Kormánykrónika

A magán-nyugdíjpénztári tagok többségének lesz reálhozama vagy tagi kiegészítése, bár konkrét számokról és összegekről még korai lenne beszélni, nyilatkozta a Duna Televízióban Binder István a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. Az állami nyugdíjrendszerbe átlépők a nyár folyamán megtudják, hogy volt-e reálhozamuk kötelező magánnyugdíj-pénztárukban, s ha igen, az összeget augusztus 31-ig utalják vissza nekik.

Nagy meglepetéssel olvastuk tegnap az egyik kormányközeli lapban, hogy az egyik munkatársuk („aki az 1998-as kezdetek óta tagja egy hazai magánkasszának, az átlag vagy átlag körüli bér alapján fizette tagdíját, és egy nemzetközi hátterű nyugdíjpénztár tagja volt”) várható magán-nyugdíjpénztári reálhozama jó, ha 35 ezer forintot kóstál majd. A cikk aztán kijelenti, hogy – „elnézve a hazai magánnyugdíjpénztárak 1998 óta nyújtott teljesítményét” – közel sem az ő analizált kollégájuk járt a legrosszabbul.

Kollégák mindenhol vannak.

Mi is választottunk egyet magunk közül, aki a vegyes nyugdíjrendszer indulása óta tagja volt az egyik pénztárnak. Felhalmozása ebben az időszakban épp csak annyival gyarapodott, amennyit a mindenkori minimálbér és ekho lehetővé tett – a honi sajtóviszonyokat ismerők számára nem meglepő módon. Mégis a legutóbbi pénztári tájékoztatás szerint 160 ezer forint reálhozam gyűlt össze a számláján. Szerencsés csillagzat?

Ha csak abból indulunk ki, hogy nagyjából 220 milliárd forint jut a reálhozamokra, és azt 2,1-2,2 millió volt tag között osztják fel, már akkor is 100 ezer forint feletti átlagnál járunk. Vagyis a lap által megjósolt összeg háromszorosánál. S ehhez még hozzájön, hogy bizony lesznek, akik semmit sem kapnak, jellemzően akiknek a rövid időtávját a válság dominálta.

A 35 ezer forintról szóló kacsa ennek ellenére akadálytalanul körbetotyogott tegnap az internetes médiában. Mi állhat e mögött?

A magánnyugdíjpénztárak ügye lezárt, azokba már fölösleges belerúgni. Ellenben arra jó egy ilyen maszlag, hogy a kormány „bizonyítékaként” lehessen felmutatni: íme, ilyen egy élhetetlen nyugdíjrendszerünk van. Kifosztja az átlagos járulékfizetőt, közben aránytalanul sokat ad a rendőröknek, bányászoknak, azoknak, akik a mi pénzünkből részesülhetnek a kedvezményekben.

Ennél komolyabban vehetné feladatát a kormány: szakmai vitát kellene a kedvezményekről folytatnia, nem propagandaanyagok mögé bújnia.

A kormányzat weboldalán közzétették a miniszterek és államtitkárok tavalyi adóbevallásainak kivonatát. A cégeitől megvált Pintér mellett senki nem rúg labdába.

Orbán Viktor bevallásában 24,2 millió forintos összevont adóalapot tüntetett fel, ami után hétmillió Ft adót fizetett. Az adóbevalláshoz fűzött megjegyzése szerint 2010 évi összes jövedelme 19 millió volt, tehát ez az összeg lett szuperbruttósítva. Ezzel a fizetéssel a miniszterelnök a jobban fizetett kormánytagok közé tartozik.

Orbán: Le kell győznünk az államadósságot!

Orbán Viktor a kötcsei polgári találkozón hangsúlyozta, hogy Magyarország háborúban áll az államadóssággal és a munkanélküliséggel

Mint írják, a miniszterelnök arra kérte a résztvevőket, hogy ezt a háborút vegyék komolyan, mert ha mi nem győzzük le az államadósságot és a munkanélküliséget, akkor azok győzik le Magyarországot.

Elmondta, hogy ezt a háborút egyetlen módon lehet megnyerni: a munka megbecsülésének helyreállításával, beleértve a kétkezi, fizikai munkát is. A találkozón elhangzott, hogy az ország megújítása érdekében folytatni kell az adócsökkentést, a bürokrácia visszaszorítását, az Új Széchenyi Tervet, a munkavállalás feltételeinek könnyítését és nagyszabású közmunkaprogramokat kell indítani - zárul Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivőjének közleménye.

Elképesztő pofátlanság a Fidesztől

Az innovatív törvényhozás újabb példáját mutatták a kormánypártok. Egy hétsoros törvénymódosításhoz az utolsó pillanatban 12 oldalas módosítást csatoltak, ráadásul azok egészen más témát érintenek.

Hétfői ülésén megszavazta az Országgyűlés a képviselők javadalmazásáról szóló törvény módosítását. A Lex Szijjártó szerint a miniszterelnöki, miniszteri tisztséget betöltő, államtitkár, miniszterelnöki biztos vagy kormánymegbízott képviselő kizárólag az országgyűlési képviselőket megillető alapdíjra jogosult. A megbízottak és biztosok is kormánytagoknak minősülnek ezután, tehát azokhoz hasonlóan a kormányzati költségtérítésükkel csökkentett választókerületi pótlékra jogosultak.

A Szijjártó miniszterelnöki biztos - eddig legálisan járó - dupla költségtérítése miatti ellenzéki támadásokat elkerülni kívánó törvénymódosítás eredetileg két paragrafusból állt, egyetlen oldalon elfért, érdemi része hétsoros volt.

Eltörölné a kötelező informatikaoktatást a felnőttképzésben Matolcsy György - számolt be a Magyar Nemzet kedden a nemzetgazdasági miniszter által a parlamentnek beterjesztett törvénymódosító javaslatcsomag alapján.

Csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az igénybe vevő munkaképes, megszüntethető az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás - döntött az Országgyűlés hétfőn, elfogadva a Fidesz által kezdeményezett alkotmánymódosítást.

A fideszes Lázár János, Balsai István és Talabér Márta javaslatáról az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással döntött a Ház; azt 263 igen szavazattal, 108 ellenében fogadták el a képviselők, és a kormánypárti politikusokon túl csak a független Pősze Lajos támogatta.

Ennek értelmében "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető". Az indoklás szerint ez lehetőséget ad a már fennálló nyugellátások átrendezésére úgy, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjasok "a társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek" nyugdíj helyett.

Az alkotmánymódosítás ezenkívül kimondja, hogy nyugdíjat az kaphat, aki betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor törvény rendelkezhet arról, hogy a korhatárt még el nem érők - az indoklás szerint például a 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonuló nők - is részesülhessenek nyugdíjban.

Az indítvánnyal kapcsolatban Lázár János korábban azt hangsúlyozta: az az elmúlt években nyugdíjba vonult, az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rendőrökre, tűzoltókra, pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozik, "bányászokra, vegyészekre, zenészekre nem". Mint mondta, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárd forintot fordítson harmincezer életerős, munkaképes ember ellátására, akik hozzájárulhatnának az ország biztonságához. A Fidesz frakcióvezetője közölte: céljuk, hogy az alkotmány tegye lehetővé, hogy a nyugdíjas, de korhatár alatti rendészeti dolgozók visszatérjenek a munkaerőpiacra, és az állam ajánljon nekik szolgálatot azért a pénzért cserébe, amit jelenleg kapnak. Elmondta továbbá: azt fogják kezdeményezni, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő 57 éven felüliekre ne terjedjen ki a felülvizsgálat.

Szijjártó Péter az MTI-nek elmondta: azok az 57 év alatti, szolgálati nyugdíjban lévő rendvédelmi dolgozók, akik nem térnek vissza dolgozni, nem nyugdíjat, hanem más, az adózás hatálya alá eső, nem a nyugdíjkasszából finanszírozott juttatást kapnak majd.

A rendvédelmi szakszervezetek és a kormány között, bár többször egyeztettek, egyelőre nem született megállapodás a szolgálati nyugdíjakról.

Az országgyűlés fideszes többsége elfogadta a fél évig hatályban lévő alkotmány módosítását, amely kimondja, hogy bármely korhatár alatti nyugdíjas nyugdíja elvehető - eddig ez elképzelhetetlen alkotmánysértésnek minősült. Mától alkotmányos, hacsak a alkotmánybíróság nem látja másként.

Parlament Tv Szolgáltató Zrt.-re változtatta a nevét a Bálintfy Gábor konzervatív kötődésű milliárdos ügyvéd-ingatlanvállalkozó.

Parlament Tv Szolgáltató Zrt.-re változtatta a nevét a Bálintfy Gábor konzervatív kötődésű milliárdos ügyvéd-ingatlanvállalkozó, a Fidesz-közeli Hír Tv alapítója érdekeltségében álló Huninvest Ingatlanberuházó Zrt., amelynek fő tevékenysége a televíziós műsor összeállítása, szerkesztése lett. Az 1990-ben alakult, 20 millió forint alaptőkéjű cég megkereste a T. Házat azzal, hogy tematikus, a parlamenti munkát bemutató kereskedelmi csatornát indítanának. Szerződést még nem kötöttek, a terveket az Országgyűlés Hivatala elemzi – tájékoztatta a HVG-t a parlament sajtóirodája, hozzátéve: a zrt nem kérte a törvényhozás engedélyét a „parlament” név használatára, igaz, ez a jelenlegi jogszabályok szerint nem is kötelessége. A Médiatanács már márciusban nyilvántartásba vette a Parlament tévét mint közösségi szolgáltatót, Bálintfyék így mentesülnek a frekvenciadíj fizetése alól.

Olykor ködösíti, olykor valóságos szómágiába rejti politikája lényegét a Fidesz, sőt, a tódításoktól sem riad vissza

Állítás: Nem lesznek megszorítások, mert azok nem vezetnek sehová.

Értelmezés: Súlyos megszorítások lesznek.

Az Orbán-kormány konvergenciaprogramja sok olyan tipikus megszorító intézkedést tartalmaz, mint a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány által bevetett egyensúlyjavító megoldások, némelyik kifejezetten annak folytatása (a munkanélkülieknek járó juttatások és a táppénzszabályok szigorítása, a korkedvezményes és rokkantsági nyugdíjrendszer felülvizsgálata, a közösségi közlekedésben a párhuzamosságok megszüntetése, a kedvezmények ritkítása, az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyek számának szűkítése, a gyógyszerek támogatásának csökkentése, a gyártói befizetések növelése, az önkormányzati feladatok, hivatalok és önkormányzati finanszírozású intézmények koncentrációja és/vagy integrálása). Ami a megszorítások mértékét illeti, a Széll Kálmán-terv angol nyelvű változata a Bajnai-kormány egyensúlyjavító intézkedéseinek hatását 2009-ben 398 milliárd forintra, 2010-ben és 2011-ben 957, illetve 1024 milliárdra becsüli. Ehhez adódik az a további 550, illetve 902 milliárd forint, amely az Orbán-kormány megszorításai révén javítja az államháztartás szaldóját.

Állítás: A kormány radikálisan csökkentette az adókat.

Értelmezés: A kormány radikálisan átrendezte az adókat

Mint emlékeztetett, hosszú, kemény tárgyalások után szereztük vissza a MOL több mint 21 százalékát, mellyel jelentős lépést tettek Magyarország megerősítése és a nemzeti ipar felélesztése irányába, jelentősen gyarapították a nemzeti vagyont. Az Otthonvédelmi Akcióterv elfogadásával az elmúlt nyolc év legnagyobb veszteseinek, a lakáshiteleseknek a helyzetét sikerült rendezni. A kormány betartotta vállalását, nem engedjük, hogy akár egyetlen család is utcára kerüljön - zárul Szijjártó Péter közleménye.

Botránnyá fajult a médiatörvény miatt hazánkba érkezett ENSZ különmegbízott látogatása. A parlament emberi jogi bizottságának ülésére nem hívták meg az ENSZ-raportőr által kért civil szervezeteket, néhányuknak azonban végül sikerült bejutnia az ülésre. Volt olyan civil résztvevő, akit nem engedett felszólalni a bizottság KDNP-s elnöke.

Botrányosra sikeredett az ENSZ különleges jelentéstevőjének budapesti látogatása - írta a Népszabadság Online. Frank La Rue, aki második alkalommal szólalt fel Budapesten a médiatörvény ellen, a parlament emberi jogi bizottságának tagjaival találkozott csütörtökön.

A kormány ismét a péntek délutánt találta a legmegfelelőbbnek arra, hogy egy sokak számára kellemetlen törvénymódosítást benyújtson a parlamentnek. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett csomag – egyebek mellett – a dohánytermékek és az E85-ös üzemanyag jövedékiadó-tartalmának emelését javasolja.

Több gazdasági és pénzügyi tárgyú törvényt, köztük a jövedéki adóról szóló szabályozást módosító csomagot nyújtott be péntek délután a parlamentnek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A javaslat szerint a cigaretták jövedékiadó-tartalma 2012 végéig több lépcsőben, összesen 7,3 százalékkal emelkedik.

Matolcsy György kétharmados törvényben rögzítené, hogy nem lehet 16 százaléknál magasabb a személyi jövedelemadó kulcsa. Az egykulcsos óriási siker, a miniszter érzi már a versenyképesség növekedését. 5 milliárd forintot tervez a kormány jövőre elkölteni a bedőlt lakáshitelek fölvásárlására. Interjú.

Orbán: Házat kaphat, akinek a lakását elárverezték

Azt terveztem, hogy 2012. január elsejére Magyarország legyen átlátható ország, ahol meg tudjuk mondani, hogy például egy köztisztviselő az átlagbérhez képest mennyit keres. Mindenkinek jobb, ha átlátható a rendszer, és nem kell képviselőket blikkes cikkekben leleplezni.

Orbán online chateléséről

Nyílt levelet írt a kormány "bohócügyi államtitkárának" Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke, a sztrájkbizottság korábbi vezetője. A levélben azt írja, hogy szívesen konzultálna az Orbán Viktor által állítólag említett bohócügyi államtitkárral, és az Idegen szavak szótárát is a kormányfő figyelmébe ajánlja.

"Tisztelt Bohócügyi Államtitkár Úr! Sajnos hiába vártuk Önt a téren. Természetesen nincs bennünk sértődöttség, vagy harag, hiszen biztosak vagyunk benne, hogy a magyar állampolgárok érdekében végzett halaszthatatlan bohóckodása miatt nem jutott ránk ideje" - ezt írja nyílt levelében Kónya Péter, a FRDÉSZ elöke, aki május 27-én, pénteken mondott le a rendvédelmisek sztrájkbizottságának vezetéséről.

Az elnök a levélben megemlíti, hogy azért a bohócügyi államtitkárnak ír, mert arról értesült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bohócügyi államtitkárt nevezett ki a szociális konzultáció lefolytatására. Árok Kornél, a rendvédelmisek sztrájkbizottságának új elnöke szerint ugyanis arra kérték Orbán Viktort a csütörtöki egyeztetésen, hogy az kormányfő legyen férfi, álljon ki a Kossuth térre a tüntetők elé, és tartson ott szociális konzultációt. Erre Árok szerint Orbán azt mondta, hogy az ötletet majd átadja a bohócügyi államtitkárnak (erről bővebben itt olvashat).

Megkérdeztük Havasi Bertalant, a Miniszterelnökség sajtófőnökét, hogy a kormányfő az egyeztetésen valóban beszélt-e bohócügyi államtitkárról. A sajtófőnök azt mondta, hogy ő nem volt benn a zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen, majd miután utánakérdezett kollégáitól, nem kívánta kommentálni az ügyet.

A magyar médiaszabályozás három ponton kifogásolható: a médiahatóság függetlensége, az információforrás védelme, valamint a nyílt, társadalmi konzultáció biztosítása a jogszabály megalkotásának és módosításának folyamatában - jelentette ki tegnap Frank La Rue, az ENSZ szólásszabadságért felelős különmegbízottja az Országgyűlés emberi jogi bizottságának ülésén. A találkozón, melyen a médiához kötődő civil szervezetek is részt vettek, egy még szigorúbb médiatörvény terve körvonalazódott.

Árok Kornél: "A tárgyalásokon nem történt elmozdulás, a kormány ragaszkodik ahhoz a javaslathoz, amelyet a múlt héten Pintér Sándor ismertetett a szakszervezetekkel"

Szijjártó Péter: "higgadt, korrekt, nyugodt és mértéktartó volt a tárgyalás."

Pintér Sándor: "közelebb jutottunk ismét egy-egy lépéssel ahhoz, hogy tudomásul vegyék a szakszervezetek azokat az elvárásokat, amelyeket mi szeretnénk érvényesíteni"

Jó kis tárgyalás volt. Orbán elmondhatta, hogy mit akar, a rendvédelmisek meg tudomásul vehették.

Orbán Viktor dezertálónak minősítette a tüntetéseken füstgyertyázó és tűzcsapokat kinyitó rendvédelmiseket – mondta a kormányfővel való tárgyalás után Árok Kornél, a rendvédelmisek által alapított sztrájkbizottság vezetője, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke.

Árok Kornél azt mondta, az eddig ismertetett javaslatokból már nem engednek. Javasolta Orbán Viktornak, hogy menjen ki a Kossuth térre, és tartson ott egy szociális konzultációt. Mint Árok Kornél fogalmazott, a kormányfő erre azt mondta, az ötletet majd elmondja a bohócügyi államtitkárának.

Később lesz döntés az Operaház főigazgatójának személyéről – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóirodája szerdán este.

"A kormány keddi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök feladatul tűzte Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatáról ne hozzon döntést a soron következő kormányülés előtt, tekintettel arra, hogy kormányülésen értékelik az Operaház helyzetét, finanszírozását és vezetését, ennek részeként a 2011. szeptember 2-ig kinevezett Horváth Ádám miniszteri biztosi tevékenységét is" – áll a közleményben.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a miniszterelnöki döntés, valamint a június 10-i pályázati elbírálási határidő ellenére szerdán eredményt hirdetett [1].

Jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vizsgálja a döntéshozatali eljárást. Erről tájékoztatást kapott Horváth Ádám is, aki az Operaház vezetését miniszteri biztosként végezheti tovább.

A főigazgatói posztra öten pályáztak, közülük a pályázatokat elbíráló kilencfős szakmai bizottság döntő többséggel Horváth Ádám operaénekest javasolta a dalszínház élére.

Kultúrkáosz a kormányban

"Kriminális csürhének", "proli surmóknak" és "köcsögöknek" nevezte az érdekeikért küzdő rendvédelmi dolgozókat egy fideszes ügyvéd, aki elektronikus levelében "figyelmeztette" Árok Kornélt, a rendvédelmisek demonstrációs bizottságának új elnökét.

Gyarmati szerint kollégáival figyelték a korábbi demonstrációkat, és "megállapítható a nagyszámú, csoportosan elkövetett garázdaság vétsége, rendbontás szabálysértése, rongálás vétsége", emiatt "tenni fognak róla", hogy a katonai főügyészség és a nyomozó ügyészségek "elővegyék a bugris, tahó, hivatásos állatokat deviáns viselkedésükért".

Gyarmati Pál - aki saját bevallása és a közösségi oldalon található profilja szerint tagja a Fidesznek, a Horthy Miklós Társaságnak, a Nemzeti Jogvédő Alapítványnak és a László Gyula Történelmi Egyesületnek - úgy véli, "ugyanolyan proli surmókból verbuválták össze" a rendvédelmiseket, mint a "szélsőjobb tuskóagyú prolijait".

"Sürgősen felejtsétek el, hogy Ti, az Államhatalommal és a Nemzettel szemben korlátlanul domináns és téveszmésen omnipotens magatartásokat tanúsíthattok, köcsögök: zendülők és lázadók ellen a TEK, a készenlétiek, a honvédség elit kommandósai bevethetőek, s AKI A BEVETÉSI PARANCSOT NEM TELJESÍTENÉ, VALÓBAN BÚCSÚZHAT MINDENTŐL: a személyes szabadságától, a státuszától, a nyugdíjától és a védett jogállásától is!" - olvasható a Hírszerző birtokába jutott levélben, amely "extrém baloldali személyként" emlegeti Árok Kornélt, a HTFSZ és a Demonstrációs Bizottság elnökét. Gyarmati elmondása szerint vizsgálja, hogy "előkészületi stádiumban van-e valamely államellenes, vagy szolgálati bűncselekmény vonatkozásában Árok elvtárs magatartása".

A Hírszerző megkereste az ügyvédet, aki az első hívást kérdezés nélkül bontotta. "Nem megszakadt a vonal, letettem" - jegyezte meg a lap második hívására. Elismerte, hogy ő írta a levelet, de azt mondta, nem a sajtónak szánta. "A fiúkat kicsit gatyába kell rázni, mindent szükséges lépést meg fogok tenni Árok Kornél söpredék ellen, amiért közölte, hogy nem teszi le az esküt az új alkotmányra" - közölte vehemensen az ügyvéd, aki arra kérdésre, hogy helyénvalónak találja-e a levél stílusát, azt kiabálta, nem érdekli, majd bontotta a vonalat.

Pénteken benyújtotta lemondását Pásztory Tamás, a Kopint-Datorg vezérigazgatója, amit Fellegi Tamás fejlesztési miniszter el is fogadott. A kormányzat főinformatikusának mandátuma 2015-ig szólt. A Fideszben állítólag nem tartották elég fideszesnek.

Pásztoryt - mint régi kollégákat - a szakmában Fellegi embereként tartották számon, forrásaink szerint azonban a miniszterhez fűződő bizalmi kapcsolat sem védte meg a Fideszből érkező kritikáktól. A Magyar Telekom kormányzati kapcsolatokért felelős embereként ugyanis korábban az előző kormányzat informatikai beruházásaihoz is asszisztált

A miniszterelnök a jelek szerint teljesen magáévá tette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vízióit és a világ közgazdászait megbotránkoztató nyelvezetét, mert tegnap azt mondta a meglepett külföldi parlamenti képviselőknek: "Az államadósság tekintetében Magyarország háborúban áll". Mint kifejtette, Magyarországon a gazdasági rendszer teljes átszervezése zajlik, a jóléti államnak vége.

Matolcsy közben a parlament költségvetési bizottsága előtt azzal dicsekedett, hogy szokatlanul sikeresen kezelték a pénzügyi válságot.