Ilyen jogkorlátozó sztrájktörvény nincs még egy Európában, mint Magyarországon
Megváltoztatta jogerős végzésében a Fővárosi Bíróság (FB) a munkaügyi bíróság döntését és elutasította a Mozdonyvezetők Szakszervezetének sztrájkkal kapcsolatos kérelmét. A munkabeszüntetés idején elégséges szolgáltatás mértékéről döntő elsőfokú végzés az FB szerint helytelen volt, mert a sztrájkbejelentés nem is volt megalapozott.
Az érdekvédők szerint félő, hogy az Orbán-kormány szájíze szerint átírt sztrájktörvényt alkalmazva a bíróság megtilthat minden munkabeszüntetést, amely nem közvetlenül a munkáltató intézkedésével, hanem a kormányzati szándékkal szemben lép fel. Ezért a szakszervezetek most más, "törvényes, de kreatívan nyomásgyakorló" akciókon törhetik a fejüket.
Ilyen jogkorlátozó sztrájktörvény nincs még egy Európában, mint Magyarországon; legalábbis nincs még egy olyan, ami alapján a bíróság ítélkezési gyakorlatából kiolvasható lenne az, hogy kormányzati intézkedés ellen tilos a munkabeszüntetés - kommentálta lapunknak a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSZ) elnöke az FB szerdai végzését, melyben a másodfokon eljáró bíróság elutasította a MOSZ tervezett sztrájkja idejére a még elégséges szolgáltatás megállapítása iránti kérelmet. Mivel pedig a tavaly év végén - éppen a sztrájkjog mellett korábban kiállt Fidesz-munkástagozati elnök, Kontur Pál javaslatára - elfogadott sztrájktörvény-módosítás kimondja, hogy jogszerű sztrájk a felek megegyezése hiányában csak a bíróság döntése alapján tartható, úgy néz ki, a mozdonyvezetők nem élhetnek a sztrájkhoz fűződő alkotmányos alapjogukkal.
A jogerős döntésben az FB arra hivatkozott, hogy az első fokon eljáró - a még elégséges szolgáltatás szintjét meghatározó - munkaügyi bíróság "a tényállást helyesen állapította meg, de abból helytelen jogi következtetést vont le, és ennek folytán az érdemi döntése is megalapozatlan volt." Ugyanis - érvel az FB - a sztrájktörvény "értelmezéséből következik, hogy a sztrájk olyan gazdasági és szociális érdekek érvényesítése iránt kezdeményezhető, amelyek a munkaviszonnyal összefüggésben a kollektív munkaügyi vitában érvényesíthetők." A jogszabály szerint a kollektív munkaügyi vita olyan munkaviszonnyal összefüggő érdekvita, amelynél az érintett felek között egyeztető tárgyalásnak van helye - olvasható a végzésben.
Csakhogy nem folyt kollektív munkaügyi vita a felek között - állapította meg a bíróság, hozzátéve: annak ellenére, hogy a szakszervezetek az egyeztetés tárgyát ekként jelölték meg. Vagyis a vita tárgyának munkajogi megítélésére hivatkozva a bíróság szembement a szakszervezetek sztrájkra irányuló kezdeményezésével.
