Múlt pénteken kitették szerkesztőségi irodáikból a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA) működő szakszervezeteket, közölte hétfő délutáni sajtótájékoztatón a Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezetének (TFSZ) alelnöke, Nagy Navarro Balázs. Szakszervezeti vezetőket is kitennének az állásukból.

"Folytatódik a szakszervezetisek ellehetetlenítése, megfélemlítése" - jelentette be a szakszervezeti alelnök a tájékoztatón: a csoportos leépítések ügyének második körében a TFSZ megkapta azt a kikérőt, miszerint az MTVA vezetősége, nyolc szakszervezeti vezetőtől is megválna. "Ebből egyértelműen azt látjuk, hogy a fenyegetéssel próbálják megakadályozni azt, hogy a szakszervezetek jogorvoslattal éljenek, és kiálljanak a munkavállalók érdekeiért” – hangsúlyozta Nagy Navarro Balázs. Mint elmondta, az eset előzménye az volt, hogy a hat közmédiás szakszervezet előkészítetlennek nevezte az MTVA-nál zajló csoportos, eddig 520 főt érintő létszámleépítést.

"A munkájukra az integráció miatt nem számítunk - hangsúlyozta Szabó László, az MTVA kommunikációs igazgatója. - A 3000 alkalmazottból a 900 érintett elbocsátotthoz képest az elbocsátandó érdekképviseleti vezetők az arányokat tekintve még így is kevesebben vannak. Ha az érdekképviselet nem adja ki őket, akkor még bírósághoz is fordulhatunk, vagy elállhatunk ettől" - részletezte a további lehetőségeket.

Első körben pénteken kapott a 13 szakszervezet tájékoztatást arról, hogy az Alap a Magyar Rádió Bródy utcai épületében és az MTV Kunigunda utcai székházában jelölt ki két helyiséget számukra, és november 25-én, péntek este 8-ig adott határidőt, hogy elhagyják addigi irodáikat. A szakszervezeti alelnök szerint az MTVA vezetése megpróbálja elszigetelni azokat a tévés szakszervezeteket, melyek hatályos jog szerint próbálnak érdekeket védeni.

Havi harmincmilliós kormányzati megbízás a Századvég-csoportnak

A Fidesz szellemi hátországa tanácsot ad és közvélemény-kutatást végez a kormánynak.

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány, a Strategopolis Stratégiai Elemző és Kommunikációs Tanácsadó Kft. és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. nyerte közösen az összkormányzati szakpolitikai tanácsadásra kiírt közbeszerzési pályázatot. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lapunkat arról tájékoztatta, hogy a cégek havi nettó 29 610 000 forintért az egész kormányzat számára végeznek majd közvélemény-kutatásokat, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsokat adnak, tanulmányokat készítenek, továbbá kommunikációs-stratégiai tanácsadást látnak el, ezen belül 15 és 5 perces közvélemény-kutatásokat készítenek, valamint ezekhez kapcsolódón projektmenedzsmentet látnak el. A Századvég-konzorcium egyedül tett ajánlatot erre a pályázatra.

Információink szerint a megbízás 2014 végéig szól.

A minisztérium indoklása szerint a stratégiai döntés-előkészítést segítő közbeszerzés teljes egészében kiváltja az összes minisztérium hasonló tartalmú beszerzéseit, megbízási és vállalkozási szerződéseit. Az előző kormányzati ciklusban azonos célokra egy év alatt összesen mintegy 16 milliárd forintot költöttek a minisztériumok, ami jóval meghaladja az indokolt költségek mértékét.

A Századvég Alapítvány mindig is a Fidesz szellemi hátországának számított. Az alapítványt korábban Stumpf István vezette, aki az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt, 2010-ben pedig a Fidesz az Alkotmánybíróság tagjának jelölte, a parlament pedig megválasztotta. Giró-Szász András az alapítvány ügyvezető igazgatói székét cserélte fel idén a kormányszóvivői posztra, a miniszterelnökségre magával vitte Kern Tamást, az intézet egyik legrégebbi elemzőjét is. A Századvég Alapítvány stratégiai partnerét, a Strategopolis tanácsadó céget Giró-Szász András hozta létre 2006-ban, ugyanúgy, mint Heim Péterrel közösen 2010-ben a Századvég gazdaságkutatót. Giró-Szász kormányszóvivői kinevezése után eladta részesedéseit a cégeiben, a Strategopolis tulajdonosa jelenleg Heim Péter és Molnár Norbert Imre, a Gazdaságkutatóé pedig Heim Péter mellett Bódi Gábor Imre.

Múlt héten a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet cége, a Médianéző Kft. nyerte évi 360 millió forintért az egységes kormányzati médiafigyelésre és -elemzésre, valamint médiahatás-vizsgálatra kiírt közbeszerzési pályázatot, amit szintén a fejlesztési minisztérium írt ki. A havi 30 millió forintért a Médianéző Kft. médiafigyelést végez, ezen belül reggeli sajtószemlét, reggeli belpolitikai hírösszefoglalót, 30 db reggeli tematikus médiafigyelést, nemzetközi hírösszefoglalót és sajtószemlét, 10 db napközbeni tematikus médiafigyelést készít. 

A Médianéző Kft. az elmúlt másfél évben jelentős állami megbízásokat kapott, sajtószemléjüket olvassa reggelente Orbán Viktor kormányfő, Martonyi János külügy-, Pintér Sándor belügy-, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és több állami cég, például a MÁV, valamint a Magyar Fejlesztési Bank sajtóosztálya is. A Médianéző Kft. az első évben 41,5 milliós árbevételt, 9,4 milliós nyereséget termelt, a szintén 2010-ben a Nézőpont Intézet által alapított Kutatópont Kft. pedig több mint 70 milliós árbevételt és csaknem 12 milliós adózott eredményt produkált. A Nézőpont-csoport 2010-es összesített árbevétele meghaladta a 330 millió forintot, a konszolidált árbevétel ennek körülbelül 80 százaléka, adózott eredménye 55 millió.

Jelentősen csökkenti a főbíró hatalmát az új bírósági törvény, a jövőben ugyanis a főbíró nem lehet a bíróságok igazgatási szervének a vezetője. Nem véletlenül volt Baka András főbíró a tervezet legfőbb kritikusa, igaz, őt december végéig így is, úgy is leváltják.

Az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 105 nem ellenében elfogadta a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról szóló, az igazságszolgáltatás szerkezetét lényegében átalakító, egymással összefüggő két törvényt. A bíróságok szervezeti rendszere átalakításának legfontosabb eleme a bírói önkormányzat, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) felszámolása.

Bár a közigazgatási és igazságügyi minisztérium eredeti szándékával szemben a bíróságok igazgatását mégsem a minisztérium alá rendeli az új törvény, a most felálló Országos Bírói Hivatal (OBH) veszi át az eddigi önigazgatás szerepét. Ennek élére a parlament kétharmaddal választhat kilenc évre vezetőt – aki az OIT-tal szemben nem lehet az új törvényben Kúriára átkeresztelt Legfelsőbb Bíróság elnöke.

Azaz Baka András legfelsőbb bíró már csak emiatt is elveszti hatalma egyik felét. A másikat is el fogja, mert a bírák jogállásáról szóló törvény érdekes módon csak a Kúria elnökénél nem él azzal a kitétellel, hogy a korábban kinevezett vezetők megbízatása tovább élne – kormánypárti forrásaink megfogalmazása szerint tehát „Bakának vége van, mint a botnak". Hogy ez tényleg így is legyen, arról Gulyás Gergely gondoskodott, akinek az indítványára a bírósági törvény elfogadása előtt úgy módosították a még éppen aktuális alkotmányt, hogy a parlamentnek december 31-ig új főbírót kelljen választania.

Az alkotmánymódosítás miatt a múlt héten a zárószavazás előtt visszavont törvényt a hétfői zárószavazás előtt úgy módosították, hogy a főbíró kinevezése az új alkotmány január 1-i hatálybalépéséig tartson csak.

Mindez nem véletlen. Baka erős kritikával illette a javaslatot, amely szerinte a valódi problémákat nem orvosolja, nem nyúl hozzá az örökölt, lényegében a kiegyezés óta változatlan bírósági struktúrához, kezdve a Fővárosi Bíróság – Európa legnagyobb bírósága – feldarabolásával.

Baka a legkeményebben az OIT helyébe lépő új igazgatási csúcsszerv, az OBH elnökének jogkörét bírálta. A törvényjavaslat a parlament által kétharmados többséggel választandó OBH-elnök egyszemélyi döntési jogosultságába utalja az OIT és annak elnöke teljes teljes jogkörét. Baka Európában példátlan hatalomnak nevezte, hogy az OBH elnöke egy személyben határozhatja meg, ki lesz bíró és bírósági vezető Magyarországon.

A most még főbíró Baka szerint az OBH-elnöki jogkör terjedelme és gyakorlásának ellenőrizhetetlensége még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is példátlan.

Az új bírósági igazgatási szerv, az OBH vezetője a kormány tervei szerint operatívan tudja irányítani a bíróságok munkáját, vagyis segíteni tudja az ügyek gyors elintézését. A tervezetek szerint ugyanis a hivatal vezetője ügyeket vihet a kevésbé terhelt bíróságokhoz, illetve bírókat mozgathat egyes nagyobb terhelésű bíróságokhoz, vagy ügyekhez.

Az OBH mellett tevékenykedik az Országos Bírói Tanács, melynek tagja a Kúria elnöke és 14 másik bíró, akit az országos bírói értekezleten választanak meg. Az OBH elnökével együtt végzik a bíróságok igazgatását.

Minden az övék.
törvények, választási rendszer, igazságszolgáltatás, alkotmány, közpénzek, média, minden. mindezt röpke másfél év alatt.

Az unió óvatosabb is lehetett volna Magyarország felvételekor, mert amihez eddig csatlakozott Magyarország, az szétesett, megszűnt - írja a Financial Times kolumnistája.

Arra a felvetésre, hogy a múlt héten azt mondta, százszázalékos a kormánypárti képviselőcsoport bizalma Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterben, hétfői tájékoztatóján Lázár János azt közölte: ez már 110 százalék. Arra a kérdésre, hogy mi növelte meg a bizalmat, azt válaszolta, hogy az elmúlt hét eseményei.

Kíváncsi vagyok mi kell a százhúsz százalékhoz? Államcsőd, vagy elég a további leminősítés?

November 25-én délután új történelmi csúcsra emelkedett a magyar államcsőd kockázatát jelző úgynevezett cds-felár: az eddigi 630 bázispontos szintet jócskán meghaladó 644,45 bázispontos szintet szerepelt a CMA Datavision nevű londoni adatszolgáltató kora délutáni hírlevelében, írja a Portfolio.hu. A cds-felár délelőtt 620 bázispont volt.

Ez az érték azt jelenti, hogy a piaci befektetők 35,88 százalékos, tehát több mint egyharmados esélyt látnak egy magyar államcsődre (a kazah állam csődjére 20 százalék az esély, a belgáéra viszont 30 a piaci árazás szerint). Pénteken egyébként számos európai ország mutatója emelkedett, a német 122 pontra – ez 10 százalékos csődkockázatot jelent –, ami azt jelenti, hogy a magyar cds-felár nagyjából 5,3-szorosa a németnek. Ez egyébként nem is olyan rossz, az IMF-bejelentés előtt a szorzó 6 fölött volt.

A csődkockázattal együtt a magyar állampapírok hozama is megugrott, miközben a tőzsdén kívüli (OTC) piac péntek délelőtt lényegében befagyott. A 3 éves futamidejű referenciakötvény hozama a jegyzések alapján valahol 9,5 százalék körül, az 5 éves csaknem 10 százaléknál, a 10 éves 9,7 százalék körül mozgott napközben.

Csökkenteni kell a 2012-re megfogalmazott 1,5 százalékos növekedési célt a 0,5-1 százalékos tartományba, új növekedési tervet kell kidolgozni, valamint meg kell állapodni az IMF-fel, az Európai Unióval és a Bankszövetséggel – Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szavai szerint erről tárgyalt ma délután Orbán Viktor miniszterelnök tizenegy közgazdásszal.

Újszövetség

A szakértők azt is javasolták, hogy a kormány állapodjon meg az IMF-fel és az Európai Unióval, valamint a Bankszövetséggel. Matolcsy közölte: a Valutaalappal decemberben kezdődnek a tárgyalások.

„Kell egy okos együttműködés a Bankszövetséggel, ami nemcsak a devizahitelesekre vonatkozik, hanem legalább három másik területre. Arra, hogy legyen egy átfogó együttműködés: devizahitelesek, otthonteremtés finanszírozása, állampapír-finanszírozás, és általában kiterjed a banki-pénzügyi források bővítésére” – sorolta.

„A lehető legrugalmasabb hitelkeretet szeretnénk, de ezt nem tudjuk megcélozni” – ismerte el. Az IMF programjai közül a középső, elővigyázatossági hitelkeretet (PCL) szeretnénk megkapni, ami a rugalmas hitelkeretnél (FCL) több, de a 2008-ban is kötött stand by megállapodásnál lényegesen kevésbé kötné a kormány kezét, kevesebb beleszólást biztosít az IMF-nek a beleszólásra. Matolcsy szerint csak a tárgyalások végén derül ki, sikerül-e ezt elérni – azaz nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a 2008-as hasonló megállapodást kötnek. Kiemelte viszont, hogy nem kívánunk élni a hitelkeret lehívásának lehetőségével, csak egy nem lehívott pénzügyi védőhálót szeretnénk. „Sikeresen finanszírozzuk magunkat a pénzpiacokról, ez nem változhat a következő hónapokban, években sem” – fogalmazott.

Csütörtökön reggel jelent meg a Heti Válasz legfrissebb száma, benne Matolcsy György Fordulópont című publicisztikájával a másfél éves gazdaságpolitikai sikersztoriról. Csütörtök éjjel a Moody's leminősítette Magyarország hosszú távú devizaadósságát, ezzel a hitelminősítő 1996 óta először nem ajánlja befektetésre a magyar állampapírokat. Bóvli kategóriába kerültünk.

Mivel a Moody's értékelésének semmilyen valós alapja nincs, a magyar kormány nem tudja azt másképp értelmezni, mint a Magyarország elleni pénzügyi támadások részeként - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken reggel. Az NGM szerint épp a Moody's-éhoz hasonló szakmailag megalapozatlan hitelminősítői vélemények gyengítik a forintot.

Rogyadozik az állampapírpiac - 2011.11.25.

Tíz százalék közelében a hozamok, történelmi csúcsához közelít a magyar államcsődkockázat.

Hogyan zuhant idáig az ország? - 2011.11.25.

A forint történelmi mélységben, a csődkockázat meredeken emelkedik, egyre drágább és egyre nehezebb az állampapírokat eladni. A mutatóink a 2009 tavaszi szinthez közelítenek.

Esésből erősödésbe váltott a forint - 2011.11.25.

Az euró ára 314 forint alatt, piaci pletykák nyomán gyengül a frank. Az OTP 2900 forint alatt.

Csütörtök éjjel a Moody's hitelminősítő a befektetésre már nem ajánlott Ba1 kategóriába sorolta le Magyarországot. A Moody's szerint egyre bizonytalanabb, hogy az ország képes-e teljesíteni középtávú céljait, a sok negatív tényező gyengíti a kormány pénzügyi erejét és csökkenti sokktűrő képességét. A forint gyengüléssel reagált az IMF-fel való együttműködési szándék múlt heti bejelentése után némileg meglepő hírre.

A befektetésre már nem ajánlott Ba1 kategóriába sorolta le Magyarország hitelminősítését csütörtökön a Moodys hitelminősítő (a jelentés itt olvasható angolul), amely ráadásul fenntartotta a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátást. A hír azért váratlan, mert a Standard & Poor's, amely leminősítését a legvalószínűbbnek tartották, épp csütörtökön erősítette meg az eddigi besorolást – igaz, arra hivatkozva, hogy majd 2012 februárjában, az IMF-tárgyalásoktól függően folytatja az országvizsgálatot.

A leminősítést magyarázó első tényezővel kapcsolatban a Moody’s megjegyzi: kétségek övezik a középtávú célok teljesülését a magasabb finanszírozási költségek, valamint az alacsonyabb gazdasági növekedés miatt. Magyarország 2010 végén fennálló 81 százalékos adósságrátája magasabb, mint az ugyanilyen Baa3-as minősítéssel rendelkező országok átlaga (mediánértéke). A kormány elkötelezett ugyan, hogy 2018-ig GDP-arányos államadósságot 50 százalékra csökkentse, de a középtávú stratégiája nem világos és az egyszeri tételek, így a nyugdíjvagyon államosítása, nem javítják az adósság fenntarthatóságát hosszú távon – idézi a közleményből a Portfolio.hu.

Bár a parlamenti létszám csökkentése, a ragaszkodás a megyehatárokhoz és a körzetek választói lélekszámának kiegyenlítettségéhez komoly kötöttségeket jelentett, a választójogi reformot előkészítő fideszes szakembereknek sikerült maximálisan kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. Budapest baloldali városból kiegyenlített lett, a szocialisták vidéki bástyáit feldarabolták.

Kevés lehetősége volt az új választási törvény előkészítőjének a választókerületek kedvező átrajzolására, de azzal jól élt. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, aki nevével jegyzi az új választójogi törvényt, vérbeli politikusként sosem tagadta, hogy a választási térképek megrajzolása lehetőséget ad a választókerületek testre szabására. De a beszélgetéseken, ahol ez felmerült, mindig is azt állította, hogy a szigorú követelményrendszer kevés lehetőséget ad erre.

A Fidesznek címzett kritikái miatt váltják le Orbánék a főbírót

Eldőlt a legfőbb bíró sorsa: a Fidesz által korábban még támogatott Baka András négy évvel mandátumának lejárta előtt, januári hatállyal távozik hivatalából – ezt az új alkotmány átmeneti rendelkezései véglegesítik. A kormánypártok hónapokig lebegtették a döntést, amit végül a Fideszben túlzónak vélt kritikus megjegyzései miatt hoztak meg. A főbíró az igazságszolgáltatáson belül is elszigetelődött.

Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli –  október végi hiánya az előzetes adatoknak megfelelően 1327,8 milliárd forint volt, ami az éves eredeti előirányzat közel kétszeresét, az időközben módosított előirányzatnak pedig 112,1 százalékát jelenti – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium kedden kiadott közleményéből. A Portfolio.hu szerint 2006 óta nem volt ekkora összegű az ilyenkor mért hiány.

Októberben a központi alrendszernek 242,7 milliárdos többlete volt, így csökkent a szeptember végén még 1570 milliárd forinton álló hiány. Az októberi többleten belül a központi költségvetés 108,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 128,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 5,1 milliárd forintos szufficittel zártak.

Az októberi többletben jelentős szerpet játszik, hogy a hónapban 200 milliárd forint folyt be a költségvetésbe a magánnyugdíj-pénztári pénzeket kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól.

Tavaly ilyenkor az államháztartás október végi hiánya mintegy 200 milliárd forinttal kevesebb, 1132,7 milliárd forint volt, mely az éves teljesítés 127,3 százalékát tette ki. Akkor az októberi hiány 43,6 milliárd forint volt.

A számok nem tartalmazzák a Mol részvénycsomag vásárlására fordított összeget, mivel az egyszeri jellegű kiadás, ezért azt a minisztérium szerint az éves összehasonlításban nem célszerű szerepeltetni.

Az év utolsó hónapja felé közeledve még megjósolhatatlan, hogy milyen munkatörvénykönyve lesz jövőre az országnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által nemrég benyújtott tervezethez az általános vitát követően november 14-ig  682 módosító − javarészt ellenzéki és független képviselőktől származó, valamint az érdemi változtatások mellett számos nyelvhelyességi hibát javító − javaslat érkezett.

A törvény elkészítésével megbízott minisztérium egyelőre nem reagált érdemben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a tervezett módosításokkal kapcsolatos kritikájára, mindössze egy sajtóközleményben igyekezett mérsékelni a bírálatok súlyát. Hivatalos választ azonban nem küldött a szervezetnek, arról nem is beszélve, hogy esetleg módosítson a benyújtott szövegen - írja a Napi.hu.

Lázár tárgyalt

Az sem tudható még, hogy a Fidesz-frakció mennyire nyúl majd bele a tervezetbe, a múlt pénteken mindenesetre a frakcióvezető, Lázár János, több képviselő, illetve Kardkovács Kolos, az NGM helyettes államtitkára mintegy két órán keresztül tárgyalt négy szakszervezeti konföderáció vezetőivel. Bízunk benne, hogy a találkozó során sikerült megértetnünk, milyen problémákat okoz majd, ha a jelenlegi formájában, illetve tartalmával fogadja el a parlament a törvényt − mondta lapunk érdeklődésére Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki egyébként biztatónak nevezte, hogy számos érdemi fideszes módosító is van a tárgyalásra váró javaslatok között.

A Bokros-csomaghoz hasonló reálbér- és életszínvonal-esésre számíthat az átlagos magyar jövőre, ha nem emelik a bruttó bérét – márpedig a recesszió szélén billegve erre minden esély megvan. A többség rosszabbul fog élni jövőre, de kérdés, ki mennyivel – és az is lehet, hogy ön a kisebbséghez tartozik. Az RSM DTM adótanácsadó szakértőinek segítségével készült reálbér-, avagy életszínvonal-kalkulátorunkkal megnézheti, mennyivel lesz kevesebb pénze jövőre, és hogy ez százalékosan hova veti vissza életszínvonalát.

Hét olyan év volt az elmúlt 20-ból, amikor csökkent Magyarországon az életszínvonal. Az ezt legjobban mutató nettó reálbérindex az elmúlt tíz évben is háromszor csökkent, így mondhatni, edzve vagyunk ahhoz, ami jövőre jön. Rosszabbul fogunk ugyanis élni.

Szabad (MTI) fordításban kb. annyit tesz, hogy Orbán adhatja át a nap Pinokkió-díját annak, aki nem azt állítja, hogy Magyarország kormánya mindig is azon az állásponton volt- megfelelő feltételekkel - hagyjuk, hogy az IMF bizonyos védőháló szolgáltatásokat nyújtson gazdasági felemelkedésünk biztosítása érdekében.

"Az Európai Bizottság tíz hetes határidőt adott Magyarországnak, hogy reagáljon a külföldi bankoknak a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos aggályaira - mondta hétfőn Brüsszelben az osztrák APA hírügynökségnek Michel Barnier belső piacért felelős biztos szóvivője." (MTI)

Interpellál Brüsszel is, pont amikor hitelt (biztonsági védőhálót) kérünk onnan. Igaza volt Matolcsynak, ezek nem hagyják a nem ortodox rendszereket. Résnyire nyitotta a magyar kormány az ajtót és már kötözködnek...

Évi 1,2 milliárdos veszteséget termelt a debreceni közlekedési cég, a vezérigazgató jutalma: újabb hároméves kinevezés

Debreceni politikai és gazdasági szereplők körében meglepetést keltett, hogy a helyi önkormányzati vállalatokat tömörítő vagyonkezelő holding igazgatósága a napokban újabb három évre meghosszabbította Nagy Attila vezérigazgató megbízását a Debreceni Közlekedési Vállalat Zrt. (DKV) élén.

A döntést sokan azért furcsállják, mert a 2006-ban öt évre kinevezett Nagy Attila volt az, akinek az irányítása alatt a közlekedési cég a története egyik legnagyobb veszteségét könyvelte el: a DKV hiánya tavaly elérte az 1,2 milliárd forintot. De nemcsak a cég pénzügyi mérlege romlott látványosan, hanem a megítélése is: debreceniek között járva azt tapasztalni, hogy a lakosság elégedetlen a helyi közösségi közlekedés átszervezésével, a lassan követhetetlenné váló menetrend-változtatásokkal, az egyes járatok összevonásával és csökkentésével. A városban sokkal kevesebb járatot közlekedtetnek csúcsidőn kívül, mint öt évvel ezelőtt, ám a jegyek és bérletek ára azóta növekedett – igaz, cserébe vannak olyan útvonalak is, amelyeket idén kapcsoltak be a hálózatba.

Erős, versenyképes Magyarországot!

Ma kezdődik az Elrugaszkodás éve

(és véget ért a megújulásé)

A Széll Kálmán terv, összefogás az adósság ellen címet viselő Orbán-csomag részletes hiány- és államadósságpályát vázol fel a kormány. A költségvetési hiány jövőre 2,5 százalék lesz, 2013-ban 2,2, százalék, egy évre rá pedig 1,9 százalékos deficitet tervez a kabinet.

Az államadósságot is tartósan lejtőre tennék. A GDP-arányos adósság idén 75 százalékra csökkenne, jövőre 71, 2013-ban 69, 2014-ben 66, 2015-ben 63, 2016-ban 59 és 2018-tól 50 százalék lenne.

“Következik a magyar pénzügypolitika vezénylő tábornoka, aki egyenesen a lövészárkokból érkezett” - konferálták fel Matolcsy György gazdasági minisztert szombat reggel a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Siker a Kárpát-medencében című előadásán, amiből már sejteni lehetett, valami egészen különleges élményben lesz részünk. A terem zsúfolásig megtelt, de nem csak azért, mert a főiskola két évfolyamának is dolgozatot kellett írnia az előadásból, hanem azért is, mert Matolcsy most szerepelt nyilvánosan először azóta, hogy a kormány csütörtökön kisebb korrekciót hajtott végre gazdaságpolitikáján, és szabadságharc helyett visszahívta az IMF-et. Arra viszont, ami ezután következett, még a legedzettebb tudósítók sem számíthattak.