...avagy hogyan növelte az Orbán-kormány az államadósságot
Egy dolog tartozni valakinek, másik dolog hogy miből adjuk meg. Ha kölcsönkérünk és berakjuk a bankba, akkor bár tartozunk, nincs miért aggódnunk, mert van miből megadni, kamatostul. Amikor más kér kölcsön helyettünk, aki helyett majd nekünk kell fizetni, akkor bár nem tartozunk, de nagyon is van miért aggódnunk. Azt a pénzt elő kell teremtenünk.
Az államadósság hasonlóan egyedileg értelmezhető, persze nem a könyvelők, de a politikusok számára. Így azzal a meglepetéssel kell szolgálnunk, hogy az Orbán-kormány biztosan nem csökkentette az elmúlt 13 hónapban az államadósságot, sőt, egyenesen növelte. Még a MNYP-pénzek bevonásával együtt is!
Nézzük a varázslatot.
Előfordul, hogy csupán nálam maradt valakinek a pénze. A Bajnai kormány lehívott, de nem használt fel, az IMF hitelből mintegy 3 Mrd eurót (GDP 3%-a). Ez maradt az MNB-nél „pihenni”. Ezzel bár tartozunk az IMF-nek, de „gombnyomással” visszafizethető. Ha Bajnaiék visszafizették volna, ennyivel kisebb lenne ma az adósság, ha Orbánék teszik, akkor elmondhatják csökkentették az adósságot. Elmondhatják, de nem kellett előteremteniük a pénzt. Sőt, elköltötték MOL pakettre és még mindig csökken az adósság abból, ami maradt. De szépen is hangzik.
Mindenkivel megeshet az is, hogy csak a borítékot látja és borravalót kap a kézbesítésért. Ha az IMF hitelt továbbadjuk a bankoknak, akkor az állam tartozik a külföldnek, de neki is tartoznak, ekkor sincs miért aggódni. Jelenleg ez is kb. a GDP 3%-a.
Azaz a GDP mintegy 6%-ának megfelelő összeg jelenleg adósságnak számít, miközben a pénz rendelkezésre áll másnál vagy a bankban (MNB).
Amikor a nyugdíjjárulékokat nem az államnak fizetjük be, hanem „félretesszük” magánpénztárakba, akkor hosszú évtizedeken át az állam elesik nem is kevés bevételtől, miközben kifizetései csak évtizedekkel később csökkennek majd, amikor az MNYP-k is beszállnak, beszálltak volna, a nyugdíjfolyósításba. Pontosan ez volt a célja. Itt sem történik lényeges dolog, csupán egyik esetben papíron az államé a pénz, a másikban nem, és 40 év múlva helyreáll a rend.
Azaz a GDP mintegy 12%-a máshol halmozódott fel, hogy majd évtizedek múlva könnyítsen az államon, rajtunk. Ez 2002-ben még elenyésző volt, de az államnak évente hiányt okoz, így adósságot növel, ezért az aktuális kormány nehezen okolható. Mint ahogy a 30 év múlva jövő kormánynak sem lenne érdeme a majdani kisebb nyugdíjkiadás és hiány. Ez most már nem lesz így, persze ez nem a jelenlegi kormány problémája, ők most a 30 év múlvai költségvetésből is költenek. Most kisebb hiány, akkor majd nagyobb.
Így amikor államadósságról beszélünk, érdemes megnézi, valójában mekkora is az az összeg, aminek a visszafizetése ténylegesen gondot okozhat, mert a fentiek könyvelési trükkök, de mit sem változtatnak az előteremtendő pénz mennyiségén.
Az MSZP kormányok évi 3%-al növelték az adósságrátát, átlagosan, a nettót, amit reálisabb nézni, már csak évi 2%-al (tavaly áprilisig), ha ők sem utalták volna tovább a nyugdíjat, akkor 1.5%-al. És igen, mindre mondhatjuk, hogy a szocialisták „eladósították” az országot, mondjuk is. Ez valóban sok.
Mennyivel is növelte az Orbán kormány a nettó adósságunkat kormányra kerülése óta:
Ezen felül elköltöttek 180Mrd (+0,7%) nyugdíjárulékot (a 2040-es költségvetésből), amit nem utaltak el az MNYP-knek, valamint 480Mrd-ot (+1,8%) a MOL pakettre, ami a nettó adósságot szintén növeli (igaz, a vagyont is), mert azt a pénzt már nem tudjuk visszaadni az IMF-nek. Eközben 1,7%-al nőtt a GDP.
Azaz a GDP nagyjából 9%-ával romlott a ténylegesen visszafizetendő, előteremtendő adósságunk 13 hónap alatt, 2010 áprilisa óta. Az MNYP pénzek (1345 Mrd Ft, 5%) bejelentett bevonásával sem csökken az adósságunk a kormányváltáskori szint alá, sőt éppen eléri a 2011 elejit. Felmerül hát a kérdés ki is adósítja el az országot, mert hát mi is az az évi 1,5% az elmúlt év 9%-ához képest?