A Széll Kálmán-terv iránya és céljai üdvözlendőek, és legtöbbjük konzisztens azokkal az ajánlásokkal, amit az IMF fogalmazott meg tavaly ősszel – nyilatkozta Irina Ivascsenko, a Valutaalap magyarországi vezetője a Hírszerzőnek.
Az idei költségvetés elfogadása előtt az IMF és a kormány számos kérdésben nem ugyanúgy gondolkodott, de az azóta bekövetkezett változásokat üdvözölni tudjuk – mondta az interjúban Ivascsenko, aki szerint a kormány 180 fokos fordulatot hajtott végre a Széll Kálmán-tervvel. "Most már végre szó van strukturális változásokról is" – mondta, ám a több szervezet és a brüsszeli Bizottság által már korábban megfogalmazott fenntartásokat érzékeltetve hozzátette: "de persze várjuk meg a megvalósítást".
A Széll-tervet fenyegető veszélyek közül Ivascsenko annak megvalósíthatóságát és fenntarthatóságát emelte ki. Megismételte az IMF már tavaly ősszel hangoztatott aggodalmát, miszerint "az adóváltozások strukturális bevételkiesést fognak okozni, amit kompenzálni kell [...] az adóreform esetleg kisebb mértékben élénkíti a fogyasztást, mint azt a kormány várja". Hozzátette ugyanakkor: "mindegy, ez már megtörtént [...] várjuk meg, hogy hoz-e komolyabb foglalkozásbővülést. Most előre kell nézni, arra figyelni, miből lehet növekedést produkálni".
Az IMF nem osztja a kormány optimista növekedési prognózisait. A valutaalap nemhogy a "dinamikus", de még a "konzervatív", 3 százalékos növekedési pályától is elmaradó GDP-bővülést vár: idén 2,6, jövőre 2,5 százalékos lehet a gazdasági növekedés.
Ivascsenko a kormány munkahely-bővítési terveivel kapcsolatban annyit mondott, hogy a a fő munkahelyteremtőnek a magánszférának kell lennie, ám az előrejelzések szerint az állam lesz az, holott Ivascsenko szerint ez csak átmeneti megoldás lehet. A foglalkoztatási program egyik kihívása lehet, hogy "nem tudjuk, hogyan tervezi a kormány" az átmenetet a közfoglalkoztatásból a piaci foglalkoztatásba. Az IMF helyi vezetője nemzetközi példákat említett, amelyek a foglalkoztatást javítják. Például a differenciált minimálbért, ami egyes régiókban eltérhet.
A rendeletileg előírt béremelés tervét Ivascsenko nem kívánta kommentálni, ám annyit megjegyzett, hogy a munkaerőpiacnak hosszú távon a rugalmas bérpolitika tesz jót. Amennyiben a bérek gyors növelésére vannak kényszerítve a vállalkozók, könnyen lehet, hogy elbocsátásokkal reagálnak majd. Ivascsenko a kormány néhány konkrét intézkedése kapcsán megjegyezte: a jóléti kiadásokat az általános csökkentés helyett célzottabbá kellene tenni.
Arra a kérdésre, hogy az IMF-et a laikus választó úgy ismeri, mint azt a szervezetet, amelyik állandóan a szociális kiadások csökkentését mantrázza, így felelt: "El tudom képzelni, hogy az embereknek miért van ilyen véleménye az IMF-ről". Megjegyezte: sosem azért vannak egy országban, mert annak pörög a gazdasága, hanem azért, mert ott rossz a helyzet. "És nem hajtogatjuk a kiadások csökkentését minden esetben, csak akkor, ha olyan probléma áll fenn, amelynek megoldása költségvetési szerkezeti átalakítást kíván, például Magyarországon legfőbb sérülékenységi forrása a nagyon magas államadósság" – tette hozzá.
