A Fidesz Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt, Pokol Béla jogászt, Szalay Péter ügyvédet és Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét jelöli alkotmánybírónak. A Hírszerző összegyűjtötte, mit is kell róluk tudni.
A Fidesz "héjája"
Balsai Istvánt az általa előterjesztett, majd a parlament által múlt héten megszavazott törvénymódosítás alapján jelölik alkotmánybírónak. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának és a jelölő testületnek elnökeként dolgozó fideszes politikus Lázár János frakcióvezetővel és Veszprém megye egyik képviselőjével, Talabér Mártával együtt kezdeményezte az Ab létszámának bővítését, továbbá ő jegyzi azt az országgyűlési határozati javaslatot is, amely a jelölés szabályain módosítana.
Balsai az elmúlt egy évben számos jelentős vitát kiváltó törvénytervezetet jegyzett. A miniszterelnök megbízottjaként ő vizsgálta, hogy 2006 őszén az utcai zavargások idején voltak-e rendőri visszaélések. Később ő nyújtotta be a parlamentnek a "semmiségi törvénynek" nevezett javaslatot, amely számos ítélet megsemmisítését tette lehetővé. Szintén ő terjesztette elő Lázárral és Vejkey Imre KDNP-s képviselővel együtt azt az alkotmánymódosító javaslatot, amely szerint az Ab a költségvetési és az adóügyi kérdéseket csakis emberi jogi szempontból vizsgálhatja.
Szintén ő az egyik előterjesztője a kedvezményes nyugdíjak visszavételét lehetővé tevő törvényjavaslatnak is, de a médiatörvényen is az ő javaslatára változtatott a Ház 30 napos határidőt előírva a Médiatanács határozatait vizsgáló bíróságoknak. Korábban fideszes források a Hírszerzőnek a párt "héjájának" nevezték Balsait, aki például a semmisségi törvény ügyében a legkeményebb fellépést sürgette a szerinte engedékeny bírósággal és rendőrökkel szemben.
Balsai azon kevés képviselők közé tartozik, akik 20 éve folyamatosan tagjai az Országgyűlésnek. Balsai 1988 szeptemberében lépett be az MDF-be. 1994-ben és 1996-2003 között az elnökség tagja; az Antall- és a Boross-kormányban 1990 és 1994 között igazságügyi miniszter. 2004-ben tagja a Dávid Ibolya pártelnök kritikusait tömörítő Lakitelek-munkacsoportnak, ill. az ebből kialakult Nemzeti Fórumnak. 2005-ben kizárták a pártból, ő pedig átigazolt a Fideszhez.
Balsai a tavalyi választásokon a főváros II. kerületében már az első fordulóban parlamenti mandátumot nyert, bírává választása esetén időközi választásokat kell tartani a kerületében.
Az Alkotmánybíróság régi haragosa
Pokol Béla személyében egy olyan taggal gyarapodhat az Ab, aki közel húsz éve folyamatosan bírálja a szerinte túl nagy hatalmú és "politizáló" testületet. A Szegedi Egyetem Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszékét vezető jogász-szociológus az elmúlt években több nyilatkozatában, publikációjában arról értekezett, hogy az Alkotmánybíróság az 1990-es években Sólyom László elnöksége idején kiterjesztette hatáskörét, önálló hatalmi ággá vált, pedig erre - a népfelségen alapuló Országgyűléssel szemben - nincs felhatalmazása, ráadásul ezt a törvények sem teszik lehetővé.
Pokol rendszeresen kritizálta az Ab aktivizmusát, azaz bírálta azt a "balliberális ellenzék szellemi műhelyeiben kovácsolt" módszert, amely elrugaszkodott az alaptörvény szövegétől és bizonyos morális és jogfilozófiai alapelvekre hivatkozva semmisítette meg a kormánypárti többség törvényeit.
Az egyik videomegosztóra 2008-ban feltöltött egyetemi előadásában azt mondta, az Ab szükségszerűen beavatkozik a politikába, hiszen "a kiválasztásnál a különböző pártok mellé csapódó politizáló jogászok kerülnek a középpontba".
Pokol Béla egyébként 1998 és 2002 között a Független Kisgazdapárt (FKGP) országgyűlési képviselője volt, egy ideig a pártelnöknek, Torgyán Józsefnek adott tanácsokat. Neve többször felmerült alkotmánybíró-jelöltként, ám eddig soha nem kapta meg a paritásos országgyűlési bizottság támogatását.
FKGP-s képviselőként ő nyújtotta be azt a törvénytervezetet, amely válaszadási jogot biztosított volna a médiában "megtámadott" személyeknek. Az akkori fideszes kormánypárti többség ezt nem szavazta meg, így Pokol végül visszavonta a javaslatát. A jogász már az 1990 évek eleje óta támadta a sajtó "túlhatalmát", mert ahogy 1995-ben kifejtette: "hiába jött létre (…) az állampolgárok millióinak választójoga az államhatalom meghatározására, ha véleményformálásuk alapjait a fővárosi tömegmédiumok köré sereglő néhány száz főszerkesztő, szerkesztő, riporter, újságíró, és politikailag elkötelezett értelmiségi meg tudja határozni".
Pokol 1950-ben született, 1977-ben szerzett jogi diplomát az ELTE-n. 1986-ban lett a politikatudományok kandidátusa, 1991-től egyetemi tanár. 1976-tól tagja volt az MSZMP-nek, ahonnan 1988-ban lépett ki.
Alkotmánybíró lesz az AB legfőbb kritikusa
A Fidesz ügyvédje
Szalay Péter 1984-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi karán, 1987-ben az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, majd 1988-tól Pozsgay Imre államminiszter titkárságán előbb tanácsos, majd főtanácsos volt. A rendszerváltáskor részt vett az alkotmányozási folyamatban, Antall József miniszterelnöknek adott alkotmányjogi tanácsokat. Később a Pénzintézeti Központ jogi igazgatója lett, majd ügyvédként dolgozott, és több egyetemen is oktatott.
A Fideszhez munkája és nyilatkozatai révén is kötődik. 1998-ban például ő képviselte a pártot az Élet és Irodalom hetilap ellen indított helyreigazítási perben. 2007-ben nem tartotta jogellenesnek a Fidesz Kossuth téri kordonbontását, mint mondta, "tevőleges véleménynyilvánítás" történt a Kossuth téren, amiben "nem lát jogellenességet".
Tavaly tavasszal az alkotmányozással kapcsolatban a TV2 Mokka című műsorának azt mondta, nem változtatni kellene az alkotmányon, hanem egy újat kellene megalkotni.
A bíró
Szívós Mária a fővárosi büntetőbíró 2002 óta. Emellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának Büntető Tanszékén tanít 1995 óta. Az egyetem honlapján olvasható életrajza szerint fő szakterületei az elkobzás, vagyonelkobzás, illetve a kényszerintézkedések, a zár alá vétel és a biztosítási intézkedések. 1949-ben született, jogi diplomáját 1978-ban szerezte a szegedi József Attila Tudományegyetemen.
A nyolcvanas években ügyvéd volt Csongrád megyében, majd 1993-ban a főváros II. és III. kerületi büntetőbírája lett. 2000-ben a Fővárosi Bíróságon folytatta pályáját, 2001-től a bíróság titkárságvezető-helyettese volt.
A bírónő számos 2006. őszi előzetes letartóztatás ügyében járt el másodfokon, és az elsőfokon kiszabott kényszerintézkedések nagyobb részét megszüntette.
