Tíz éve először drágulnak a mobiltarifák
A piaci körülményekkel és az inflációval indokolják a magyar mobilszolgáltatók, hogy idén, hosszú évek óta először, árat emeltek. Sajtóértesülések szerint egyértelmű, hogy a válságadót árazták be, azaz hárították át a fogyasztókra. Ez különösen annak fényében volna érdekes, hogy több kormányzati vezető, beleértve a szektorért a kormánystatútum szerint felelős Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert, megfogalmazta a közelmúltban: őrködni fognak, hogy a cégek ne háríthassák tovább a válságadót az állampolgárokra.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak is felvetettük a fenti ellentmondást, akik választ ígértek, de későbbre. Megkerestük a szabályozó Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot (NMHH) is, ahonnan igen részletes választ kaptunk, melynek lényege, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokat (ennek minősül az áremelés) a szektort 2003 óta szabályozó törvény csak meghatározott körben teszi lehetővé a szolgáltatóknak, ezért ezeket a hatóság folyamatosan ellenőrzi.
A törvény a szabályozási és a piaci körülmények változása esetén lehetőséget ad a szerződésmódosításra, s ahogy a hatóság válasza fogalmaz: „a szolgáltatók a módosítások alapjaként az esetek döntő többségében ez utóbbi okot” – vagyis a piaci körülményekben beállt változást jelölik meg, nem részletezve a konkrét változások pontos indokait.
Nézzük tehát a konkrétumokat! A Vodafone múlt héten közzétett közleménye szerint augusztus 19-től átfogó áremelés várható a szolgáltató szinte összes, kereskedelmi forgalomban elérhető, valamint már nem értékesített, de egyes ügyfelek által továbbra is használt díjcsomagban. Az áremelés az előfizetéses tarifák esetében átlagosan 7,4 százalék, a havi díjon felüli perc- és SMS-díjak pedig átlagosan 1 forinttal emelkednek. A Voda fone lapunk megkeresésére a már említett piaci körülmények mellett elsődleges okként az inflációt jelölte meg az áremelés okaként.
A T-Mobile május elsejei hatállyal emelt, de csak néhány (főleg a Médiamánia) díjcsomagban, valamint a feltöltőkártyás ügyfeleket érinti a változás. A cég szerint ennek mértéke is csak az inflációt követi, s az ügyfeleket szabályosan értesítették. Hangsúlyozzák: a szolgáltatók a korábbi és jelenlegi igen jelentős beruházásainak és a jól működő piaci versenynek köszönhetően Magyarországon kimagaslóan jó az ár-érték arány a távközlési szolgáltatások terén.
A T-Mobile-t május 17-én a Telenor követte, méghozzá a legnépszerűbbnek számító „Perc” tarifacsomagok havi díját növelték. A hwsw.hu szakportál szerint az előfizetők pluszterhe havi 70–1200 forint között van. A Telenor is az inflációra hivatkozik. Bár kérdeztük, azt egyik cég sem árulta el: mekkora árbevétel-növekedést remélnek a tarifaemelések következtében – pedig ez az adat sokatmondó volna, mivel összevethető lenne a cégek által fizetett, összességében 61 milliárdra taksált különadóval.
Az áremelésre pont azelőtt kerülne sor, hogy hatályba lép az NMHH legújabb rendelete, amely a nagykereskedelmi hívásdíjakat (a végződtetési díjnak hívott tarifát, amelyet egy szolgáltató a másiknak fizet, ha az ügyfele abba a hálózatba telefonál) szabályozza. Ez kimondja: a beszédcélú hívásvégződtetési díjaknak 2013. január 1-jéig három lépcsőben, legfeljebb percenként 7,06 forintra kell csökkenniük mindhárom szolgáltatónál. E végződtetési díjak 2004 óta folyamatosan és jelentősen csökkentek, többek között ennek is köszönhető, hogy az ezredforduló óta a mobilszolgáltatások ára folyamatosan csökkent Magyarországon. Ezidáig.
A másik ok persze az előfizetői számok dinamikus növekedése volt, amely csak 2009 közepén állt meg, azóta viszont néhány jó hónaptól eltekintve folyamatosan szűkül a piac. A legfrissebb adatok szerint májusban 50 ezerrel 11,77 millióra csökkent a három szolgáltató teljes előfizetői száma. Igaz, jó hír, hogy a forgalmat generáló ügyfeleké az előző hónaphoz képest hatezerrel több lett. 2011 májusában a hívásfogadásra alkalmas kártyák száma alapján 100 főre 118 SIM kártya jutott. Egy hónappal korábban ez az érték 118,4 volt.
A szolgáltatók panaszkodnak a fizetési fegyelemre is, a mérlegekből pedig az derült ki 2010-ben és idén is, hogy csökkentek a bevételek és a profitok. A különadóval együtt ezek önmagában megtestesítik azokat a piaci körülményeket, melyek okot adhatnak az áremelésre. Érdekes, hogy egyedül a Magyar Telekom válasza utal az idéntől élénkülő beruházásokra, pedig mindhárom mobilcég szinte teljes hálózatrekonstrucióba fogott az idén, melyeknek csak a listaárát közölték – ez százmillió eurós nagyságrendű. Nem említették az energiaárak emelkedését sem, pedig a cégek rezsiköltségének jelentős részét az áram teszi ki, elvégre minden egyes antenna- és bázisállomás, valamint a számítógépek is áramot fogyasztanak – nem is keveset.
