Két eldugott kormánypárti törvénymódosítás teremtene lehetőséget arra, hogy a pénzügyi felügyelet és médiahatóság vezetői egyfajta adózatlan végkielégítést kapjanak, ha távoznak munkahelyükről. A kormány tavaly indított hadjáratot a "pofátlan" állami végkielégítések ellen, amelyeket 98 százalékos adóval sújtottak. A felügyelet és a médiahatóság vezetői esetében azért tartják indokoltnak a tízmilliót bőven meghaladó lelépési pénzt, mert a két hivatal vezetői egy évig nem mehetnek el máshová dolgozni távozásuk után.
"Tizennyolcadik intézkedés: a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb béren felüli juttatások, úgymint szabadságmegváltás és titoktartási pénz a költségvetési szférában megadóztatása 98 százalékkal" - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök tavaly június 8-én a parlamentben kormány egyik emblematikus intézkedését. Ezzel a kormány az előző kabinet idején kifizetett, kiemelt állami végkielégítések által keltett felháborodásra kívánt reagálni.
A több kormányzati tisztviselő által "pofátlannak" minősített végkielégítésekre visszamenőleges hatállyal vetették ki a 98 százalékos adót, amelyet nem csak a politikai kinevezetteknek, hanem a felmentett köztisztviselőknek és közalkalmazottoknak is fizetniük kellett három és fél millió (vezetők esetében kétmillió) forintos összeg felett.
A különadót a törvény első, tavaly nyári benyújtásakor azzal indokolták, hogy a kormány szándéka "a társadalom igazságérzetét sértő, államháztartási forrásból származó, a jogviszony megszűnésével összefüggésben juttatott egyes jövedelmek" megadóztatása.
A héten azonban két olyan, kormánypárti oldalról érkező törvénytervezet került a parlament elé, amely kivételt tenne a végkielégítések szigorú megadóztatásában a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vezetőivel. Az egyik törvényjavaslatot a fideszes Rogán Antal, a másikat az országgyűlés általa vezetett gazdasági bizottsága nyújtotta be a parlamentnek.
Eldugták a két módosítást
A ma hatályos PSZÁF-törvény hathavi jövedelmének megfelelő végkielégítést és ugyanennyi, felmentési időre járó pénzt biztosít az intézmény elnökének, két alelnökének, és a PSZÁF keretében működő Pénzügyi Békéltető Testület elnökének. Ez a pénz akkor is megilleti őket, ha hatéves mandátumuk lejár, és ezért távoznak a PSZÁF-tól. Ezt a rendelkezést azzal bővítené ki a Rogán vezette gazdasági bizottság törvényjavaslata, hogy ebből a jövedelemből nem kell adót fizetni.
A törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy a végkielégítési és a felmentési időre járó összeg "kizárólag társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási hozzájárulás, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem." Eszerint tehát 98 százalékos adót nem kellene lerónia a PSZÁF vezetőinek, de a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kellene fizetniük. (A 27 százalékos tb-járulékot a PSZÁF, mint munkáltató fizeti majd meg az államkasszába, de ez nem csökkenti vezetők nettó bérét.)
Az NMHH-ról szóló javaslatnak is hasonló a szándéka, de más megoldással érné el ugyanezt. A Rogán Antal által jegyzett javaslat azt mondaná ki, hogy a mandátum lejártakor kártalanítás jár az elnöknek, az alelnöknek, és a Médiatanács tagjainak. A médiahatóság vezetőit megillető kártalanítás összege egyenlő egyévnyi nettó bérükkel. A törvényjavaslat úgy rendelkezne, hogy a kártalanítás adómentes, ami azt jelenti, hogy a 98 százalékos adót nem kell leróni utána, és az NMHH vezetői az szja és a járulékok alól is mentesülnének
