Egymás után nyeri el a közpénzből fizetett energetikai megbízásokat egy cégcsoport, amely a kormányzati kapcsolatairól és rendkívüli megerősödéséről ismertté vált Közgép érdekeltségei közé tartozik. Az állam már most is tízmilliárdokat költ energetikai beruházásokra, de ez minden számítás szerint csak nőni fog a jövőben. Az [origo] utánajárt az E-OS-csoport történetének, amelynek szálai elvezetnek az első közvetlen üzleti kapcsolathoz a két befolyásos háttérember, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt között.
Bizakodó hangulatban zajlott a szépen karbantartott Duna-parti ház legfelső, hatodik emeletén lévő irodába összehívott céges tanácskozás. Az E-OS Innovatív Energetikai Zrt. tartotta éves közgyűlését március elején, egy keddi délelőttön a cég akkori, Közraktár utcai székhelyén, és az igazgatóság elnöke, Erdei Bálint a cégbíróságon hozzáférhető jegyzőkönyv szerint többek között arról beszélt, hogy "dinamikus fejlődés" jellemezte a vállalkozás legutóbbi időszakát. A harmincas éveinek elején járó, egy korábbi tárgyalópartnere által "céltudatos és karizmatikus" vezetőként jellemzett Erdei az üzleti tervet ismertetve felhívta a figyelmet arra is, hogy várható ugyan a költségek további növekedése is, de hozzátette, hogy ennek a "kilátásban lévő projektek nagyságrendje" az oka.
A dinamikus jelző a cég fejlődésének leírására egyáltalán nem túlzás. Az energetikai beruházásokkal, zöldenergiára épülő fejlesztésekkel és tanácsadással foglalkozó cég 2009 augusztusában alakult meg (akkor még ES Holding néven), és abban az évben az Opten cégadatbázis szerint még csak közel 8,5 milliós forgalmat bonyolított le, a márciusi gyűlés jegyzőkönyvéből azonban kiderül, hogy a 2010-es nettó bevétel 686 millió forint volt. A közgyűlésen elhangzottak szerint idén a cég ezt is jócskán túl akarja szárnyalni, és a vállalkozás eddigi 2011-es megbízásairól összegyűjtött információk alapján ez egyáltalán nem tűnik lehetetlen célkitűzésnek. Ha ez megvalósul, akkor az E-OS Innovatív a hazai energetikai piac egyik részterületének meghatározó szereplőjévé léphet elő.
A vállalkozás egy cégcsoport része, amelynek van áram-, illetve gázkereskedelemmel foglalkozó tagja is, és mindhárom társaság nevében szerepel az E-OS. Többségi tulajdonosként a háttérben a Közgép Zrt. áll, amely az elmúlt néhány évben a magyar építőipar szinte megkerülhetetlen cégévé nőtte ki magát. Az [origo] tavaly decemberben egy átfogó cikket közölt a cég történetéről, bemutatva azt, hogy milyen szálakon kötődik a vállalat a jelenlegi kormányzathoz. Június elején a cég elnöki posztját az a Nyerges Zsolt foglalta el, aki üzleti kapcsolatban áll többek között Simicska Lajossal, a Fidesz egykori gazdasági igazgatójával, és akinek Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a kinevezése előtt eladta részesedését az egyik legnagyobb magyar médiacégben, az Infocenterben.
A Közgép nemcsak az építőiparban terjeszkedik, hanem érdeklődik az energetika iránt is, aminek eddigi legegyértelműbb megnyilvánulása az volt, hogy tavaly novemberben megvásárolta az E-OS csoport főként áramkereskedelemmel foglalkozó tagjának többségi tulajdonrészét. Miután az áramkereskedő a főtulajdonosa a megújuló energiával foglalkozó E-OS Innovatívnak és a csak idén áprilisban létrehozott gázkereskedőnek is, így a Közgép gyakorlatilag a teljes csoportban meghatározó befolyással rendelkezik. Az [origo] annak járt utána, hogyan alakult ennek a cégcsoportnak a története és kapcsolatrendszere, milyen állami megbízásokban részesült, valamint hogy milyen hosszabb távú tervek és szándékok vezérlik. Az elmúlt hetekben több mint tucatnyi olyan emberrel beszéltünk, akiknek rálátásuk van a cégcsoport történetére, illetve bennfentesként közelről ismerik a hazai energetikai piacot. Többen csak azzal a feltétellel vállalták a beszélgetést, ha nem közöljük a nevüket. Még június közepén megkerestük az E-OS cégcsoportot is, és bár kaptunk ígéretet arra, hogy válaszolnak írásban feltett kérdéseinkre, ez nem történt meg.
Indulás az önkormányzati választások után
A cégcsoport első tagja, a jelenleg főként áramkereskedelemmel foglalkozó E-OS Energiakereskedő 2006 őszén jött létre, és egy, az alapítás részleteit ismerő forrás szerint az volt a terv, hogy az "önkormányzatok energetikai jellegű kiszolgálását fogják végezni", vagyis részt vesznek például a közvilágítási fejlesztésekben és energiahatékonysági korszerűsítésekben. A vállalkozás alapítója az ARNO '99 nevű cég volt, amely az akkor ugyan a sajtóban még csak ritkán emlegetett, de már komoly gazdasági és politikai kapcsolati hálóval rendelkező Nyerges Zsolt tulajdonában van. A karrierjét ügyvédként kezdő szolnoki üzletember az első Orbán-kormány idején lett például tagja az egyik legfontosabb állami vállalat, a Dunaferr igazgatóságának, és üzleti kapcsolatban állt több olyan emberrel, akik szintén 1998 és 2002 között töltöttek be magas tisztségeket különböző állami érdekeltségeknél.
Az E-OS alapítása is egy politikai szempontból jelentős időpontban történt. 2006 novemberében jött létre a cég, egy hónappal a Fidesz győzelmét hozó önkormányzati választás után, amelyen a párt több településen is megerősödött, illetve irányító pozícióba került. Egy, a cég elindítóival akkoriban kapcsolatban álló forrás szerint volt olyan szándék, hogy ezt a politikai változást kihasználva érjenek el üzleti sikereket. Az energetikával foglalkozó szakember szerint az akkori beszélgetésekből lehetett ezt érzékelni, "bár nem volt kimondva közvetlenül".
Mégis lassan indult növekedésnek a cég, és nem volt túlságosan ellátva önkormányzati ügyfelekkel sem. A vállalkozás indulásának részleteit ismerő két forrás szerint ennek az volt az oka, hogy a cég nem rendelkezett sem elegendő tőkével, sem biztos banki háttérrel ahhoz, hogy komolyan labdába tudjon rúgni az önkormányzati fejlesztések piacán. "Ehhez a bizniszhez fel kell venni egy csomó embert, komoly műszaki tudásra van szükség. Nagyon macerás terület" - magyarázta az egyik forrás, aki szerint, miután erre az akkoriban két-három embert foglalkoztató E-OS-nak nem volt kapacitása, az "első egy-két évet az óvatos cégépítés" töltötte ki. Egyrészt elvállaltak kevésbé munkaigényes tanácsadói megbízásokat, másrészt beléptek az áramkereskedelembe, amihez szintén nem szükséges komoly szervezeti háttér. A cég első éveit ismerő források szerint a több más üzleti érdekeltséggel rendelkező Nyerges Zsolt nem volt különösebben aktív tulajdonos, és legfeljebb csak annyit tett, hogy heti rendszerességgel jelentéseket kért a cégről, de egyébként a vezetőség döntéseibe nem szólt bele.
A kezdeti útkeresés után megtalált áramkereskedelem végül is jövedelmező üzletnek bizonyult, és a 2007-es 23 milliós bevétel után 2008-ban már hárommilliárdos forgalmat bonyolított a cég. A felívelést részben annak köszönhették, hogy 2008-ban sikerült elnyerni egy nagyobb megbízást, amelynek keretében több dunántúli vízműnek is az E-OS kezdte szállítani a villamos energiát. Az a szerződés még 3,7 milliárd forintról szólt, a 2009-ben elnyert hasonló megbízás - amely a korábbinál több vízmű ellátásáról szólt - már évi 8 milliárdról. Az eredetileg 2010-re kötött szerződést idén újabb két évre meghosszabbították, így az E-OS 2012 végéig rendelkezik stabil vevői körrel.
Az energetika csúcsán
Az első egy-másfél év nehézségei után tehát egyértelmű fejlődésnek indult a cég, de néhány milliárdos forgalmával még mindig kicsi szereplőnek számított az árampiacon, amely egy egyetemen oktató energetikai szakértőtől kapott becslés szerint évi 1300 milliárd forint körül mozog. Így nem keltett komolyabb feltűnést a cég megerősödése, viszont 2008 decemberében a szakmabeliek már felfigyelhettek egy érdekes fejleményre. Akkor lett ugyanis az E-OS vezetője Baji Csaba, aki az Orbán-kormány idején a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója volt.
A nyilvánosság előtt ritkán szereplő, olyankor is visszafogottan, csendesen beszélő 47 éves gazdasági szakember jelenleg az egyik legfontosabb ember a hazai energetikában, a tavalyi kormányváltás után ugyanis őt nevezték ki a Paksi Atomerőművet is tulajdonló Magyar Villamos Művek (MVM) élére. A 2010-ben 560 milliárdos árbevételt elérő állami cég megkerülhetetlen szereplő az energiapiacon, és tervei szerint befolyása még tovább fog nőni a jövőben. A cégcsoport június közepén tartott sajtótájékoztatón bemutatott középtávú stratégia szerint ugyanis az MVM-nek kulcsszerepe lesz a Paksi Atomerőmű tervezett bővítésében, a cégcsoport emellett beszáll a földgáz kereskedelmébe és szállításába, részt vállal a megújuló energiaforrások hasznosításában, és mindemellett még terjeszkedni próbál a Nyugat-Balkánon és Romániában is.
Az elnök-vezérigazgatói cím birtokosaként Baji Csaba ennek az óriáscégnek a csúcsán áll, pedig még alig több mint tíz évvel ezelőtt is meglehetősen távol állt az energetikától. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ipar szakán végzett okleveles közgazdaként 1987-ben, és utána sokáig pénzügyi vonalon dolgozott - derül ki abból az életrajzból, amelyet Baji kérésünkre elküldött. Bár ebben nem esik szó róla, egy korábbi közeli munkatársa az [origo]-nak azt mondta, hogy Baji az APEH-nél kezdte a pályafutását revizorként, majd a Hozam Rt. nevű vagyonkezelő cégnél folytatta, ahol igazgatói posztot is betöltött, ez után pedig a feleségével közösen tulajdonolt B. Cs. Kontroll nevű vállalkozást vitte. Ez továbbra is a pénzügyi vonalat jelentette, a cég ugyanis Baji egyik ismerőse szerint adótanácsadást végzett olyan módon, hogy megkerestek nagyobb vállalatokat, és felajánlották nekik, hogy átnézik a könyvelésüket, felhívják a figyelmüket az adózási jellegű hibákra, és így a cégek még időben, a bírság elkerülésével tudják azokat rendezni az adóhatóságnál.
Baji pályájának ez a szakasza Szolnokhoz kötődött, ott működött a Hozam Rt., és ott volt a székhelye az első években a B. Cs. Kontrollnak is. Baji felügyelőbizottsági tagként feltűnt a szintén szolnoki központtal működő Axon Vagyonkezelő Rt.-ben is, amely a 90-es évek végén fideszes kapcsolódásáról vált ismertté, miután egyik vezetője is vádlott volt a Várhegyi Attila egykori fideszes szolnoki polgármester elleni hűtlen kezelés vádjával indított perben (az üzletembert végül felmentette a bíróság). Munkakapcsolatban állt az Axonnal Nyerges Zsolt is, a kilencvenes évek végén pedig szintén ennek a cégcsoportnak az érdekeltségébe került egy időre a mostanra óriáscéggé nőtt Közgép.
"Megbízható embereket akartak odatenni"
Ilyen háttérrel érkezett el az addig pénzügyi területen dolgozó, és azon belül is legfeljebb középvállalati szintet elérő Baji Csaba az ország szempontjából stratégiai fontossággal bíró cég, a Paksi Atomerőmű topmenedzseri kinevezéséhez. Ez 2001. február elején következett be, és az Orbán-kormány egyik magas rangú tisztviselője szerint része volt egy, a nagyobb állami cégek egy részének vezetésében végrehajtott váltássorozatnak. "Orbán az első két évben tájékozódott, akkor még kiadta az adott terület vezetőjének, hogy keressenek embereket, de 2000 környékén ez megváltozott. Elkezdte ő megmondani, hogy kiket nevezzenek ki" - magyarázta a személyügyi döntések egy részét közelről ismerő forrás, utalva arra, hogy 2000-ben lecserélte a kormány a Magyar Posta felsővezetőinek egy részét, és 2001-ben neveztek ki új vezetőket a korábbi menedzsmenttel folytatott hosszú harc után a Dunaferr élére is. A kiválasztásokat nem kísérték nyilvános versenyeztetések, és az Orbán-kormányban magas tisztséget betöltő forrás szerint neki az volt a benyomása, hogy a kormányfő és környezete számára az volt a lényeg, hogy mindenhova számukra "megbízható embereket akartak odatenni".
Bajinak nem volt semmilyen tapasztalata nukleáris erőművekkel, de egy közeli ismerőse szerint őt eleve "a menedzseri feladat érdekelte, nem az energetika". Az ismerős szerint az egykori adószakértő "ideális nagyvállalati vezető, mert nem megy bele a részletekbe, utálja az aprólékos munkát", de jól tudja mozgatni az embereket, és "ért az üzlethez is, miután onnan érkezett". Az nem világos, hogy miért éppen ő került szóba jelöltként az atomerőmű élére, de egy, a kinevezés részleteit közelről ismerő akkori állami tisztviselő szerint az MVM-et irányító Katona Kálmánhoz egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöktől jött a javaslat Baji kinevezésére. A forrás szerint Orbán sem ismerte személyesen Bajit, és a találkozójuk előtt elküldte őt Katonához, aki átbeszélte vele az atomerőművel kapcsolatos fontosabb tennivalókat.
Baji tehát energetikai szaktudás nélkül került az atomerőmű élére, ami egy, a létesítmény munkáját ismerő forrás szerint különösebb kockázatot nem jelentett, mert "Pakson van egy elkötelezett, tapasztalt mérnöki gárda, így a második vonal mindig stabil". Az egykori adótanácsadó végül nem sokáig maradt Pakson, alig több mint egy évvel később ugyanis a Fidesz elbukta a parlamenti választást, és a kormányváltás után egy sor más állami cég vezetőjéhez hasonlóan neki is távoznia kellett posztjáról. Ekkor azonban már nem akart letérni az energetikai vonalról, és egy ismerőse szerint tudatosan készült a folytatásra. "Paks után csendben maradt, és arra fordította a jelentősen megnövekedett szabadidejét, hogy különböző képzéseken vett részt, és papírokat szerzett" - magyarázta a korábban Bajival dolgozó forrás.
Ennek a felkészülésnek volt része az E-OS-nál végzett munka, de a háttérben kapcsolatba került későbbi munkahelyével, az MVM-mel is. Az [origo] az állami cég korábbi megbízásait ismerő forrásból úgy értesült, hogy Baji feleségével közösen indított cége, a B. Cs. Kontroll már 2006-tól kezdve szerződéses viszonyban volt az MVM-mel. (Az Opten cégadatbázis szerint Baji 2006 elején kiszállt a cégből mint tulajdonos, de a vezérigazgatói posztot még több évig betöltötte.) A szerződéses kapcsolatot kérdésünkre az MVM kommunikációs osztálya megerősítette, hozzátéve, hogy 2006 szeptemberétől 2010 márciusáig állt fenn a kapcsolat, és a cég "elsősorban stratégiai tanácsadói és elemzési" feladatokat végzett. A B. Cs. Kontroll kiválasztására vonatkozó kérdésre az MVM azt válaszolta, hogy erről "az akkori döntéshozók tudhatnak részleteket", a díjazásról azt mondták, hogy további információt nem kívánnak adni a megbízásról, és megtagadták a céggel kötött szerződés kiadását is.
A 2010-es parlamenti választások után nem sokkal Baji már nem egy tanácsadó cég révén, hanem személyesen jelent meg az MVM-ben. Májusban vezérigazgatói főtanácsadónak szerződtette a még hivatalban lévő menedzsment, és egy irodát is a rendelkezésére bocsátott, bár a kommunikációs osztály szerint Baji nem használta a helyiséget. Egy korábbi MVM-dolgozó szerint akkor már kész tényként kezelték, hogy az egykori erőmű-főnök kerül majd a cég élére, és a kommunikációs osztálytól kapott tájékoztatás is utal arra, hogy Baji megjelenése összefüggött a politikai változásokkal. Mint írják, főtanácsadóként hozzá tartozott "a kormányzati kapcsolatokat érintő feladatok szakmai koordinálása és támogatása".
"Ifjú titánok, az energetikában látják a jövőt"
Ekkoriban tehát Baji már nagyrészt az MVM ügyeivel lehetett elfoglalva, hivatalosan azonban még ő állt az E-OS élén akkor, amikor megszületett a döntés annak bővítéséről. Az E-OS 2010. május 25-i közgyűlésén fogadták el azt a határozatot, amelynek értelmében a cég tulajdonrészt vásárol az ES Holding nevű társaságban, és ekkor egyben eldöntötték azt is, hogy a Baji által vezetett E-OS érdekeltségébe került cég felveszi az E-OS Innovatív nevet.
Az nem világos, hogy miért éppen ezt a céget vásárolta meg a terjeszkedni kívánó E-OS, az ES Holding ugyanis nem mutatott fel vonzó pénzügyi teljesítményt, és nem rendelkezett komolyabb referenciákkal sem. A cégnek két kft. volt a tulajdonosa, az egyiknek a golfozóként, ingatlanbefektetőként és az MKB Bankot vezető Erdei Tamás fiaként ismert Erdei Bálint a vezetője, a másiknak pedig a nála fiatalabb, húszas éveiben járó Tiborcz István volt az ügyvezetője az alapítás idején. Mindketten ott ülnek jelenleg is az E-OS Innovatív igazgatóságában, bár az általunk megkérdezett, évek óta energetikával foglalkozó üzletemberek és szakértők mind azt mondták, hogy egyikőjük nevét sem hallották még a szakmában. "Ifjú titánok, az energetikában látják a jövőt" - jellemezte a két fiatalembert egy, az E-OS csoporttal korábban üzleti kapcsolatban álló forrás.
A cégcsoport vezetésének tagja azonban egy olyan szakember is, aki energetikai körökben kifejezetten ismert. Az 52 éves Áfra Barnabás az után került az E-OS-csoport áramkereskedéssel foglalkozó cégének élére és az E-OS Innovatív igazgatóságába, hogy Baji Csaba az MVM-hez távozott. Az életrajza szerint mérnöki és menedzseri diplomával is rendelkező Áfra a kilencvenes években műszaki felsővezetőként dolgozott nagy gázszolgáltató cégeknél, majd 2000-ben részt vett az E-OS-csoport profiljához hasonló tevékenységet végző ELMIB nevű energetikai cég megalapításában, és 2004-ig vezette is a vállalatot. Mindennek eredményeként több, energetikában dolgozó forrás szerint is rendkívül szerteágazó kapcsolatrendszerre tett szert. "Nincs olyan dunántúli polgármester, akit ne ismert volna" - utalt például egy energetikai szakértő Áfrának a jelenleg az E.ON-hoz tartozó Kögáznál eltöltött idejére.
A 2010 májusi felvásárlással és Áfra megjelenésével létrejött tehát egy több lábon álló, hozzáértő menedzsmenttel rendelkező cégcsoport, amely a honlapján olvasható bemutatkozás szerint nagyon ambiciózus célként azt tűzte ki maga elé, hogy "átfogó energetikai szolgáltatásaival a régió meghatározó energetikai cégévé váljék". A cégcsoporton belül az újítást a zöldenergiára és energiahatékonysági fejlesztésekre koncentráló E-OS Innovatív jelentette. "Az volt a szándék, hogy a cég részt vegyen a megújuló energiára épülő zöldprogramokban és energiatakarékossági beruházásokban" - magyarázta egy, az E-OS-csoportot és annak több tisztviselőjét közelről ismerő forrás. Ezek a programok és beruházások nagyrészt olyan állami fejlesztéseket jelentenek, amelyek uniós támogatással valósulnak meg. Kevés magáncég engedheti meg magának ugyanis azt, hogy saját forrásból hajtson végre ilyen drága és csak hosszú távon megtérülő beruházásokat, és ez legalább ennyire igaz az általában nehéz anyagi helyzetben lévő állami és önkormányzati intézményekre.
Tízmilliárdok és bővülő lehetőségek
Bár a megújuló energia terjesztésének hívei szerint a szükségesnél jóval kisebb az erre a célra igényelhető támogatás aránya az uniós pályázatokon belül, ez még így is egy jelentős piac. Bencsik János energetikai államtitkár például épp nemrég, május közepén jelentette be, hogy állami felsőoktatási és egészségügyi intézmények összesen 9,28 milliárd forint uniós támogatást nyertek el energetikai korszerűsítésekre, és hozzátette, hogy a nagy érdeklődés miatt a pályázatot újranyitják, és további 2,6 milliárd forintot csoportosítanak át erre a célra. Az év elején meghirdetett Új Széchenyi-tervben pedig közel 40 milliárd forintnyi támogatást lehet elnyerni megújuló energiáról és energetikai korszerűsítésről szóló beruházásokra, és közben még folyamatban van több olyan fejlesztés is, amelyeket a már lezárt pályázatokból finanszíroznak. Több esetben a nyertes önkormányzatok vagy állami intézmények még csak most választják ki azokat a cégeket, amelyek kivitelezik a munkákat.
Mindez pedig várhatóan csak a kezdet, Magyarország ugyanis jelentős lemaradásban van sok más európai országhoz képest az energiahatékonyság terén és a megújuló energia hasznosításában, így az eddig megítélt pályázati támogatások biztosan nem lesznek elegendőek ennek a hátránynak a ledolgozására. "A tízmilliárdos pályázat nem sok" - magyarázta például Bencsik középületekről szóló bejelentésére utalva egy energetikai cég felsővezetője, megjegyezve, hogy csak az egyik hazai egyetem épületegyüttesénél az úgynevezett primer energetikai rendszer korszerűsítése önmagában több mint egymilliárd forintba került.
Várható tehát, hogy a 2014-től megnyíló újabb fejlesztési ciklusban még több pénz áll majd rendelkezésre energetikai célokra. Erre utal a fejlesztési minisztérium által az új Nemzeti Energiastratégia előkészítéseként kiadott vitairat is (itt letölthető pdf formátumban), a mintegy 130 oldalas dokumentum szerint ugyanis a magyar középületek 70 százaléka "nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek", ezért ezek "felújítása prioritás". Ráadásul a külső nyomás is nagy Magyarországon, egy 2010-es uniós irányelv szerint ugyanis a tagállamoknak el kell érniük, hogy "2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban lévő új építésű épületek közel nulla energiaigényű építésűek lehetnek, 2020. december 31. után kizárólag nulla energiaigényű épületeket lehet építeni". Bár az EU részben a tagállamokra bízza annak meghatározását, hogy mi számít "nulla energiaigényűnek", az általános értelmezés szerint ezek olyan épületek, amelyek saját maguk fedezik energiafelhasználásukat, méghozzá megújuló energiából, vagyis például napelemekkel vagy a föld mélyéről nyert geotermikus energiával.
Ezeknek a technológiáknak a fejlesztésére várhatóan szintén hatalmas összegeket - minden bizonnyal uniós forrásból - fog költeni az állam a következő években. Itt is nagy ugyanis az elmaradás: a vitairat által idézett adatok szerint "a megújuló energia részaránya a végső energiafelhasználáson belül 6,6 százalék volt 2008-ban, ezzel az EU-tagországok közt az alsó egyharmadban foglalunk helyet". Az épületekhez hasonlóan szintén van külső nyomás ezen a területen is: egy 2009-es irányelv a tagállamok számára előírja, hogy 2020-ra a megújuló energiának el kell érnie a 20 százalékos arányt a "végső energiafelhasználáson belül". Ehhez az kell, hogy Magyarországon is felgyorsuljanak a zöldenergiával kapcsolatos fejlesztések, amelyek a vitairat szerint a földrajzi adottságokból adódóan elsősorban a bioenergiát, a geotermikus energiát és a napenergiát érinthetik. A dokumentumból az is kiderül, hogy a költséges, hosszú távon megtérülő beruházások miatt ez mindenképpen csak állami támogatással valósítható meg (részletek a zöldenergia hazai helyzetéről ebben a cikkben).
Jövedelmező, az állami oldalról is bebiztosított üzletre számíthatnak tehát azok a cégek, amelyek jó pozíciókkal rendelkeznek ezen az egyelőre még formálódó, de már több magyar és külföldi érdekeltségű szereplővel rendelkező piacon. Az E-OS Innovatív láthatóan arra készül, hogy betörjön közéjük, a honlapján ugyanis tucatnyi különböző szolgáltatást kínál a fűtéskorszerűsítéstől kezdve a közvilágítási fejlesztéseken át a bioerőművek létrehozásáig, és kiderül a weboldalról az is, hogy elsősorban az állami ügyfeleket célozza meg. A "Kinek?" menüpont alatt az első két helyen az önkormányzati intézmények és a szintén közpénzből működő úgynevezett önálló költségvetésű intézmények szerepelnek, és csak utánuk következnek a vállalatok mint potenciális ügyfelek.
Egy naperőmű a pusztaságban
Az E-OS Innovatív első nagyobb visszhangot kiváltó megbízását idén áprilisban nyerte el. A Pest megye délkeleti részén található Újszilvás nevű községben épül fel egy naperőmű, amelyre a helyi önkormányzat kapott több mint 430 millió forintos támogatást egy uniós pályázaton. A néhány ezer lakosú település határában, egy gémeskút mellett elterülő füves területen állítják fel a közel 1800 elemből álló, összesen egy hektárt elfoglaló erőművet, amely a tervek szerint még az idén elkészül. "Jövő év elején már élesben fog menni. Télen is működik, a szórt fényből táplálkozik" - magyarázta az [origo] munkatársának az erőmű tervezett helyszínén Petrányi Csaba, a település független jelöltként megválasztott polgármestere, aki a beszélgetés során többször hangsúlyozta, hogy ez "mértékében és minőségében is" egyedülálló projekt. Ekkora teljesítményű és úgynevezett napkövető rendszerrel (a nagyobb energiafelvétel érdekében mozgásra is képes) ellátott erőmű még nem épült Magyarországon.
A beruházásra mégsem a technikai megoldásai miatt irányult rá a figyelem, hanem azért, mert kemény küzdelem alakult ki a közbeszerzési eljárás körül. Az önkormányzat az E-OS-t hirdette ki győztesnek, két másik pályázó azonban jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Főszabály szerint a közbeszerzési eljárásokat addig nem szabad lezárni (vagyis szerződést kötni a győztesnek kihirdetett pályázóval), amíg jogorvoslati eljárás van folyamatban, ez alól azonban a törvény szerint kivételt jelent, ha "halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek, illetőleg közérdek védelme (ideértve a nemzetgazdasági okot) indokolja" a szerződés megkötését. Az újszilvási beruházás esetében ez történt, a döntőbizottság a jogorvoslati eljárás alatt engedélyezte, hogy az önkormányzat aláírja a megállapodást az E-OS Innovatívval, és ebben - mint arról elsőként a Napi Gazdaság április végén a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata alapján beszámolt - szerepe volt annak a levélnek is, amelyben Bencsik János energiaügyi államtitkár a naperőmű nemzetgazdasági jelentőségét hangsúlyozta.
Petrányi Csaba polgármester azt mondta, ő kereste meg Bencsiket, akivel egy tavalyi konferenciáról személyesen is ismerték egymást. Petrányi szerint azért volt szükség a támogató levélre, mert ha a jogorvoslati eljárás miatt nem tudták volna lezárni a közbeszerzést áprilisban, akkor elveszítették volna a támogatást. A közbeszerzési iratok szerint az önkormányzat az eljárás során is azzal érvelt, hogy az uniós támogatásról megkötött szerződés értelmében április végéig meg kell kezdeni a kivitelezést, és le kell adni az első számlát. Erre utalt Bencsik is az [origo] birtokába került levélben, amely azzal a figyelmeztető mondattal zárult, hogy "a mintaprojekt elmaradása komoly és jelentős társadalmi-gazdasági hátránnyal járna".
Harc a referenciáért
Egy napenergiával foglalkozó magyar cég vezető munkatársa is megerősítette, hogy valóban újdonságnak számító beruházásról van szó, és minden bizonnyal épp a projekt egyedisége volt az oka, hogy annyira kemény küzdelem folyt a munka elnyeréséért. Várhatóan lesz ugyanis még sok más hasonló beruházás Magyarországon, és ezeken nyilvánvalóan előnyben lesznek azok a cégek, amelyek rendelkeznek tapasztalatokkal. "Újszilvás abszolút komoly referenciát jelent az E-OS számára" - mondta egy napenergiával foglalkozó cég vezetőségének tagja, és Petrányi Csaba is megjegyezte az [origo] munkatársával folytatott beszélgetésben, hogy szerinte azért volt olyan nagy az érdeklődés a projekt iránt, mert a cégek kihívásnak tekintették. "Itt, Közép-Európában 400 kW-os, napkövetős rendszert megépíteni komoly referenciát jelen bármely cégnek" - mondta a polgármester, aki a napenergiás projekt előtt egy geotermikus beruházást is lebonyolított a településen, májusban pedig ő volt a házigazdája a Valóságos Kincsesbánya elnevezésű energetikai konferenciának.
Az alig két éve létező E-OS Innovatív sem rendelkezik egyelőre önálló referenciákkal az ilyen komolyabb munkákhoz, így az újszilvási beruházást a német Iliotec céggel együttműködve végzi. Még ott is csak az elején tartanak a munkának, de közben már versenyben van a cég egy újabb, az újszilvásinál is nagyobb szabású munkáért. A Szegedi Tudományegyetem írt ki egy pályázatot még április közepén több mint 2700 napelem kihelyezésére az intézmény különböző épületeire, és az eljárás részleteit ismerő két, egymástól független forrás szerint az indulók között van az E-OS Innovatív is. Az egyetem közbeszerzési munkacsoportja az [origo]-val azt közölte, hogy várhatóan július első hetében lesz eredményhirdetés.
Az E-OS akkor sem marad munka nélkül, ha esetleg nem jön össze az egyetem által előzetesen 880 millió forintosra becsült szegedi munka. Májusban hirdettek például eredményt a Csongrád Megyei Önkormányzathoz tartozó több oktatási intézmény energetikai korszerűsítésére kiírt pályázaton, és ezen az E-OS összesen 259 millió forintnyi megbízást nyert el. Szintén májusban tették közzé azt a hirdetményt is, amelyből kiderül, hogy a cég a kivitelezője annak a napelemes beruházásnak, amely egy budaörsi óvodában készül 21 millió forintért. Április közepén elnyert a cég egy szolnoki megbízást is: az önkormányzat piaci szereplőktől kapott információnkat megerősítve közölte, hogy az egy évre szóló szerződés szerint az E-OS Innovatív végzi a városi köz- és díszvilágítási berendezések üzemeltetését bruttó 21 millió forintért.
A szaporodó megbízások mellett nemrég konkretizálódott egy olyan beruházás is, amelyre még tavaly előzetesen írt alá szerződést a cég. A hódmezővásárhelyi önkormányzat 2010 márciusában kötött megállapodást az akkor még ES Holding néven működő céggel a helyi közvilágítás korszerűsítésére, de a megállapodásban szerepelt, hogy a munkát csak akkor kezdik el, ha sikeres lesz a város uniós támogatásért beadott pályázata. Az önkormányzat sajtóosztálya kérdésünkre közölte, hogy elnyerték a támogatást, így megkezdődnek a munkálatok, és a 749,5 millió forintos összköltségű "beruházás várhatóan az idei év őszén zárul".
Szolnok és Hódmezővásárhely mellett a cég dolgozott egy harmadik olyan nagyobb városban is, amely szintén régóta erős fideszes bázisnak számít. Egy, a cég honlapján közzétett videó a balatonfüredi vásárcsarnok felújításáról szól, és a geotermikus energia hasznosításáról az E-OS szakembere nyilatkozik. A Közbeszerzési Értesítő archívuma szerint a felújítást egy olyan konzorcium végezte, amelynek a Közgép is tagja volt. Nem ez az egyetlen olyan megbízás, ahol az E-OS-csoport többségi tulajdonrészével rendelkező Közgép mellett feltűnik az E-OS Innovatív is. Az energetikai cég honlapjáról kiderül, hogy ők készítették például a szintén a Közgép által épített szolnoki gyaloghíd köz- és díszvilágítását is. A két cég közötti szoros együttműködésre elhangzott utalás az E-OS Innovatív idén márciusban tartott közgyűlésén is, Erdei Bálint elnök ugyanis beszélt arról, hogy a 2011-es üzleti tervben jelentős szerepet kapnak többek között a "Közgép Zrt.-vel közösen végzett magasépítési és épületvillamossági projektek" (a Közgép utóbbi fél évben kapott megbízásairól részletek ebben a cikkben).
Egy cég a Zürichi-tó partján
Mielőtt a Közgép tavaly novemberben tulajdont szerzett az E-OS-ban, a cégcsoport egy Walter Hediger nevű férfi által vezetett svájci cég, az Energy Swiss Invest tulajdonában volt. A cégnek honlapja nincs, és nem találtunk hozzá más elérhetőséget sem, de Hediger a vezetője több más svájci cégnek is, köztük a honlappal is rendelkező Transoilgroupnak. A cégnek hetekkel ezelőtt írásban elküldött kérdéseinkre nem érkezett reakció, bár az egyik munkatárs telefonon azt ígérte, válaszolni fognak.
Az Energy Swiss 2009 májusától 2010 novemberéig volt tulajdonos az E-OS-ban, és ugyan az energetikai cég akkor már többmilliárdos forgalmat bonyolított, az adózás utáni nyeresége pedig megközelítette a 200 millió forintot, a cégbíróságon fellelhető adásvételi megállapodás szerint a svájci cég névértéken, vagyis mindössze 50 millió forintért adta el a részvényeket a Közgépnek. Ez arra utal, hogy a svájci társaság valójában csak formailag látta el a tulajdonosi szerepet. Egy, az E-OS felépítésében részt vevőket közelről ismerő forrás azt mondta, hogy a hozzá eljutott információk alapján az volt a cél a svájciak megjelenésével, hogy a vállalkozásból kikerüljön a Nyerges Zsolt által tulajdonolt ARNO '99, és így "ne Fidesz-közelinek tűnjön a cég". A forrás hozzátette, hogy tudomása szerint Nyerges jó viszonyt ápol a svájci cég vezetőjével.
Erre a kapcsolatra van bizonyíték is, a Dun and Bradstreet nemzetközi cégadatbázis szerint ugyanis Nyerges az egyik tulajdonosa, Walter Hediger pedig az ügyvezető igazgatója a Basis Invest GmbH nevű cégnek. A Zürichi-tó partján fekvő Zollikon városában bejegyzett társaság másik tulajdonosa egy Magyarországon szintén jól ismert és befolyásos üzletember: Simicska Lajos, aki ugyan csak a kilencvenes évek első felében töltött be hivatalos tisztséget a Fideszben (gazdasági igazgató volt), a párt több politikusa szerint továbbra is meghatározó háttérembernek számít a Fidesz környezetében.
A Basis Investről nem sok mindent lehet tudni azon kívül, hogy tavaly júniusban jegyezték be a svájci cégnyilvántartásba (akkor még részvénytársaságként, majd augusztusban kft. lett belőle), és az összesen 100 ezer svájci frankos (mintegy 22 millió forint) jegyzett tőkéjének 77,4 százalékát Simicska, 22,6 százalékát pedig Nyerges birtokolja. A svájci cégnyilvántartásban szerepel ugyan leírás a társaságról, de ez meglehetősen általános jellegű: kiderül belőle, hogy a cég szerteágazó tevékenységet folytathat, vásárolhat például földet, pénzügyi garanciákat adhat, és különböző ügyletek finanszírozását is végezheti. A Dun and Bradstreet cégriportja és egy svájci cégadatbázis szerint sincs utalás arra, hogy a társaság bármilyen tevékenységet végzett volna az alapítás óta, de hivatalosan létezik, be van jegyezve a nyilvántartásba.
Bár politikai kapcsolatokkal rendelkező üzletemberekkel folytatott háttérbeszélgetésekben rendszerint előkerül, hogy Nyerges és Simicska szoros üzleti viszonyban áll egymással, erre konkrét bizonyíték eddig nem állt rendelkezésre. Az egyetlen hivatalos forrással is kimutatható kapcsolódási pont az volt, hogy Nyerges 2005-ben néhány hónapig vezető tisztségviselője volt a Budai Malomipari Kft.-nek, amelynek akkoriban az egyik tulajdonosa a Simicska Lajos által irányított Mahir Rt. volt. Utóbbinak a központja a budapesti Radóc utcában van, ahol a Figyelő tavaly nyári cikke szerint Nyerges Zsolt is szokta fogadni tárgyalópartnereit. Ezt megerősítette az [origo]-nak is egy állami cég korábbi magas rangú tisztviselője, aki állítása szerint Nyergessel folytatott egyeztetéseinek egy részét a XI. kerület kertvárosi részében, egy szűk utcában álló, családi háznak kinéző Mahir-központban folytatta.
Simicska és Nyerges viszonyának feltérképezését nehezíti az is, hogy mindketten elzárkóznak a nyilvánosságtól, és üzleti ügyeikről soha nem nyilatkoznak a sajtónak. Megkerestük őket a közös svájci cégükkel kapcsolatos kérdéseinkkel is, de a Simicska által vezetett Mahir Zrt.-nél közölték, hogy a vezérigazgató elutazott, és legközelebb szeptemberben lesz elérhető, Nyerges környezetéből pedig az a válasz érkezett, hogy az ügyvéd soha nem nyilatkozik üzleti ügyeiben, és most sem tesz kivételt.
Homályba vesző tulajdonosok
Simicska neve még egy összefüggésben merül fel az E-OS esetében. Tavaly decemberben a Közgép átruházta az áramkereskedő cégben nem sokkal korábban szerzett részvényeinek egy részét egy Tóth Marianna nevű nőre, aki így kisebbségi tulajdonos lett a vállalatban. Az Opten cégadatbázisban szereplő cím alapján ő korábban hét olyan cégben is betöltött tisztségeket, amelyekben - igaz, nem mindig azonos időben - Simicska Lajos is feltűnt tisztviselőként, vagy az általa vezetett Mahir megjelent tulajdonosként. Köztük van például az a korábban Fico Kft.-nek hívott cég, amelynek 1990 és 1998 között a Fidesz, majd később a Mahir volt a tulajdonosa. Tóth Marianna 1998 októbere és 1999 novembere között volt ügyvezetője a kft.-nek az Opten cégadatbázis szerint. A tudakozóban találtunk egy mobilszámot az ő neve és címe alatt, de amikor felhívtuk, közölte, hogy nem tud beszélni, később pedig nem vette fel a telefont, és nem reagált sms-ünkre sem.
Így nem sikerült megkérdezni tőle, hogy milyen módon került kapcsolatba az E-OS-szal, illetve a cégcsoportot nagyrészt tulajdonló Közgéppel. A helyzetet bonyolítja, hogy a Közgép tulajdonosi háttere sem világos, a cég ugyanis évek óta egy technikai megoldással elrejti a nyilvánosság elől, hogy kik tulajdonolják. A cégbíróságon ugyan elvileg hozzáférhetők a részvénytársaságok közgyűléseinek jelenléti ívei, és így megismerhetők a tulajdonosok, de a Közgépnél ez nem így van. Mint azt a cégről szóló tavalyi cikkünkben bemutattuk, az alapszabályban szerepel az, hogy a közgyűlés ugyan csak akkor határozatképes, ha a részvényesek legalább fele jelen van, de a dokumentumban szerepel egy ezt feloldó rész, amely úgy szól: ha "a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést" legalább három napon belül megtartják, akkor az a jelenlévők létszámára tekintet nélkül határozatképes. A Közgép évek óta él ezzel a lehetőséggel, és a közgyűléseken rendszerint csak a vezérigazgató jelenik meg, aki egyedül szavazza meg a döntéseket, annak ellenére, hogy mindössze néhány század százaléknyi tulajdonrésszel rendelkezik.
Az E-OS-ban jelen lévő egyéb kisebb tulajdonosok esetében sem érvényesül sokkal jobban az átláthatóság elve. A cégcsoport megújuló energiával foglalkozó tagjának, az E-OS Innovatívnak van két rejtélyes kisebbségi tulajdonosa: az egyik egy Cipruson bejegyzett cég, ahol a helyi nyilvántartási szabályok lehetővé teszik a tulajdonosok háttérben maradását, a másik pedig ugyan pécsi székhellyel van bejegyezve, de nincs se honlapja, se nyilvánosan hozzáférhető telefonszáma, a cégnyilvántartásban megadott e-mail címe pedig nem működik. Vannak tehát kérdőjelek az E-OS-t is magában foglaló Közgép-csoport tulajdonosi viszonyai körül, ami elvileg szembemegy a jelenlegi kormányzó politikai erők törekvéseivel is. Épp a kormánypárti többség által áprilisban elfogadott és jövő év elején hatályba lépő új alaptörvény mondja ugyanis ki azt, hogy "a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható".
Ez elvileg azt jelenti, hogy ki fogják zárni az állami megbízások köréből a tulajdonosait rejtegető cégeket, az egyre erősödő Közgép-birodalom azonban semmi jelét nem adja annak, hogy távozni akarna ezekről a piacokról. "Ez az érdekkör csak hosszabb távban gondolkodik" - mondta egy, a Közgép vezetőivel korábban többször tárgyaló üzletember, hozzátéve, hogy ez vonatkozik a cégcsoport által kiemelt célpontként kezelt építőiparra és energetikára is: "Még van 20-30 év, amíg elérjük a nyugati szintet az infrastruktúrában. Ha lesz rá pénz, akkor addig jönnek még nagy beruházások. Az energetika még inkább ilyen. Energiára mindig szükség lesz."
