A nagy pénznyelő automaták: Malév, MNV, MFB
A költségvetés általános tartalékát - vagy ahogy 2010 óta az Orbán-kormány nevezi, a "rendkívüli kormányzati intézkedések" büdzséjét - 90 milliárd forintban szabták meg. Ebből a pénzből április 27-éig csak 2,23 milliárd forintot költött a kormány (a Pesti Vigadó felújítására), majd hirtelen megnyitották a pénzcsapot.
Szállítási bojkottot hirdettek a tankönyvterjesztők azokkal az önkormányzatokkal szemben, akik még tavalyi számláikat sem fizették ki nekik. A gondot részben az okozza, hogy az államtól az önkormányzatok megkapják ugyan az iskoláztatásra és a tankönyvekre szánt normatívát, de szerintük ez nem elég az iskolák fenntartására, ezért sokan a tankönyvekre szánt pénzhez nyúlnak, hogy más, égetőbb problémáikat orvosolják. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint ésszerű gazdálkodással, az oktatási államtitkárság a címkézés bevezetésével és egy kölcsönözhető tartóskönyv-rendszerrel orvosolná a problémát.
Összesen 27 megyei és települési önkormányzat nem tud fizetni a rászoruló gyerekek ingyenes tankönyveiért. Ők ugyanis még a tavalyi, közel 100 millió forintos, könyvterjesztőkkel szembeni tartozásukat sem rendezték.
Főbíró a parlament által elfogadott jogszabályok alkotmányosságát eddig még nem vitatta, Baka András így most példa nélküli lépésre szánta el magát. Az augusztus 4-én kelt, de csak tegnap nyilvánosságra hozott beadvány azonban nem minden előzmény nélkül született meg, mert a július elején megszavazott, s alig néhány hét múlva már hatályba is lépett törvénymódosítást a bírói kar számos tagja – egyebek mellett az LB büntetőkollégiumának vezetője – hevesen bírálta. Az előterjesztés egyes elemeinek alkotmányellenességére pedig már akkor is többen utaltak.
Az embereknek elegük van a luxuskormányzásból. A Fidesz szerint az emberek számára fontos döntéseket hozó, a puritán elveket szem előtt tartó plebejuskormányzásra van szükség, és a limuzinszocialisták helyett felelős döntéshozók kellenek a parlamentbe és a kormányba is – írja közleményében Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője.
Pécs ‒ Betiltotta Kodály Zoltán egyik művét a pécsi Pannon Filharmonikusok igazgatója, mondván: a Fölszállott a páva vármegye házára kezdetű dal és az abból készült zenemű sértené Pécs polgármesterét, Páva Zsoltot.
Horváth Zsolt szerint „a Páva-variációkat a közönség Páva Zsolt polgármester úr kigúnyolásának venné". Erről levélben tájékoztatta a zenekar zenei igazgatóját, Peskó Zoltánt, aki ezért lemondott.
Peskó a Kodály Központot megnyitó protokollkoncert utáni program részének szánta a Páva-variációkat. A cenzúrát úgy értékelte, hogy meg akarják kötni a kezét, holott a repertoár összeállítása mindig a zenei vezetők feladata, ezért Peskó jobbnak látta távozni.
Egyre több termelő kényszerül a vidékfejlesztési támogatások visszaadására, a legnagyobb arányban az egyre nehezebb helyzetbe kerülő állattartók kerültek ilyen helyzetbe - írja a Napi Gazdaság [1].
Továbbra is nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy pontosan mekkora összeget fordíthat vidékfejlesztési elképzelései megvalósítására a szaktárca. Az elmúlt hónapokban folytatódott az agrárium versenyképességét segítő támogatásokról való lemondás, illetve nőtt a befejezetlen beruházások miatt visszafizetendő összeg is.
Az MVH legfrissebb adatai szerint az egyes tengely beruházási jogcímeinél összesen 7,6 milliárd forintnyi támogatást mondtak vissza. Az összeg negyedéről az állattartó telepek állatjóléti és környezetvédelmi célú korszerűsítési, 4,8 milliárd forint értékben pedig a gépbeszerzési jogcímnél mondtak le a termelők.
Tavaly június óta 125 esetben mondták vissza a támogatásokat a kedvezményezettek, legtöbbször a mezőgazdasági termékek értéknövelő támogatásainál (az élelmiszer-ipari fejlesztésekről), illetve a Leader-támogatásoknál. Források ugyanakkor nemcsak az el nem indult beruházások miatt szabadulhatnak fel az ÚMVP-ben. Az utóbbi időben a válság idejére adott könnyítések ellenére nőtt a megkezdett, de meg nem valósított beruházások miatt visszakövetelt összeg is. Az MVH adatai szerint csak az ÚMVP egyes tengelyében mintegy 6,5 milliárd forint "szabadult fel" emiatt.
Fellegi Tamás minisztériuma alig három hete kötött rekordméretű szerződést egy céggel. Most ismét majd 20 milliót költ el jogi tanácsadásra.
Hiába tart már a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az előző év ügyvédi költségeinek tizenötszörösénél, a jogtanácsot kérő gépezet nem képes leállni. Fellegi Tamásnak és apparátusának ismét segítségre volt szüksége.
A közbeszerzés nélküli szerződést az M6, M60 és M5 autópályákkal kapcsolatos jogi tanácsadási, képviseleti és okiratszerkesztési feladatok ellátására írta ki a minisztérium, 17 millió forintért.
A szerződést a Dr. Abay & Dr. Török Ügyvédi Iroda nyerte el. A budapesti iroda érdekessége, hogy a céget vezető dr. Abay Péter az ügyvédi tevékenysége mellett az 1992-es barcelonai olimpián ezüstérmet szerzett kardvívásban.
Az NFM három héttel ezelőtt kötött utoljára jogi tanácsadói szerződést, 223 millió forintért. Csupán ezzel az egy szerződéssel megduplázta az idei évben ügyvédekre elköltött pénzt.
A közszolga bevallhatja azt is, hogy tagja-e titkos társaságnak Kormánytisztviselők
Új önéletrajzot kell benyújtani Tagság titkos társaságban – egyebek mellett ez a rovat is megtalálható az egyes központi államigazgatási szervek személyügyi nyilvántartási és integrált emberierőforrás-gazdálkodási rendszeréről szóló kormányrendelet mellékleteként közzétett önéletrajzmintában.
A kormánytisztviselőknek hamarosan ki is kell tölteniük a bonyolult elnevezésű jogszabály közelmúltban hatályba lépett módosításának megfelelő űrlapot, amelyet a személyi anyag részeként kezelnek. Még szerencse, hogy a titkos társasági tagságra vonatkozó ominózus kérdés kapcsán a lábjegyzetben – igaz, meglehetősen apró betűkkel – feltüntették: „Opcionálisan kitöltendő”.
„A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer (KSzSzR) központi moduljában a személyügyi adminisztrációs modul kiegészül a módosítás következtében a szakmai vezetők és a kormánytisztviselők önéletrajzaival.” Mindössze ennyi volt a kormányrendelet módosításának hivatalos indoklása. Az illetékesek emellett azzal érvelhetnek, hogy az eddiginél korszerűbb, az új követelményeknek megfelelő önéletrajzra van szükség.
A korábbi szocialista kormányok tehetnek a devizahitelezés elterjedéséről a Kormányzati Kommunikációs Központ ma nyilvánosságra hozott jelentése szerint.
"A Medgyessy-, a Gyurcsány-kormány különösebb korlátozások és gondos „használati útmutató” nélkül zöld utat adtak a devizahiteleknek. A könnyen elérhető devizahitelek sok tízezer ember csaltak lépre, ezrek dőltek be a banki szirénhangoknak" - áll a közleményben, ami szerint a devizahitelezés felpörgésének fő oka az, hogy 2003-ban az akkori kormány megszüntette a 1998 és 2002 között működtetett kedvezményes állami támogatású otthonteremtési hiteleket, ezért nőtt az akkori 20 milliárdról mostanra 2800 milliárd forintra a devizahitelek állománya.
Arról nem szól a jelentés, hogy a korábbi támogatott forinthitelek is sokba kerültek a társadalomnak, csak nem közvetlenül a lakosságnál, hanem az államháztartásban jelent meg az áruk: a Napi.hu [1] szerint a korábban kiadott támogatások csak az idén évi 126 milliárd forintjába kerülnek az adófizetőknek - vagyis emiatt ezer milliárd forinttalnőtt az elmúlt tíz évben az az államadósság, ami ellen harcot hirdetett a kormány. Amennyiben a támogatott forinthitelezés leállításáról nem vagy később születik döntés - ez az éves kiadás értelemszerűen magasabb lenne. A 2011-es költségvetés eredetileg 687,3 milliárd forintos hiánnyal fogadták el vagyis a deficit hatoda csak a lakáshitelezés következménye.
A magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem átlagárai 5 százalékkal emelkedtek idén a második negyedévben, a tavalyi hasonló periódushoz viszonyítva. Ennél nagyobb arányban csak Törökországban és Finnországban drágult az élelmiszer, háztartási vegyiáru, valamint kozmetikum, átlag 8 illetve 7 százalékkal - állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat 21 európai országban végzett felmérése.
Amíg az első negyedévben a magyar trend hasonlított a vizsgált országok átlagához, addig az április-júniusi adatok eltérnek a fő iránytól, mondta Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója. Nálunk ugyanis 3 százalékkal emelkedett az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele, a múlt évi második negyedévhez képest. Ez a legmagasabb mutató 2009. második negyedéve óta. Mennyiséget tekintve azonban két százalékkal kevesebbet adtak el a boltokban, mint egy évvel korábban.
Simicska Lajos és Puch László "emberei" is felbukkannak egy olyan cégben, amely "kipumpálja a pénzt" a Szerencsejáték Zrt.-ből. Legalábbis ezt állítja az LMP az egyik oknyomozó hírportál cikkére hivatkozva.
"Mit keres egy cég felügyelőbizottságában Simicska és Puch bizalmasa? Sok pénzt..." - ezzel a megjegyzéssel tette közzé a Lehet Más a Politika közleményét Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes a Facebook-on.
Az LMP választmányi szóvivői (Szél Bernadett és Vágó Gábor) által jegyzett közlemény az atlatszo.hu portál mai cikkére hivatkozva Simicska-Puch-tengelyről ír. Úgy fogalmaznak: "az alapvetően Fidesz-közeli Hung-Ister Zrt., MSZP-s segédlettel pumpálja ki az adófizetők pénzét a Szerencsejáték Zrt-ből." Az LMP ezért azt követeli, hogy a szerencsejáték monopólium révén óriási bevételekhez jutó cégre is vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok.
Az atlatszo.hu oknyomozó portál meglepő információkat tett közzé hétfőn a Szerencsejáték Zrt. szerződéseivel kapcsolatban - írja az LMP. A cikkből kiderül, hogy a fele részben off-shore tulajdonban lévő Hung-Ister felügyelőbizottsága "szép tablója az elmúlt évek kétes ügyleteiben részt vevő gazdasági háttérembereknek".
Rámutatnak, hogy fb-tag a cégnél: Nyerges Zsolt, a Fidesz "mindenható gazdasági háttéremberének, Simicska Lajosnak az üzlettársa és jobb keze". De szintén a névsorban olvasható Aczél Zoltán, aki korábban "a Strabag osztrák építőipari konszern SZDSZ-közeli kijáróembereként tett szert kétes hírnévre". A 2010-es kormányváltás után került be Dávid Gyula, aki pedig az LMP közleménye szerint Puch László ügyvédje, az MSZP-s pártalapítvány felügyelőbizottsági tagja.
"A jelek szerint nagyon is él és virul a nagykoalíciós pénzszivattyú igazi motorja, a Puch-Simicska tengely. Ezek után nincs mit csodálkozni, hogy a valóban súlyos korrupciós ügyekben elmarad az elszámoltatás. Fülkeforradalom ide vagy oda, a háttérben továbbra is együttműködőknek a Fidesz és az MSZP gazdasági háttéremberei, legfeljebb a leosztási arányok változhattak meg" - írják az ökopártiak.
Kovács Zoltán kioktatja a Financial Times-t:
Következetlenség rontja le a Financial Times Magyarország-bírálatát címmel olvasói levélben reagált a magyar kormány kedden a londoni gazdasági napilapban négy nappal korábban megjelent, őt bíráló szerkesztőségi cikkre.
"A magyar kormány a magyarországi választóknak tartozik felelősséggel, és nem külföldi újságíróknak, még ha ezt Önök +nacionalizmusként+ bélyegzik is meg" - írta.
"A Financial Times észrevételei a korábbi magyar miniszterelnökökkel szembeni esetleges vádakról elhamarkodottak, sőt tévesek" - írta. Nem történt kísérlet vádemelésre (ahogy az FT pénteki szerkesztőségi cikkében írta); annyi történt, hogy felkérték az illetékes parlamenti bizottságot, vizsgálja meg, van-e alapja a korábbi kormányfők büntetőjogi felelősségre vonásának (az államadósság növekedése miatt). Ha van, akkor sem lesz vádemelés visszamenőleges hatállyal, hiszen "Magyarország alkotmánya ezt nem tenné lehetővé" - olvasható a levélben.
"Ironikus, hogy az FT úgy véli, elég tudása van ahhoz, hogy +jogilag helytelennek+ bélyegezze meg a kormány cselekedeteit, miközben kiderül, hogy nagyon kevéssé ismeri a magyar jogot" - írta a Financial Times című tekintélyes angol lapban megjelent olvasói levélben Kovács Zoltán, a magyar kormány kommunikációért felelős államtitkára.
"Senkinek sincs ínyére, ha kívülállók bírálják, és a külső bírálat csak erősíti a kormányt, amely ellenáll annak, hogy külföldiek ide-oda rángassák" - toldotta meg.
Az olvasói levélben kettős mérce alkalmazásával vádolta az üzleti körök lapját. Az FT "negatív kommentárjának sokkal nagyobb ereje lett volna", ha az újság "hasonlóan kritikus lett volna a 2002-2010 között Magyarországon hatalmon lévő baloldali kormánnyal szemben", de - néhány "ejnye-bejnyét" leszámítva - nem így történt - állapította meg.
Magyarországon sokan úgy látják, hogy a jobbközép kormányokat élesebben bírálják mint a baloldaliakat, "és ez a következetlenség aláássa" az FT-ben megjelent bírálatot "sok magyar szemében, és ez az, ami számít" - áll az olvasói levélben.
Egyszerűen képtelenek olyan levelet vagy cikket írni, amiben nincs hazugság.
RT "@dzsokijujing @dajcstomi a külügyi helyettes államtitkár nekem egy nullahúszas fingszagjóska pozíciójának tűnik." - egyetértek, ld. ki a fasz az a Thomas Melia?
Szerintem is az. Kb. Minek kell akkor három magyar államtitkárnak (Szijjártó, Kovács Zoltán, Németh Zsolt) három egymást követő napon reagálnia Tomcatre? Olyanok vagyunk, mint szegény hülye Kovács László? A suli kettes portása ránk szólt (vagy csupán csúnyán nézett ránk?) és mi ijedten keresgéljük az ellenőrzőnket, hogy beírhassa az intőt? Ajvé!
Múlt héten több olyan hazai befektetési alap is volt, amelynél a kezelt vagyon egyik napról a másikra 80 százalékkal csökkent. A magyarázat nem lehet más, mint hogy az ÁKK elkezdte a pénztárak eszközeinek az értékestését, rövid idő alatt 40 milliárd forintot vont magához az állam.
Letelt az ominózus július 20-i határidő, amíg a magánnyugdíjpénztárak visszakérhették az Államadósság Kezelő Központtól a tagi kifizetéseket. A tények világosak, 230 milliárd forint kerül vissza az emberekhez, mégpedig azokhoz, akik a visszalépést választották. A sötétségben tehát egyre több fény látható, egyre több információval rendelkezünk arról, hogy mennyi pénzből gazdálkodhat az állam.
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba 2960 milliárd forint került vissza, azonban ebből a hazai államkötvény állományt (1345 milliárd forintot) azonnal be kellett vonni és adósság-csökkentésre fordítani. 140 milliárd forint volt likvid formában, a többi közvetlen és közvetett részvénybefektetésben (befektetési alapokban) és egyéb befektetésekben. Mivel 230 milliárd forintot át kell utalnia az államnak a pénztárakhoz, a tagi kifizetésekhez is szükség volt egyes befektetések értékesítésére.
Azonban ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen már ebben az évben több százmilliárd forintnak megvan a helye. 530 milliárd forintot kell fordítani 2011-ben a nyugdíjak kifizetésére a nyugdíjvagyonból, ez az összeg viszont csak befektetésekben van meg. Először azokat pénzzé kell tenni, majd csak ezt követően lehet őket az ONYF-hez átutalni. Ezen felül még lehetett olyan híreket is hallani, hogy a MÁV és a BKV adósságátvállalása, illetve a ppp-beruházások kiváltása is a nyugdíjvagyonból történne meg.
Az alapok mindegyikében pénztári vagyonok voltak elhelyezve, az államhoz visszakerült jegyekkel viszont az állam nem tud mit kezdeni, hiszen neki nem a jegyekre, hanem készpénzre van szüksége. Pontosan ezért indulhatott meg a július 20-i határidő környékén a visszaváltási hullám. A portfolio.hu szerint [1] az Aegon, az ING, a Pioneer, a Concorde és a Generali a leginkább érintett.
A KSH közlése szerint 2011. második negyedévében 10,8 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta az első negyedévi 11,6 százalékról és az egy évvel korábbi 11,1 százalékról. A 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 809 ezer fő volt, az első negyedévinél 76 ezerrel, az egy évvel korábbinál 30 ezerrel több, a munkanélküliek száma a második negyedévben 461 ezerre csökkent, ami az első negyedévinél 29 ezerrel, az egy évvel korábbinál 13 ezerrel kevesebb. Szijjártó szerint a foglalkoztatottak számának bővülése az új, arányos, a munkavégzést támogató adórendszernek, és az országba sorra érkező munkahelyteremtő beruházásoknak köszönhető.
A szóvivő szerint a kormány feladata, hogy a foglalkoztatáshoz szükséges jogi környezetet megteremtse, ebbe a folyamatba illeszkedik az új munka törvénykönyvének őszre tervezett elfogadása is, ami egyszerre kell, hogy szolgálja a foglalkoztatottság növelését és a munkanélküliség csökkentését - fogalmazott. Szijjártó leszögezte, a nyilvánosságra hozott tervezethez már eddig is sok észrevétel érkezett, ezeket a nemzetgazdasági minisztérium megfontolja, majd ezt követően terjeszti a kormány elé javaslatát. Lesz védett kor intézménye, valamint azt is, hogy olyan jogi környezetre van szükség, hogy a rászorulóknak segély helyett munkalehetőséget biztosíthasson az állam. Csak olyan szabályozást támogatnak, amely lehetővé teszi a szülési szabadságról visszatérő anyák és a munkanélküliek munkaerőpiacra való visszatérését. Szijjártó Péter közlése szerint az új munka törvénykönyve mind a munkavállalók, mind a munkaadók érdekeit figyelembe veszi majd.
Harrach: Családbarát munkajogot!
A kereszténydemokrata Harrach Péter szerint a munka törvénykönyvének meg kell reguláznia a szabálytalan munkáltatókat, ám védenie kell a kisgyermekes és az idős munkavállalókat.
A legfelsőbb szinteken jól fizet a közmédia Közmédia
A feladatok növekedésével indokolták az MTI vezetőinek szerződésmódosítását Fizetés- és prémiumemelést kapott Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgatója és két helyettese, még áprilisban.
A közmédiumokat felügyelő Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának nyilvános jegyzőkönyveiből kiderül, hogy Belénessy korábbi 1,7 millió forintos havi bruttó fizetését 1,9 millió forintra, az adható prémiumát pedig az éves személyi alapbérének 25 százalékáról 33-ra emelték. Így ha teljes egészében teljesíti a prémiumcélokat, jövedelme összességében meghaladhatja a havi két és félmillió forintot. (Az Orbán Viktor miniszterelnök által meghatározott, a közszférában adható kétmilliós bérplafon nem vonatkozik az állami cégekre és a közmédiára, ahol a vezetők jövedelme több esetben jócskán meghaladja a kormányfő másfélmilliós bérét.)
A teljes prémium feltétele azonban nemcsak az MTI új struktúrájának, hírcentrumának kiépítése és az üzleti terv tartása, hanem az is, hogy a hírügynökséget ne marasztalja el a médiahatóság, ne veszítsen sajtóhelyreigazítási pert, ugyanakkor növelje a látogatottságát/nézettségét. Hasonló feltételek mellett kaphat csak prémiumot a Magyar Televízió, a Duna TV és a Magyar Rádió vezérigazgatója is, ők egységesen 1,7 millió forintban (helyetteseiknek pedig 1,4 millió forintban) állapította meg a bruttó bérét a kuratórium.
A kuratórium április 6-i ülésén Belénessy a helyettesei fizetésemelésének szükségességét azzal indokolta, hogy január 1-jével nagy mértékben megnőttek a feladatok az MTI-nél, miután „odakerültek mindazok a csatolt részek, amik egyébként a kottában úgymond szerepeltek: a híradókészítés, híradógyártás, krónikagyártás”. Így a távirati iroda szerint valahol a másik három közmédium és a tulajdonos médiaszolgáltató alap között helyezkedik el. A kuratórium az MSZP-s és az LMP-s tag ellenszavazata mellett fogadta el a fizetésemeléseket; Kránitz László és Németh Vladimir egyaránt azzal érvelt, hogy Belénessy tudhatta, mekkora feladatra vállalkozik a helyetteseivel együtt, amikor tavaly novemberben kinevezték őket – s amikor a fizetésüket is megállapították.
Elsősorban témaválasztásával és nem a hírek tálalásával húz a kormánypártok felé az MR1-Kossuth Rádió legrangosabb hírműsora, a Déli Krónika. A magyar belpolitikáról szóló tudósításokban háromnegyedes többségben vannak a kormánypárti témák – áll a Policy Solutions médiaelemzésében. A politikai elemző intézet két héten át, július 11. és 24. között vizsgálta az MR1-Kossuth Rádió déli hírműsorát.
Háromnegyedes többségben vannak a kormánypárti témák az MR1-Kossuth Rádió legrangosabb hírműsorában, a Déli Krónikában - áll a Policy Solutions médiaelemzésében. A közel 700 ezres hallgatottságú műsorban a magyar belpolitikáról szóló tudósítások 74 százalékában esik szó a kormánnyal vagy más Fidesz-KDNP-s politikusokkal kapcsolatos történésekről.
Az erős fideszes fölényhez hozzájárul, hogy a Déli Krónika nemcsak a sztártémákat, de a máshol kevesebb visszhangot kapó kormányzati szakpolitikai kezdeményezéseket is hosszabb riportokban mutatja be. Az ellenzéki pártok közül még az MSZP-ről esik a legtöbb szó: a belpolitikára szánt műsoridő 19 százaléka szól a szocialistákról - áll az elemzésben.
A Jobbikról kivételes esetekben, az összes tudósítás 6 százalékában kerül be hír, így például a gyöngyöspatai választáson aratott siker apropóján. Az LMP-t viszont szinte teljesen mellőzi a Déli Krónika, két hét alatt mindössze három alkalommal esett szó – néhány másodperc erejéig – az ökopártról.
Szijjártó Péter szerint fel fogják kérni az alkotmányügyi bizottságot, hogy találja meg a Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, illetve szakminisztereik felelősségre vonásának jogi eszközeit, vagy ha nincs ilyen, akkor azt, hogyan lehet megteremteni azokat.
A múlt héten tette közzé az új Munka törvénykönyve tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium. A mostani törvényt tizenkilenc éve alkották meg, a csaknem kétszáz oldalas új jogszabállyal rugalmasabb, és a mai gazdasági viszonyokhoz jobban illeszkedő munkaügyi szabályokat ígér a kormány. A szakértők szerint azonban a munkaerőpiac eddig sem a szabályozók miatt nem volt eléggé rugalmas, ráadásul a kormányzat más lépései éppen ellenkező hatásúak. A szakszervezeti jogászok szerint a tervezet "a jelenleginél is alárendeltebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a munkavállalókat", a munkaadóknak viszont tetszik.
A Fidesz EP-képviselője a Twitteren szólt be a magyar demokráciát féltő amerikai helyettes külügyi államtitkárnak.
"Ki a fasz az a Thomas Melia? Minek kell naponta adnunk a szarnak egy pofont?" – írta a Twitteren [1] az Index cikkére reagálva Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti-képviselője
Thomas Melia az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes külügyi államtitkára, aki a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban fejezte ki aggodalmát [2] a képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán.
Thomas Melia egyébként emberi jogokkal foglalkozó szakember, többek között dolgozott a Freedom House független jogvédő szervezetnek is, emellett több egyetemen oktatott, jelenleg a Johns Hopkinson és a Georgetown egyetemen.
A kormány rosszindulatú torzításnak tartja az amerikai bírálatot
Aggodalmát fejezte ki a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó meghallgatásán.
Thomas Melia, aki az amerikai külügyi tárca demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó irodájának vezetője szerint a jelenlegi "egypárti" magyar kormány arra használja fel példátlan kétharmados parlamenti többségét, hogy olyan változtatásokat foglaljon bele az alkotmányba, amelyek megszilárdíthatják hatalmát, korlátozzák a fékeket és ellensúlyokat, és megbénítják a jövő demokratikus kormányait az új politikai, gazdasági és társadalmi kihívások hatékony kezelésében.
A helyettes államtitkár példaként hozta fel, hogy a kormány a kormánypárthoz igazodó tagokra cserélte le a médiafelügyeleti testület tagjait, amelyet felruházott a rendeletalkotás és a súlyos bírságok kiszabásának jogával az általa kiegyensúlyozatlannak és az emberi méltóságot sértőnek minősített híradásokkal kapcsolatban.
"„mert az a régi világ szerintem inkább börtön volt, mint otthon, de – legyünk megengedőek – legfeljebb kényszerlakhely volt a magyar nemzet számára.”
Az ügyészség vizsgálja, miért nem hozott nyilvánosságra egyes közérdekű adatokat a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A legérzékenyebb kérdés a kamara elnökének tiszteletdíja.
Közérdekű adat eltitkolása miatt nyomoz a Fővárosi VI–VII. Kerületi Ügyészség a Magyar Orvosi Kamara ellen, miután egy vidéki háziorvos kifogásolta, hogy a köztestület több törvényben előírt adatot – köztük Éger István elnöki tiszteletdíját – nem tesz közzé. A kérdéssel 2005-ben már foglalkozott az adatvédelmi biztos hivatala is, az ombudsman állásfoglalása szerint Éger Istvánnak nyilvánossá kell tennie tiszteletdíja összegét – írja a Népszabadság [1].
www.kormany.hu/download/f/7a/
Kezdjük a matolcsysta előfohászkodással: elmúlt nyolc év gazdaságpolitikai hibái, mindig is elkötelezettek voltunk az egyensúly helyreállítása mellett, a kormánytól független intézmények által is reálisnak tekintett 2011-es költségvetés, a foglalkoztatottság emelését célzó arányos adórendszer, a beruházások dinamikáját fokozó társasági adócsökkentés, az adminisztrációs terhek csökkentése, hozzanak egy pohár vizet a miniszter úrnak.
Folytatjuk sikeres gazdaságpolitikánkat, mellyel egyszerre ütöttünk 500 milliárdos lyukat a költségvetésen, miközben az adózók 80%-ának csökkent a keresete és visszaesett a fogyasztás. Kitartunk a családbarát adórendszer mellett, mellyel tovább folytatódott a születésszám csökkenése. Beruházásokat támogató adópolitikánk nyomán tovább csökken a beruházási kedv.
A bázisalapú tervezést felváltja "az állami feladatok ellátásához szükséges források meghatározása", ezen belül konkrétan: nem váltja fel. Ezután is a bázisévi eredeti előirányzatából kell kiindulni, amit szintre kell hozni, majd tilos megemelni a terv inflációval. Ez az újítás. Mármint, hogy a köriratban nincs inflációs tervszám. Ezt még csak most tanulja tőlünk Európa és a világ. Egy terv, amiben teljesen figyelmen kívül hagyják az inflációt. Imponálni fog a Költségvetési Tanácsnak, még szép, feltéve hogy észreveszik.
A híreket a legkiegyensúlyozottabban az RTL Klub mutatja be, náluk mindössze 66 százalékos a kormánypártok megszólalási aránya.
Méréseik szerint július első két hetében a politikai hírek több mint kétharmada a kormánypártokról szólt a három tévécsatornán, a legtöbbet a TV2-n.
Az m1-en 68 százalékban a Fidesz, 20 százalékban az MSZP, 8 százalékban a Jobbik, és 4 százalékban az LMP kapott szót. "Egy átlagos néző tehát az m1 Híradóját nézve a vizsgált héten tízből hét esetben a kormánypártokról szóló hírekkel találkozott, az ellenzéki véleményekről viszont gyakran csak rövidítve és a megszólaló mutatása nélkül, a szerkesztő összefoglalásában tudhatott" - áll elemzésükben.
A TV2 hírműsorainak elemzése szerint július első két hetében a legaránytalanabb esti híradó a Tények volt, amiben a kormánypártoknak 73 százalékos megszólalási lehetőségük volt. Az ellenzék közül a Tényekben az MSZP-nek 21, a Jobbiknak 4, az LMP-nek pedig 2 százalék jutott, de hasonlóan a köztévéhez, szinte csak a botrányaik kapcsán.
Ilyen arányok mellett érdekes ugyanakkor az is, hogy a különböző politikai hírekben megszólaló szereplők hogyan viszonyulnak a kormányhoz. A Republikon mérései szerint a legkormánybarátabb csatorna a TV2 volt, amin 60 százalékban a kormányt pozitív színben feltüntető összeállítások jelentek meg, őket az m1 követi 59 százalékkal, míg az RTL Klub csak 29 százalékban közvetített pozitív „üzeneteket”. Az intézet egyébként kormánypárti megszólalónak vette a helyi ügyekben megszólaló polgármestereket is, ha azok a kormánypártok támogatásával nyertek a választáson.
A kormányt, illetve annak egyes intézkedéseit is a TV2 kritizálta a legkevésbé, a negatív tálalások száma náluk mindössze 9, az m1-nél 15, az RTL Klubnál pedig 24 százalékban volt megfigyelhető. A semlegesen tálalt híreket tekintve is az RTL Klub jött ki a legjobban a mérésből, náluk 47 százalékban ilyenek a hírek, míg a TV2-nél 31, az m1-nél pedig csak 26 százalékban.
A politikai hírekben megszólalók pártállását tekintve a július 4-ével kezdődő hét főszereplője ismét Orbán Viktor volt: huszonnyolcszor annyit szerepelt a hírekben, mint az LMP vagy a Jobbik frakcióvezetője. Az MSZP elnöke egyáltalán nem kapott megszólalási lehetőséget azon a héten. De a július 4-17. közötti két hétben a legtöbbet szereplő húsz politikus közül 12-13 is a Fidesz-KDNP soraiból került ki.
