékesíti a piacon a megszerzett ingatlanokat.

Tarlós István erre reagálva azt mondta: Horváth Csaba bizonyára gyerekkorától fogva kisebbségi komplexusban szenved. Közölte: Horváth Csaba azután, hogy egy ciklus után megbukott kerületi polgármesterként, nem töltötte ki a ciklusát főpolgármester-helyettesként és "itthagyta ezt a trágyadombot", lehetne szerényebb. A Horváth által elmondottakat Tarlós "neoprimitív ostobaságnak" nevezte.

Bihary Gábor szocialista képviselő ekkor ügyrendben kért szót, és felkérte az ülést vezető György István főpolgármester-helyettest, hogy utasítsa rendre a főpolgármestert. Ekkor ismét Tarlós ragadta magához a szót, és amikor Bihary Gábor közbe akart szólni, a főpolgármester fennhangon azt mondta: "Ne pofázzon közbe!"

Az eset pikantériája, hogy kiderült: nincs érdemi vita az előterjesztésről, a két helyettese által jegyzett javaslatot ugyanis a főpolgármester sem támogatta.

...avagy hogyan növelte az Orbán-kormány az államadósságot

Egy dolog tartozni valakinek, másik dolog hogy miből adjuk meg. Ha kölcsönkérünk és berakjuk a bankba, akkor bár tartozunk, nincs miért aggódnunk, mert van miből megadni, kamatostul. Amikor más kér kölcsön helyettünk, aki helyett majd nekünk kell fizetni, akkor bár nem tartozunk, de nagyon is van miért aggódnunk. Azt a pénzt elő kell teremtenünk.

Az államadósság hasonlóan egyedileg értelmezhető, persze nem a könyvelők, de a politikusok számára. Így azzal a meglepetéssel kell szolgálnunk, hogy az Orbán-kormány biztosan nem csökkentette az elmúlt 13 hónapban az államadósságot, sőt, egyenesen növelte. Még a MNYP-pénzek bevonásával együtt is!

Nézzük a varázslatot.

Az Európai Parlament június 22-i ülésen első olvasatban nem fogadja el a gazdasági kormányzás megerősítését célzó hatos jogszabályi csomagot, írja a BruxInfo [1]. A képviselők állítólag szavaznak majd ugyan a csomag egyes elemeiről, a végszavazást viszont elhalasztják, vagy nem fejezik be az első olvasatot a hatos csomagnak nevezett jogszabálycsomagról, mely a jövőbeli gazdasági kríziseket akadályozná meg az uniós országokban. A hatos csomagról bővebben itt olvashat>>> [2]

Az EP hírlevele szerint a parlament gazdasági és monetáris ügyek szakbizottsága szerint elégtelen az a javaslat, amit hétfő este ajánlott a pénzügyminiszterek tanácsa. A képviselők szerint a pénzügyminiszterek javaslatai nem adnak elég biztosítékot a tagállamok költségvetési stabilitására, és visszatáncolnak a parlamenttel kötött alkutól is, miszerint a nagy exportvolumenű országok szerepét is figyelembe kellene venni a gazdasági egyensúlytalanságok vizsgálata során, áll az EP hírlevelében.

A BruxInfónak nyilatkozó parlamenti források szerint a képviselők még egy esélyt adnak az állam- és kormányfőknek, hogy a csütörtöki és pénteki uniós csúcson javítsanak a javaslaton. Ez ugyanakkor azt jelentheti, hogy a magyar elnökség alatt már nem sikerül lezárni a jogalkotást.

A Társasági adó csökkentés csak nagyon keveseket érintett

Idézet, olvasni nem szeretők számára:

"2009-ben bevallást benyújtó összesen 362 ezer(!) cég közül csupán 5702 adózás előtti nyeresége esett 50 és 500 millió forint közé, tehát ennyit érintett viszonylag pozitívan a változás. Ebben a körben a vállalati átlagos statisztikai létszám 15 százalékát foglalkoztatták..."

Ezekből még lejön a kettes által említett veszteséges cégek száma, és azok dolgozói.

Nos: a megoldás majd nyilván az lesz, hogy a munkások egy részét kibasszuk a picsába, hogy a helyükre jöjjenek az állam által dotált közmunkások, a maradék dolgozó bérét meg megemeljük annyival, hogy indulhassunk a közbeszerzésin...

Szélsőséges esetben elég, ha csak az (irtózatos sokat kereső, így nem érintett) igazgató, könyvelő és építésvezető marad állásban -- plusz egy titkárnő, akinek a bére 300k alatti, tehát akinek megemeljük a bérét a megfelelő mértékben. Ezzel teljesítjük a közbeszerzési kritériumot: a többi hatszázhúsz helyre meg fel lehet venni a közmunkásokat, és máris indulhat a debreceni stadion alapozása.

"Az oktatási államtitkárt Hoffmann Rózsának hívják, és így fog ez maradni még hosszú időn keresztül" - mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy az oktatási államtitkár Orbán Viktor kormányfő egyik legközvetlenebb munkatársa.

Mint mondta, ma, Magyarország megújítása során az egyik stratégiai fontosságú terület a közoktatási és a felsőoktatási rendszer átszervezése. Ezt a munkát végzi jelenleg Hoffmann Rózsa, és ezt fogja végezni a jövőben is - jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e személyes konzultáció a miniszterelnök és az államtitkár között, Szijjártó Péter azt válaszolta: Orbán Viktor és Hoffmann Rózsa rendszeresen szokott konzultálni, általában a kormányülések, illetve azok előkészítése keretében. "Más témában egyelőre személyes találkozó nem szerepel a napirenden" - tette hozzá.