A magán-nyugdíjpénztári vagyon átadásának köszönhetően az első negyedévben soha nem látott mértékű, 2200 milliárd forint volt a költségvetés többlete. A vagyon nélkül azonban a GDP 6,6 százaléka volt a hiány, ami rosszabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
2011 első negyedévében rekordmagas, 2202 milliárd forint volt a költségvetés többlete, a bevétel 5475 milliárd forint, a kiadás pedig 3273 milliárd forint volt, derül ki a KSH keddi jelentéséből.
A magán-nyugdíjpénztári vagyonból 2660 milliárd forintot számoltak el bevételként, ami több, mint a teljes többlet, így a vagyonátadás nélkül - az uniós módszertan szerint - a költségvetés hiánya 457,9 milliárd forint, azaz a GDP 6,6 szézaléka. A tavalyi első negyedéves adathoz képest ez romlást jelent, a hiány most 137,5 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,8 százalékponttal magasabb, mint akkor.
A magasabb hiányt az okozza, hogy a bevételek 2,8 százalékkal csökkentek, viszont a kisadások 1,7 százalékkal nőttek.
A bevétel csökkent
A bevételek csökkenése nagyrészt az új adójogszabályoknak köszönhető, amik következtében a jövedelemadóból (elsősorban a személyi jövedelemadóból és a társasági adóból) származó bevételek 20,9 százalékkal estek vissza.
A termelési és importadók bevételei kismértékben emelkedtek (1,5 százalékkal), azonban ezen belül az áfabefizetések 5,5 százalékkal visszaestek. A tőkeadók a pénzügyi szervezetek különadójának hatására
jelentősen nőttek.
A társadalombiztosítási hozzájárulások 12,4 százalékkal növekedtek, ami annak köszönhető, hogy a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulásokat 2010 novemberétől az állami nyugdíjrendszerbe utalják.
A kiadás nőtt
A kiadások 1,7 százalékos növekedésében szerepet játszik a felhalmozási kiadások gyors 8,7 százalékos növekedése, a folyó termelőfelhasználás 1, a kamatkiadások 0,2, a pénzbeni társadalmi juttatások pedif 1,9 százalékkal emelkedtek.
Spórolt viszont a közalkalmazottakon az állam, a munkavállalói jövedelem jelentősen, 11,8 százalékkal csökkent.
