Hétfőn hat sarkalatos törvényt és két, korrupciós lehetőségeket bővítőt fogad el a parlament.
Tizedikként az új közbeszerzési törvényről szavaznak. Ha elolvasná, itt megteheti), csak a Transparency Internationalre és a szakértőkre hagyatkozhatunk, akik szerint az új törvény legfőbb érdeme, hogy jelentősen növeli a korrupciós kockázatot, a mutyizási lehetőségeket, a rokonok, barátok és üzletfelek jogosulatlan előnyhöz juttatását. Építési beruházást például 150 millió forintos összeghatárig közbeszerzés nélkül lehet majd kiírni a jövőben.
Tizenegyedikként a másik nagy mutyitörvényt, "a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól" szólót is megszavazzák. Ez megint csak obskurus előírásokkal ad lehetőséget az államnak, hogy kedvére mentsen meg neki kedves vállalkozásokat.
Tizenötödikként, újfent Rogán Antal javaslatára módosítják az elektronikus hírközlési tárgyú törvényeket. A módosítás a frekvenciaelosztás szabályait, illetve a hírszolgáltatókhoz való hozzáférés biztosítását érinti, így majd minden magyar háztartásban lesz Hírtévé, és háromévente felülvizsgálhatják a nemzeti frekvenciafelosztást. A törvény jelentősen megerősíti az NMHH elnöki jogköreit, például a kilenc évre megválasztott NMHH elnök saját hatáskörben hozhat rendeletet a frekvenciafelosztásról és a frekvenciapályáztatás szabályairól.
Tizenhetedikként az alapvető jogok biztosáról szóló sarkalatos törvényről döntenek. Az új alaptörvény eltörölte az eddigi ombudsmani rendszert, egyet tartott meg csak, az alapvető jogok biztosát, akinek lesz két helyettese, akik a jövő nemzedékek és a nemzetiségi kisebbségek érdekében járhatnak el. Az adatvédelem, amit eddig a kormánytól független ombudsman felügyelt, a jövőben egy állami intézmény feladata lesz, tehát majd az állam védi önmagától az adatainkat.
