Ismét komoly nemzetközi kritikák elé néz az Orbán-kormány, hiszen sajtóinformációk szerint jövő kedden, az Európai Parlament plenáris ülésén olyan határozatot fogadnak el a képviselők, amely az alaptörvény módosítására szólítja fel a kabinetet. A helyzet pikantériája, hogy Orbán Viktor kormányfő éppen aznap értékeli hazánk elnökségének fél évét Strasbourgban.
A tervezet állítólag kitér az igazságszolgáltatás függetlenségét ért sérelemre is; ebben az ügyben már a magyar bírók sem tétlenkednek; a napokban petíciót küldenek az EP-nek, mely a szervezetüket ért politikai támadás folyamatát mutatja be.
Az új alaptörvény módosítására szólítja fel az Orbán-kormányt az Európai Parlament (EP) szocialista- és zöldpárti képviselői által összeállított határozattervezet, amelyről jövő kedden szavaznak Strasbourgban. Éppen aznap, amikor Orbán Viktor az EU-elnökség teljesítményét értékeli - tudta meg a BruxInfo. A hírportál birtokába került határozattervezet nagyrészt a Velencei Bizottság június 18-án elfogadott jogi szakvéleményén alapul.
Tíz pontban foglalták össze az új alkotmánnyal, és az ennek következtében módosult jogrendszerrel kapcsolatos észrevételeiket az uniós honatyák. A tervezetet hat szocialista és egy zöldpárti képviselő írta alá, de a korábbi gyakorlat alapján vélhetően csatlakoznak ehhez a liberális és az egyesült baloldali képviselők is, kiegészítve a dokumentumot néhány ponttal. A két képviselőcsoport a határozattervezetben felszólítja a kormányt, hogy vegye figyelembe a testület ajánlásait, és ennek megfelelően módosítsa az alaptörvényt, illetve készítse el a sarkalatos törvényeket.
A dokumentum szerint a sarkalatos törvényeknek nem szabad olyan átfogóan lefedniük jogalkotási területeket, mint ahogyan azt a kormány nyilatkozataiból várni lehet. A Velencei Bizottság és az EP baloldali frakciói szerint az adó- és nyugdíjügyi jogszabályokat csak egyszerű többséget igénylő törvényekben szabad rendezni, hogy azokat a későbbi kormányok könnyen módosítani tudják.
Felszólítják a kormányt az alkotmány preambulumának a módosítására is. Kérik, hogy az új változatban a kabinet próbáljon meg egységes védelmet nyújtani a magyar állampolgároknak vallásra, szexuális beállítottságra és származásra tekintet nélkül. A képviselőcsoportok azt is kérik, hogy a kormány tegye egyértelművé az állam és az egyház szétválasztását.
A Velencei Bizottság korábban kifogásolta a határon túli magyarok iránti felelősségvállalás alkotmányos rögzítését is. A Bruxinfo szerint a határozattervezetben a frakciók azt kérik a kormánytól, hogy mondja ki: Magyarország tiszteletben tartja más országok területi integritását. A dokumentum az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését is követeli, elsősorban az Alkotmánybíróság jogkörének visszaállításával.
Felidézi emellett annak veszélyét is, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának drasztikus csökkentésével 300 bírót kell nyugdíjba küldeni azonnal, ami zavart okozhat az igazságszolgáltatás működésében. Kifogásolja a dokumentum egyebek mellett az ombudsmani rendszer átszervezését is.
Az EP várhatóan kedden szavaz az alkotmányt bíráló határozatról, amely jogi kötelezettséget nem jelent sem az Európai Bizottságra, sem a kormányra nézve, pusztán politikai jelentősége van. A médiatörvénnyel kapcsolatos határozatok, és az alkotmányról szóló májusi plenáris vitában hallottak alapján ezúttal is biztosra vehető, hogy a szocialista, a liberális, a zöld és az egyesült baloldali frakció támogatja majd a tervezetet, az Európai Néppárt pedig vélhetőleg ellene szavaz majd - olvasható a BruxInfo beszámolójában.
Magyarországnak összhangba kell hoznia alkotmányát a Velencei Bizottság állásfoglalásával, biztosítania kell, hogy a fogyatékkal élők az új alaptörvény szerint is megtarthassák szavazati jogukat - hívta fel a napokban a figyelmet a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet állásfoglalása is. A HRW szerint a 2012-ben hatályba lépő új alkotmány egyes rendelkezései diszkriminációhoz vezethetnek a nőkkel, a leszbikusokkal, a melegekkel, a biszexuálisokkal és a transzneműekkel szemben.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) "sajnálattal állapítja meg, hogy a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet által 2011. június 23-án közzétett közlemény számos ténybeli tévedést és félreértést tartalmaz" Magyarország új alaptörvényét illetően - írta a tárca közleménye. Álláspontjuk szerint ugyanis azt a "Velencei Bizottság is elismerte, a magyar alaptörvény a demokrácián, a jogállamiságon és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre." A KIM többször is kijelenti, hogy a jogvédő szervezet "teljesen megalapozatlanul jut" következtetésekre, aggodalmuk is csupán félreértésből adódhat.
Szájer József, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának elnökhelyettese viszont már június közepén íródott blogbejegyzésében egyértelművé tette: a HRW véleményének, illetve az EP-tervezet alapjának tekintett, a Velencei Bizottság magyar alkotmánnyal kapcsolatban korábban megfogalmazott véleményét Magyarország nem tudja elfogadni. Ezt hangozatta többször Gulyás Gergely is, sőt a fideszes országgyűlési képviselő úgy nyilatkozott: a Velencei Bizottság jelentése nyomán megfogalmazódó külföldi bírálatok ellen egységesen kellene fellépnie a magyar politikának.
Brüsszelbe ér a bírók nyugdíjügye
Noha még nem érkeztek meg az Alkotmánybírósághoz (Ab), információink szerint már postázták azt az akár több száz beadványt, amely az egyes jogállási törvényeknek az alaptörvénnyel összefüggő módosításáról, tehát a bírói nyugdíjkorhatár radikális megvágásáról rendelkező törvényt támadja meg. Az Ab állásfoglalására ugyanakkor bizonyára többet kell majd várni, mint annak a petíciónak a hatására, amelyet az igazságszolgáltatás függetlensége és hitelessége ellen folyó hadjárat miatt küldenek a bírák az EP-nek.
Várhatóan ezt is postázzák a napokban, hogy az uniós szerv még ősszel napirendjére vehesse. A bírók nem csupán a nyugdíjkorhatár szabályozása miatt tiltakoznak, hanem például a semmisségi törvény, az alkotmány egyes szakaszai, illetve a büntetőeljárási törvény módosítása miatt is. Beszámolnak majd az utóbbi egy évben az igazságszolgáltatást ért támadásokról, és azokról a tervezett intézkedésekről, amelyek alapján végképp veszélyben látják a bírói függetlenséget.
