Orbán, Selmeczi és Matolcsy egyaránt teliszájjal hazudták, hogy a visszalépők többségének vesztesége lesz, ezért kell megmentenie az államnak a tagok pénzét a nyugdíjtőzsdéző pénztáraktól.
Well, "A pénztártagok döntő többsége jogosult lesz reálhozamra és a reálhozamok (a pénztári hozamok infláció feletti része), illetve az ezekhez csapott munkáltatói pótbefizetések összege átlagosan 124 ezer forint körül alakul." - írja az fn.hu
A lakosság egytizedétől követel pénzt az adóhivatal: a tízmillió polgárból több mint egymilliónak van kisebb-nagyobb köztartozása - írja a Magyar Nemzet. Míg a hatóság a magánszemélyektől összesen 170 milliárdot vár, addig a honi cégvilágon 2100 milliárdot hajtana be.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által készített kimutatásból kiderül, hogy vannak, akik pár ezer forinttal maradtak adósai a közkasszának, ám olyanok is akadnak, akik milliós összeget nem fizettek be.
A számsorok azt mutatják, hogy az utóbbi években jelentősen megemelkedett az adótartozást felhalmozó magánszemélyek száma. Míg három évvel ezelőtt hétszázezer embernél tartottak nyilván adósságot, addig tavaly már kilencszázezer, az idén több mint egymillió polgár maradt el a közterhekkel.
A 2010 májusi 20 ezer milliárd helyett 2011 májusában 21 ezer milliárd.
A Velencei Bizottság nemrég jelentést adott ki Magyarország Alaptörvényéről. A jelentésről hiteles fordítás hiányában és a kormánypártok képviselőinek félrevezető nyilatkozatai miatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a Velencei Bizottság (VB) kritikáiról, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közösen elemzést készítettek a VB jelentéséről és az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról.
A három szervezet elemzésének lényegi megállapításai a következők:
1. Ellentétben a kormányzati kommunikációval, a Jelentés összességében az Alaptörvénynek nem dicséretét, hanem átfogó bírálatát adja. A Bizottság Jelentése komoly szakmai kritikát fogalmaz meg az Alaptörvény elfogadásának körülményeiről, és olyan súlyos tartalmi kifogásokat emel, amelyek csak az Alaptörvény módosításával orvosolhatók.
2. Ellentétben a Kormány képviselőiének állításaival, a Jelentés nem értelmezi rosszhiszeműen az Alaptörvényt. A diplomatikus elemzés helyenként szelíd rábeszéléssel ajánlja az európai követelményeket a Kormány figyelmébe. A normaszöveg kétértelműsége vagy hiányossága esetén a Velencei Bizottság többször a jóindulatú értelmezésből indul ki, így jár el az abortusz vagy a szekularizáció kérdésében is. Azért pedig a kritikák megfogalmazója nem kárhoztatható, hogy rámutat: az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek vannak elfogadhatatlan olvasatai is.
3. Ellentétben a kormányzat álláspontjával, a Jelentés egyértelművé teszi, hogy az Alaptörvény számos pontja veszélyezteti a demokratikus berendezkedést. Ilyen például az Alkotmánybíróság hatáskör-korlátozásának fenntartása; az alapjogok korlátozására irányadó új szabályozás, a kétharmados törvények rendszere, amely a jelenlegi kormány adó-és társadalompolitikai döntéseit betonozzák be; vagy a költségvetés parlamenti elfogadásának antidemokratikus akadályozása a Költségvetési Tanács által.
A civil szervezetek elemzése amellett, hogy a Jelentés ismertetésével európai tükröt tart a kormányzatnak, az Alaptörvényt a rendszerváltást követő magyar alkotmányos gyakorlat fényében is vizsgálja, és ennek alapján néhol a Velencei Bizottságnál is kritikusabb álláspontot fogalmaz meg róla.
Jövőre kevesebb pénz jut szociális kiadásokra és az egészségügyre, több a közmédiára
Rendkívül szigorú költségvetést készít a kormány 2012-re, derül ki a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányrendeletből, amely a költségvetés főbb soraira vonatkozó irányszámokat tartalmazza.
A bevételek 1,9 százalékkal, a kiadások 1,2 százalékkal emelkednek, kevesebb pénz jut szociális kiadásokra, munkaügyi ellátásokra, lakástámogatásra, miközben az egészségügyre fordított kiadások reálértéken kilenc százalékkal csökkennének, foglalja össze a kormány Magyar Közlönyben közzétett [1] terveit a Napi Online. [2]
A Széll Kálmán-terv ismeretében nincs abban semmi meglepő, hogy 2012-ben folytatódik a költségvetési szigor, sőt újabb megszorításokra lehet számítani.
Ezeket a csapokat te elzártad magad előtt
Egy rögzített telefonbeszélgetés szerint Balázs József gyöngyösi fideszes képviselő azt mondta Gyöngyöspata vasárnap megválasztott jobbikos polgármesterének még a szavazás előtt, hogy a falu nem fog fejlesztési forrásokat kapni. Balázs az Indexnek elismerte, hogy volt ilyen beszélgetés Juhász Oszkárral, de szerinte ez arról szólt, hogy “együtt kell működni egy ilyen kis térségben”. A Fidesz érdemben nem reagált, közleményben jó együttműködést kívánt.
“Forrás oda megy ebben a térségben, amit én jóváhagyok. Amit én nem hagyok jóvá, oda nem megy forrás. Ezzel az írással meg ezekkel a dolgokkal ezeket a csapokat te elzártad magad előtt, ezt vedd tudomásul. Ilyen stílussal és mentalitással túlságosan sok mindenre ne számítsatok" – mondja Balázs József gyöngyösi fideszes országgyűlési képviselő Juhász Oszkárnak, Gyöngyöspata vasárnap megválasztott polgármesterének egy rögzített telefonbeszélgetésben.
"Különféle polgármesterek vannak a térségben, de egyvalamit senki sem enged meg magának, ha velem akar együttműködni, hogy a személyemet és munkámat gyakorlatilag kritizálja” – hangzik el egy másik ponton. "Ha polgármester akarsz lenni, hogyan fogsz velem így együttműködni” – kérdezi Balázs Juhásztól. “Ha valaki belém rúg, azzal miért működjek együtt?” – mondja megint
Amegbántottság, a felindultság vagy a csalódottság sokszor rossz mondatokat ad az ember szájába, és a jogos felháborodásból is születhetnek jogtalan mondatok. Ám a legnagyobb baj sosem az - folytatta -, ha rossz mondatok szaladnak ki az ember száján, hanem az, ha azokat utólag, tiszta fejjel sem teszi rendbe. "Mi azonban ezeket a mondatokat rendbe tesszük" - hangsúlyozta.
Az átlagos havi jövedelem január és május között nőtt az előző év azonos időszakához képest. Most bruttó 211 300 forint az átlag, a vállalkozásoknál dolgozók és a szellemi foglalkozásúak valamivel jobban keresnek, mint az állami alkalmazottak és a fizikai dolgozók. Az év első öt hónapjában 2 millió 667 ezer embernek volt bejelentett állása, ugyanannyinak, mint tavaly ilyenkor - a KSH legfrissebb adatai szerint.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211 300 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 216 600, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 200 900 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,5 százalékkal nőttek, a költségvetés területén – a 2010. évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi kifizetése miatt – 2,4 százalékkal csökkentek 2010 azonos időszakához képest.
"Magyarország átalakítása Orbán-birodalommá folytatódik tovább. Tegnap az alkotmány, ma a média, holnap a szociális rendszerek" - fogalmazott a Welt am Sonntag újságírója.
A konzervatív német vasárnapi lapban Stefanie Bolzen a Befogni a szájat Magyarországon című cikk bevezetőjében arról írt: Orbán Viktor miniszterelnök minden alkalommal felháborodottan cáfolta azt a vádat, hogy Magyarországon felszámolják a sajtószabadságot. Most mégis a közszolgálati médiumok csaknem 600 újságíróját bocsátották el, "véletlenül a bírálókat" - fogalmazott a szerző.
A cikkíró szerint a magyar európai uniós elnökség befejeztével a kormányfő megvalósítja mindazt, amit már hónapokkal korábban bejelentett. Budapest - mint írta - nyomást gyakorol a kritikus sajtóra, először a rendkívüli módon vitatott sajtótörvénnyel, most pedig a közszolgálati médiában zajló tömeges elbocsátásokkal.
A szerző emlékeztetett arra, hogy a kormány a leépítést a túl magas létszámmal, illetve a takarékoskodás szükségességével indokolta. Mindezt nem lehet kétségbe vonni - tette hozzá a szerző, utalva arra, hogy Orbán Viktor valamennyi elődje tervezte ugyanezt. Húsz éve ugyanis világos, hogy a régi struktúrákkal nem működnek tovább a dolgok - fogalmazott a cikkíró, ugyanakkor feltűnőnek nevezte, hogy az elbocsátottak között több tucat olyan újságíró van, aki kritikus tudósításaival tűnt ki, megemlítve Mészáros Antóniát, a magyar televízió korábbi műsorvezetőjét.
Stefanie Bolzen utalt arra, hogy az év elején "Orbán médiatörvénye" Európa-szerte "címoldalra" került. Ez a törvény most - mint fogalmazott - a magyar sajtót "kiegyensúlyozott tudósításra" kötelezi. Annak betartását az említett médiatanács ellenőrzi, amelyben kizárólag Orbán "pártbarátai" ülnek - hangoztatta a szerző, aki szerint a brüsszeli tiltakozásra Magyarország néhány módosítással válaszolt. A törvény lényegén azonban semmi változás nem történt - fogalmazott a szerző, utalva Navracsics Tibor igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatos kijelentésére.
A cikkíró szerint az újságokat és a folyóiratokat az összeomlás fenyegeti, amennyiben a "hiányzó kiegyensúlyozottság" miatt magas pénzbüntetésre ítélik őket.
"Magyarország átalakítása Orbán-birodalommá folytatódik tovább. Tegnap az alkotmány, ma a média, holnap a szociális rendszerek" - fogalmazott elemzésének végén a Welt am Sonntag újságírója.
MSZP a kormány legkeményebb ellenzéke. A Jobbik támogatta legtöbbször a kormány törvényjavaslatait, míg az LMP a törvényjavaslatokat Vonáéknál elutasítóbban, az interpellációkra adott válaszokat azonban a másik két pártnál megértőbben fogadta
Az ellenzéki pártok közül a Jobbik szavazta meg legnagyobb arányban a kormánypárti törvényjavaslatokat (közel minden harmadikat) - állapítja meg a Republikon Intézet tegnap közzé tett elemzése. Az MSZP támogatta a legkevésbé a kormányt, mindössze tíz alkalommal, míg az LMP a szocialistáknál gyakrabban, de a Jobbiknál ritkábban, a szavazások valamivel több mint ötödében osztotta a kormány álláspontját. A tavasszal meghozott törvények között olyan, amit ellenzéki képviselő nyújtott volna be, nem található.
A szocialisták emellett a legaktívabban interpelláló párt. Egyetlen esetben sem fogadták el az interpellációra adott miniszteri vagy államtitkári választ, és más pártok interpellációja esetén is a legkevesebbszer szavaztak együtt a kormánypártokkal. A Jobbik az interpellációs szavazásokkor az MSZP-hez hasonlóan túlnyomó többségben elutasította a kormány képviselőjének válaszát.
Az LMP frakcióját győzte meg legtöbbször a más pártok által elutasított kormányzati válasz: képviselői kétszer annyiszor szavazták meg a miniszterek, államtitkárok válaszait, mint a másik két ellenzéki párt együttvéve - de még ez is roppant alacsony arány. Túlnyomó többségben az LMP is a kormánnyal szemben foglalt állást.
Tizenegy törvényt ígértek júliusra, ebből ötöt alkottak meg, se nyugdíjtervek, se új gyógyszerárak
Matolcsy György nemzetgazdasági és Navracsics Tibor közigazgatási miniszter március első napján ismertette a kormány Széll Kálmán tervét, amely a 2012−2014 közötti három évben 2350 milliárd forint megtakarítást ígért a magyar államháztartásnak. Az ütemterv első állomása július elseje volt, erre a határidőre a kormány 11 jogszabály elfogadását ígérte − ebből azonban csak ötöt sikerült teljesíteni, írja a Napi Gazdaság.
Több pénz kapnak az egyházak, de elszámolni nem kell vele
A gazdasági tárca tiltakozása ellenére 2010 karácsonyán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes asztalhoz ült Erdő Péter bíborossal, és 5,3 milliárd forinttal megtoldotta a katolikus egyháznak fizetett állami járadék összegét. Miközben az állam minden fronton igyekszik nyirbálni a költségvetés kiadásait, az egyházi célú támogatások az idén becslések szerint 15-20 milliárddal is növekedhetnek. Az egyházaknak ráadásul most már törvényadta joga, hogy a hitéleti bevételeket elszámolási kötelezettség nélkül költsék el saját belátásuk szerint.
2011 július 11-i módositó javaslat.
Éjfélkor egyszerűen kitörölték a 26 elismert egyházról szóló passzust
Literenként 7 forinttal drágult, míg a dízel öttel.
Index.hu: Nagyot drágul a benzin szerdán
Magyar Nemzet: Kicsit drágább lett a benzin
Balsai már 2011. februárjában nyilvánosságra hozta a 80 éves titkot, csak ezt az ügyészség elfelejtette.
Hétfőn hat sarkalatos törvényt és két, korrupciós lehetőségeket bővítőt fogad el a parlament.
Tizedikként az új közbeszerzési törvényről szavaznak. Ha elolvasná, itt megteheti), csak a Transparency Internationalre és a szakértőkre hagyatkozhatunk, akik szerint az új törvény legfőbb érdeme, hogy jelentősen növeli a korrupciós kockázatot, a mutyizási lehetőségeket, a rokonok, barátok és üzletfelek jogosulatlan előnyhöz juttatását. Építési beruházást például 150 millió forintos összeghatárig közbeszerzés nélkül lehet majd kiírni a jövőben.
Tizenegyedikként a másik nagy mutyitörvényt, "a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól" szólót is megszavazzák. Ez megint csak obskurus előírásokkal ad lehetőséget az államnak, hogy kedvére mentsen meg neki kedves vállalkozásokat.
Tizenötödikként, újfent Rogán Antal javaslatára módosítják az elektronikus hírközlési tárgyú törvényeket. A módosítás a frekvenciaelosztás szabályait, illetve a hírszolgáltatókhoz való hozzáférés biztosítását érinti, így majd minden magyar háztartásban lesz Hírtévé, és háromévente felülvizsgálhatják a nemzeti frekvenciafelosztást. A törvény jelentősen megerősíti az NMHH elnöki jogköreit, például a kilenc évre megválasztott NMHH elnök saját hatáskörben hozhat rendeletet a frekvenciafelosztásról és a frekvenciapályáztatás szabályairól.
Tizenhetedikként az alapvető jogok biztosáról szóló sarkalatos törvényről döntenek. Az új alaptörvény eltörölte az eddigi ombudsmani rendszert, egyet tartott meg csak, az alapvető jogok biztosát, akinek lesz két helyettese, akik a jövő nemzedékek és a nemzetiségi kisebbségek érdekében járhatnak el. Az adatvédelem, amit eddig a kormánytól független ombudsman felügyelt, a jövőben egy állami intézmény feladata lesz, tehát majd az állam védi önmagától az adatainkat.
Tegnap az MTV-ben folytatódott a kirúgási folyamat; a közmédiumoknál kedden, a rádióban kezdődő elbocsátást ma a Duna TV-nél folytatják. Sok ismert arc tűnik el a televízióból, a többi között elküldték Rózsa Pétert, Siklós Andrást, Winkler Nórát, Sugár Ágnest és Mészáros Antóniát. Több szervezet szolidaritást vállalt az érintettekkel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap viszont fenyegető üzenetet küldött: bíróság előtt találhatja magát, aki politikai tisztogatásról mer írni.
Ilyen jogkorlátozó sztrájktörvény nincs még egy Európában, mint Magyarországon
Megváltoztatta jogerős végzésében a Fővárosi Bíróság (FB) a munkaügyi bíróság döntését és elutasította a Mozdonyvezetők Szakszervezetének sztrájkkal kapcsolatos kérelmét. A munkabeszüntetés idején elégséges szolgáltatás mértékéről döntő elsőfokú végzés az FB szerint helytelen volt, mert a sztrájkbejelentés nem is volt megalapozott.
Az érdekvédők szerint félő, hogy az Orbán-kormány szájíze szerint átírt sztrájktörvényt alkalmazva a bíróság megtilthat minden munkabeszüntetést, amely nem közvetlenül a munkáltató intézkedésével, hanem a kormányzati szándékkal szemben lép fel. Ezért a szakszervezetek most más, "törvényes, de kreatívan nyomásgyakorló" akciókon törhetik a fejüket.
Ilyen jogkorlátozó sztrájktörvény nincs még egy Európában, mint Magyarországon; legalábbis nincs még egy olyan, ami alapján a bíróság ítélkezési gyakorlatából kiolvasható lenne az, hogy kormányzati intézkedés ellen tilos a munkabeszüntetés - kommentálta lapunknak a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSZ) elnöke az FB szerdai végzését, melyben a másodfokon eljáró bíróság elutasította a MOSZ tervezett sztrájkja idejére a még elégséges szolgáltatás megállapítása iránti kérelmet. Mivel pedig a tavaly év végén - éppen a sztrájkjog mellett korábban kiállt Fidesz-munkástagozati elnök, Kontur Pál javaslatára - elfogadott sztrájktörvény-módosítás kimondja, hogy jogszerű sztrájk a felek megegyezése hiányában csak a bíróság döntése alapján tartható, úgy néz ki, a mozdonyvezetők nem élhetnek a sztrájkhoz fűződő alkotmányos alapjogukkal.
A jogerős döntésben az FB arra hivatkozott, hogy az első fokon eljáró - a még elégséges szolgáltatás szintjét meghatározó - munkaügyi bíróság "a tényállást helyesen állapította meg, de abból helytelen jogi következtetést vont le, és ennek folytán az érdemi döntése is megalapozatlan volt." Ugyanis - érvel az FB - a sztrájktörvény "értelmezéséből következik, hogy a sztrájk olyan gazdasági és szociális érdekek érvényesítése iránt kezdeményezhető, amelyek a munkaviszonnyal összefüggésben a kollektív munkaügyi vitában érvényesíthetők." A jogszabály szerint a kollektív munkaügyi vita olyan munkaviszonnyal összefüggő érdekvita, amelynél az érintett felek között egyeztető tárgyalásnak van helye - olvasható a végzésben.
Csakhogy nem folyt kollektív munkaügyi vita a felek között - állapította meg a bíróság, hozzátéve: annak ellenére, hogy a szakszervezetek az egyeztetés tárgyát ekként jelölték meg. Vagyis a vita tárgyának munkajogi megítélésére hivatkozva a bíróság szembement a szakszervezetek sztrájkra irányuló kezdeményezésével.
A kormányfő az AUDI gyárban arról beszélt: „rendkívül hízelgő ítéletet” mondtak ki a befektetők, amikor az a döntés született, hogy bővítik a győri Audi-gyárat, azt üzenve ezzel, hogy „a magyaroknak van jövőjük”. Orbán az új üzem csütörtöki alapkő-letételi ünnepségén arról beszélt, a cég olyan, amilyennek Magyarországot látni szeretnénk: világos, hogy van jövője, duzzad az erőtől, modern, termel, és sok-sok magyar embernek ad munkát. A miniszterelnök megjegyezte: az alapkőletétellel „egy elhatározás testet öltött”, márpedig „sem Magyarország, sem az Európai Unió nem fog megújulni szavakból”.
Orbán Viktor kiemelte: nem segélyekre, nem hitelekre, hanem munkahelyekre van szükség. Megjegyezte, a gyár szakképzési programjának köszönhetően a győri üzemben autók mellett szakmunkások is „készülnek” majd, olyan emberek, akik a megszerzett ismeretekkel bátran vághatnak neki szakmai pályájuknak.
Megkezdődnek az elbocsátások az MTV munkatársai között. Az MTVA összesen 600 főt épít le a közmédiumoktól. A menedzsmentet alig érintik a kirúgások, az idősebbeknek azonban félniük kell. Az alap még orvosokat is beszerzett a kirúgások napjára.
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap áprilisban jelentette be, hogy elbocsátás-hullám várható a közmédiumokon belül. A leépíteni tervezettek listáját május elején állították össze, majd az alap 24-én közölte: összesen 600 főtől válnak majd meg.
A Fidesz elnöksége két alternatív bírósági reformkoncepció közül választhat a hétvégén, de az eddigi, teljes önigazgatásnak mindenképpen véget vetnek.
A Fidesz elnökségének hétvégi ülésén döntés születhet a bíróságok igazgatási rendszerének átalakításáról, vagyis az új bírósági törvény alapkoncepciójáról. Az elnökség ülésén – ahol a szaktárca vezetője, Navracsics Tibor is jelen lesz – két verzió közül kell majd választani, de az 1997-ben létrehozott, teljesen független bírói önigazgatás korszaka mindenképpen lezárul.
A bíróságokkal kapcsolatos kormányzati elképzelésekről Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára számolt be egy csütörtök délelőtti sajtóbeszélgetésen. Az egyik megoldás lényegében az 1997-es igazságszolgáltatási reform előtti állapothoz való visszatérést jelenti, amikor a bíróságok az Igazságügyminisztérium alá tartoztak.
Ha a vezető kormánypárt elnöksége ezt a megoldást választja, a KIM által kidolgozandó törvény értelmében a bíróságok irányítása visszakerül a szaktárca alá. 1997-hez képest a különbség az lenne, hogy létrejönne egy úgynevezett bírósági hivatal, és az ítélkezéssel nem szorosan összefüggő kérdésekben, azaz a költségvetési, állományi és személyi ügyekben ez a hivatal döntene.
A magán-nyugdíjpénztári vagyon átadásának köszönhetően az első negyedévben soha nem látott mértékű, 2200 milliárd forint volt a költségvetés többlete. A vagyon nélkül azonban a GDP 6,6 százaléka volt a hiány, ami rosszabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
2011 első negyedévében rekordmagas, 2202 milliárd forint volt a költségvetés többlete, a bevétel 5475 milliárd forint, a kiadás pedig 3273 milliárd forint volt, derül ki a KSH keddi jelentéséből.
A magán-nyugdíjpénztári vagyonból 2660 milliárd forintot számoltak el bevételként, ami több, mint a teljes többlet, így a vagyonátadás nélkül - az uniós módszertan szerint - a költségvetés hiánya 457,9 milliárd forint, azaz a GDP 6,6 szézaléka. A tavalyi első negyedéves adathoz képest ez romlást jelent, a hiány most 137,5 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,8 százalékponttal magasabb, mint akkor.
A magasabb hiányt az okozza, hogy a bevételek 2,8 százalékkal csökkentek, viszont a kisadások 1,7 százalékkal nőttek.
A bevételek csökkenése nagyrészt az új adójogszabályoknak köszönhető, amik következtében a jövedelemadóból (elsősorban a személyi jövedelemadóból és a társasági adóból) származó bevételek 20,9 százalékkal estek vissza.
A termelési és importadók bevételei kismértékben emelkedtek (1,5 százalékkal), azonban ezen belül az áfabefizetések 5,5 százalékkal visszaestek. A tőkeadók a pénzügyi szervezetek különadójának hatására
jelentősen nőttek.
A társadalombiztosítási hozzájárulások 12,4 százalékkal növekedtek, ami annak köszönhető, hogy a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulásokat 2010 novemberétől az állami nyugdíjrendszerbe utalják.
A kiadások 1,7 százalékos növekedésében szerepet játszik a felhalmozási kiadások gyors 8,7 százalékos növekedése, a folyó termelőfelhasználás 1, a kamatkiadások 0,2, a pénzbeni társadalmi juttatások pedif 1,9 százalékkal emelkedtek.
Spórolt viszont a közalkalmazottakon az állam, a munkavállalói jövedelem jelentősen, 11,8 százalékkal csökkent.
Soha annyi felszámolás nem indult még Magyarországon egyetlen hónap, illetve egyetlen félév alatt, mint most júniusban, illetve az első hat hónapban – jelentette be az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatója, Csorbai Hajnalka. A felszámolások száma egy héten belül átlépi a tízezret, végelszámolással pedig már 12 000 cég bezárását kezdeményezték.
Idén az első félévben 9500 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ami azt jelenti, hogy egy héten belül átlépi a tízezres határt az Opten számlálója. Csak júniusban 2116 céggel szemben indítottak fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, ami abszolút rekord; korábban egyetlen hónapban sem közelítette meg a felszámolások száma a kétezret – derült ki ma az Opten legfrissebb adatait bemutató sajtótájékoztatón. Végelszámolással az első félévben 11 778 cég megszüntetését kezdeményezték, ami kiugróan magas, 65 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
A végelszámolások megugrásának hátterében örvendetes hatósági intézkedéssorozat húzódik meg, a NAV és a cégbíróságok ugyanis végre eljárnak azokkal a cégekkel szemben, amelyek nem adják le időben előző évi mérlegeiket, és ennek a folyamatnak a végeredménye a mind gyakrabban elrendelt kényszer-végelszámolás – mondta Csorbai Hajnalka. Szerinte az 560 ezer magyar cég közül gond nélkül eltűnhet ezen az úton több mint százezer olyan vállalkozás, ami a gyakorlatban most működik, így a gazdaság észre sem venné megszűnésüket.
Benne maradtak a minden mértékadó szakmai fórum által bírált pontok a büntetőeljárási törvény elfogadott módosításaiban. A kiemelt ügyekben a legfőbb ügyész jelölheti ki az eljáró bíróságot (új elem, hogy a kiválasztott bírót megbüntetik, ha nem hoz ítéletet elég gyorsan), a gyanúsítottat ezen felül hosszú ideig őrizetben tarthatják vádemelés nélkül és jelentősen korlátozzák a védekezéshez való jogait is.
Az egyetlen engedmény az eredeti javaslathoz képest, hogy a védő a kihallgatásokon végig jelen lehet, a fogvatartás első 48 órájában is.
Új főszerkesztőt nevezett ki a Simicska Lajos munkatársának érdekeltségébe került Metropol élére az új vezetés.
Közös megegyezéssel szerződést bontott az új tulajdonos, Fonyó Károly a Metropol eddigi főszerkesztőjével, Izbéki Gáborral. Helyét az eddigi vezető szerkesztő, Erdei Tamás veszi át július 15-től, írja a Nol.hu.
A napi 300 ezer példányban terjesztett Metropolt június elején vásárolta meg a magyar piacról kivonuló svéd kiadótól a Megapolis Media Zrt., amit előtte két nappal jegyeztek be 81 millió forintos tőkével. A cég egyetlen részvényese a Mahir Cityposter Kft. ügyvezetője, Fonyó Károly, Simicska Lajos munkatársa.
A Mahir Citypost Kft. tulajdonosa fele-fele részben az Euro AWK Kft. (ennek résztulajdonosa és vezetője Fonyó), illetve a Mahir Magyar Hirdető. Utóbbi vezérigazgatója a Fideszhez közel álló Simicska Lajos, aki a cég 1994-es privatizálásakor szerzett tulajdonrészt. Simicska 1993-95 között a Fidesz gazdasági igazgatója volt, 1998-99 között az APEH elnöke.
