A Bokros-csomaghoz hasonló reálbér- és életszínvonal-esésre számíthat az átlagos magyar jövőre, ha nem emelik a bruttó bérét – márpedig a recesszió szélén billegve erre minden esély megvan. A többség rosszabbul fog élni jövőre, de kérdés, ki mennyivel – és az is lehet, hogy ön a kisebbséghez tartozik. Az RSM DTM adótanácsadó szakértőinek segítségével készült reálbér-, avagy életszínvonal-kalkulátorunkkal megnézheti, mennyivel lesz kevesebb pénze jövőre, és hogy ez százalékosan hova veti vissza életszínvonalát.
Hét olyan év volt az elmúlt 20-ból, amikor csökkent Magyarországon az életszínvonal. Az ezt legjobban mutató nettó reálbérindex az elmúlt tíz évben is háromszor csökkent, így mondhatni, edzve vagyunk ahhoz, ami jövőre jön. Rosszabbul fogunk ugyanis élni.
Az átlag legalábbis szinte biztosan. Miközben ugyanis a kormány 1,5 százalékra csökkentett növekedési várakozásait már szinte egyetlen elemző sem tartja reálisnak – többek szerint egyenesen recesszió jön –, az inflációs várakozások folyamatosan emelkednek.
A jegybank 4,9 százalékos pénzromlási ütemet vár 2012-re, a piac a Reuters októberi felmérése szerint 4,5 százaléknál tart, de a korábbi hónapokhoz képest meredeken emelkednek az előrejelzések, ahogy a továbbra is meglehetősen képlékenynek tűnő adóváltozások hatásait beépítik számításaikba az elemzők. A kormány jelenleg 4,2 százalékos inflációval számol 2012-re.
A reálbérszámítás lényegében e két tényezőn alapszik, pontosabban a fizetések – nem kis mértékben a gazdasági növekedésen múló – emelkedésén, illetve az infláción. Ha a gazdaságban jók a kilátások, a munkáltatók bátrabban emelik a béreket, így azok nagyobb infláció mellett is képesek lehetnek megőrizni értéküket. Ha nem, nem.
A reálbérek esetében is külön kell bontani ugyanakkor a bruttó és a nettó bért: az, hogy mennyit kapunk kézhez, csak részben múlik a munkáltatói béremelésen, nagy kérdés az is, mennyit vesz el az állam. Az idei év ilyen szempontból nem volt rossz. Az szja-változásoknak, jelentős részben a gyermekkedvezményeknek köszönhetően az idén emelkedett a nettó reálbér, miközben a bruttó bérek nem mozdultak jelentősen. Bár éves összegzés még nincs, 2-3 százalék közé tehető az emelkedés. Természetesen átlagról beszélünk, a jövedelmeket alapvetően megdobó családi adózással a jól kereső, sok gyermekes családok nagyon jól jártak, de akad olyan réteg is, amelyik már idén is rosszabbul él.
A nettó reálbérindex az, ami valójában megmutatja az életszínvonal alakulását. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a rendszerváltás után jó néhány évig folyamatosan rosszabbul éltünk, 2002-ben sikerült először elérni, és rögtön meg is haladni az 1990-es év szintjét (persze az életszínvonal tényleges megélésének azért számtalan egyéb összetevője is van a számszaki tényezőn kívül). Azóta két kisebb töréssel felfelé íveltünk, 2007-ben és 2009-ben esett az index, döntően a megszorítások – a 2006 második felében jött Gyurcsány-csomag és a 2008-as válság év utáni lépések – miatt.
A KSH szerint a jelenlegi bruttó bér 210 ezer forint. Ha az Átlag Magyart nézzük, aki ennyit keres, és mondjuk két gyereket nevel, és feltehetőleg annak örül, ha megőrzi állását, vagyis nem számít bére emelésére, nos tehát az Átlag Magyar a kormány által várt 4,2 százalékos infláció mellett havi 6773 forintot bukik. Az, hogy ennyivel kevesebből gazdálkodhat, és ráadásul minden drágul körülötte, 4,7 százalékkal csökkenti nettó reálbér-indexet, azaz életszínvonalát.
