A Velencei Bizottság sem ért a joghoz?
Éles kritika a magyar alkotmánynak: kimaradt a halálbüntetés, bekerült a tényleges életfogytiglan, emellett korlátozó jogalkalmazásra ad lehetőséget. A Fidesz szerint azonban a legfőbb európai alkotmányozási tanácsadó testület nem ért a magyar joghoz, rosszhiszeműséget tételez fel, és mindent félreért.
"Az alkotmány részletes elemzése során a Velencei Bizottság sem tudta kivonni magát a magyar alkotmánnyal szemben az elmúlt időszakban kibontakozott ideológiai célzatú támadások hatása alól. (...) Magyarország a bizottság véleményét nem tudja elfogadni" - írja blogjában Szájer József, az Európai Parlament fideszes képviselője, a január elsejétől hatályos magyar alaptörvény egyik kidolgozója.
A megalakulásának helyszínéről Velencei Bizottságnak nevezett Jog a Demokráciáért Európai Bizottság az Európa Tanács alkotmányozási tanácsadó szervezete. 57 tagállama mellett több megfigyelő vagy különleges státusszal bíró ország képviselteti magát benne. Két magyar tagja Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Trócsányi László, korábbi alkotmánybíró.
Szájer blogjában számol be arról, hogy pénteken Velencében a testület elfogadta az új magyar alkotmányról szóló jelentését. A kormány megbízásából a bizottság ülésén Magyarországot Szájer mellett Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő képviselte.
A kritikák egy része Szájer szerint olyan szabályokat kér számon Magyarországon, amelyek számos más európai országban sem részei az alkotmánynak. Más esetekben olyan pontokon fogalmaznak meg bírálatot, amelyek a jelenleg még hatályos alkotmányban is benne vannak.
Éles kritikát a tényleges életfogytiglani büntetés kodifikálása kapott. Az alaptörvény atyja azonban úgy látja, "a magyar kormányt köti annak a majdnem egymillió magyar polgárnak a nemzeti konzultációs kérdőíven megfogalmazott egyértelmű véleménye" - noha ez egyéni képviselői indítvánnyal került a dokumentumba, a kormánynak hivatalosan semmi köze nincs, nem is lehet a törvényhozáshoz.
Szájer szerint a bizottság megkérdőjelezi a magyar hatóságok jóhiszeműségét, amikor fölteszi, hogy az alaptörvény szövegének helytelen vagy korlátozó értelmezése jogsérelemhez vezethetne. Hiányzik például az alkotmány szövegéből a halálbüntetés tilalma, de ez szerinte nem azt jelenti, hogy Magyarország nem teljesíti nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit.
"A VB teljesen félreérti a sajtószabadságra vagy a nemzetiségek jogaira vonatkozó szabályozást" - állítja, ami szerinte a magyar alkotmányos jogi szóhasználat nem ismeréséből fakad. Ezzel azonban Szájer az Alkotmánybíróság elnökének hozzáértését vonja kétségbe, akinek újraválasztását Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára a Fidesz-KDNP is támogatni fogja.
A képviselő felhívja figyelmet, hogy "a Bizottság határozatainak jogi kötő ereje nincsen, a szöveg és az ajánlások véleményt fejeznek ki, az abban megfogalmazottak külön kötelezettségeket nem rónak Magyarországra".
