Kormánykrónika

Ilyen gyorsan visszajöttél? Kérlek, állj a sor végére - kezdi Magyarország és az IMF ügyét véleményező szerkesztőségi cikkét a Financial Times. A tekintélyes brit üzleti lap szerint a magyar kormány húzása több szempontból is furcsa, amatőr lépés.

IMF-hitel: Brüsszel is zabos a sumákolás miatt

Nem csak a Nemzetközi Valutaalapot döbbentette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi „trükkös” közleményével, hogy a kormány a szervezethez fordul, miközben ők maguk nem is tudtak róla. Brüsszelben is kiakadtak amiatt, amiért a sajtóból kellett megtudniuk, hogy „vége a szabadságharcnak”.

Európai bizottsági forrásaink szerint Olli Rehn pénzügyi biztos kabinetjében igencsak zokon vették, hogy Magyaroroszág az Európai Unió tagjaként nem tájékoztatta előzetesen az Európai Bizottságot arról, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordul. Brüsszel az euróválság kirobbanása óta nem nézi jó szemmel, ha a nemzeti kormányok nem működnek szorosan együtt az uniós intézményekkel, hiszen kiemelt cél a jobb gazdasági koordináció.

"Vicces" a kormány

„Későn döntött a kormány, érthetetlen, miért vártak eddig. Ami pedig kommunikáció címen zajlik az egy vicc” – fogalmazott informátorunk. Az Európai Parlamentben szintén úgy látják: „előre lehetett tudni, hogy reménytelen a helyzet. Ahogy pedig megpróbálják kimagyarázni, az teljesen elkeserítő”. Brüsszelben úgy látják az IMF feltételei nyomán sor kerülhet akár a költségvetés újraírására is, előírhatják a végtörlesztési program leállítását, de mindenképp a már eldöntött reformok gyorsított ütemű véghezvitele következik.

Reménykednek benne az [origo] által megkérdezett fideszes képviselők, hogy az IMF-fel kezdeményezett tárgyalás nem okoz tartós politikai károkat a kormánypártoknak. Egyikük szerint a politikában nem lehet semmit sem bebetonozni, a kormány ügyességétől és az IMF keménységétől is függ, hogy mennyire sínylik meg a fordulatot. Volt olyan képviselő, aki a fodrászra, volt, aki elfoglaltságára hivatkozva mentette ki magát a válaszadás alól.

Megkerestük Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost, aki visszakérdezett, hogy pontosan milyen IMF-megállapodásról érdeklődünk, majd azt mondta, külföldön van, ezért nem értesült a történtekről. Balla György, a parlament költségvetési bizottságának tagja a Fidesz sajtóosztályához irányított bennünket. Bábiné Szottfried Gabriella fideszes képviselő pedig telefonos megkeresésünkre azt felelte: éppen fodrásznál ül, festik a haját, így nem tud nyilatkozni.     

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Fidesz és a KDNP sajtófelelőseihez irányította munkatársainkat, amikor a véleményét kérdeztük. Horváth Zsolt fideszes képviselő megkeresésünkre kijelentette, hogy nem fog erről nyilatkozni, mert ő egészségpolitikus. Lasztovicza Jenőt először nem értük el, később visszahívta munkatársunkat, de amikor meghallotta, hogy az IMF-ről tennénk fel kérdéseket, azt mondta, most nem ér rá. Bácskai János IX. kerületi polgármester is visszahívott bennünket, de mikor meghallotta, miről van szó, ő is azt mondta, hogy most nem ér rá, és egyébként sem akar nyilatkozni.

Ez a hárombetűs intézmény minden egyes intézkedésünket ellenzi, így hát ellene hangoljuk a kormányzati politikát - jelentette ki az IMF-ről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter november 14-én.

A Nemzetközi Valutaalap három különböző hitelcsomagot kínál válsághelyzetekben, ezek közül mi várhatóan az elővigyázatossági hitelre hajtunk. Az IMF-et nem csak mi nem szerettük eddig, de szerte a világon számos kritikát kapott az utóbbi évtizedekben. Ha nagy a baj, akkor viszont rendszerint hozzá rohanunk.

A két héttel ezelőttinél egyértelműen erősebb vételi érdeklődés mutatkozott a ma megtartott három államkötvény aukción. Ennek láttán az Államadósság Kezelő Központ a meghirdetett összesen 38 milliárd forintnyi mennyiséghez képest 46 milliárd forintnyi értékpapírt adott el, igaz a két héttel ezelőttinél 61-78 bázisponttal, azaz jelentősen, magasabb átlaghozamok mellett, 8,38% átlahozamon történt.

Ha a körülmények megváltoznak, akkor alkalmazkodni kell hozzájuk - nyilatkozta Kósa lajos, a Fidesz alelnöke arról a bejelentésről, hogy a kormány tárgyalásokat kíván kezdeni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Kósa azt állítja, hogy "az IMF-fel való szakítás sosem merült fel".

Simicska-közeli reklámcég az állammal üzletel

Állami megrendelésre dolgozik a közterületi médiapiacon próbálkozó Symbol Media Kft., amelynek közvetett tulajdonosa Simicska Lajos kormányközeli gazdasági háttérember svájci strómanja

Az Ipsos felmérése szerint a biztos pártválasztók között másfélszeres a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben, azzal együtt is, hogy tavaly május óta 1,8 millió választót veszített. A kutatás szerint a Jobbik 20, a Demokratikus Koalíció 1 százalékon áll, miközben a magyarok 54 százaléka elzárkózik a politikától.

Magyarország fordulóponthoz érkezett

Az elmúlt másfél évben új alapokra helyeztük a magyar gazdaságot. Ehhez föl kellett számolnunk minden régi típusú együttműködést, amely korlátozta gazdasági önállóságunkat. Ezt sikeresen megvalósítottuk, elértük, hogy a magyar gazdaság a piacról finanszírozza magát, nem függünk mások jóindulatától. Ezzel a megújulás korszaka lezárult, most a növekedés korszaka kezdődik, és ehhez minden eszközt igénybe kell vennünk.

Az elmúlt másfél évben Magyarország gazdaságát megújítottuk. A megújulás időszakában az volt a lényeg, hogy szabad kezünk legyen és a magyar érdekek szerint rendezzük be Magyarországot. Ehhez távol kellett tartanunk magunkat mindenfajta befolyástól, tehát föl kellet számolnunk azokat a régi típusú együttműködéseket, amelyek korlátozták gazdasági önállóságunkat. Így sikerült a gazdaságot saját lábra állítani, elértük, hogy a piacról finanszírozzuk magunkat, ezzel jelentősen megnőtt a mozgásterünk.
Ennek eredményei ma már kézzelfoghatóak.

A munkát terhelő adók csökkentek, a nyugdíjasok megtakarításai megmenekültek a spekulánsok támadásaitól, Európában szinte egyedülálló módon csökkent az államadósság, stabilizálódott a költségvetés.
Magyarország 2004-es EU csatlakozása óta először tartja 3 százalék alatt a jövő évi költségvetési deficitet. Erre a teljesítményre a 27 tagú Európai Unióban Magyarországon kívül csak hat ország lesz képes.
A 2010-ben a GDP közel 82 százalékára rúgó államadósság akkori árfolyamon számolva mára 74 százalékra csökkent, a GDP 1,4%-kal nőtt 2010 azonos időszakához viszonyítva.
Sikerült tehát véghezvinnünk az elmúlt másfél évben, hogy csak a magunk érdekeit érvényesítsük, másokhoz ne kelljen alkalmazkodnunk. Így ma már új együttműködéseinket új alapokról építhetjük föl a saját érdekeink érvényesítésével.

Fordulóponthoz érkeztünk. Mostantól a növekedés fokozására kell összpontosítani. És ehhez minden elérhető eszközt igénybe kell venni. 
A növekedéshez elsősorban a függetlenségünket kell megvédenünk. Azt, hogy Magyarországot a piacokról tudjuk finanszírozni. Ezt az eurózóna elhúzódó válsága megnehezítheti.

Ezért jó eszköz lehet számunkra egy újfajta, már a saját érdekeink szerint berendezett gazdaságunkhoz igazított együttműködés az IMF-fel, amely a régivel szemben nem csökkenti, hanem növeli pénzügyi-gazdasági függetlenségünket. Az újfajta megállapodás ugyanis – szemben a régivel – nem növeli az államadósságot, mivel nem hitelfelvételről szól, voltaképp egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetői biztonságot Magyarországon.
Így lesz esélyünk tervezett menetrend szerint beindítani a növekedést.
Az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjának keretében megkezdjük a tárgyalásokat egy új típusú együttműködésről.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)

IMF: nem érkezett felkérés Magyarországról

Az IMF szakértői stábja szokásos éves gazdaságpolitikai felülvizsgálatot végez Magyarországon, nem hitelprogramról tárgyal, ilyen irányú hivatalos kérést nem is kapott - ezt tartalmazza a Reuters tudósítása szerint az IMF által kiadott közlemény a kormány ma délutáni közleményére reagálva

November 17.: A kormány továbbra sem szeretne IMF-hitelt felvenni, az államadósságot továbbra is inkább a piacról kívánja finanszírozni. (Giró-Szász András egy sajtótájékoztatón.)

November 15.: Ha az IMF visszajön, ő távozik. (Orbán Viktor zárt körben, meg nem erősített információk szerint.)

November 15.: "Attól félnek, hogy precedenst teremtünk, például a multik és a bankok megadóztatásával, az IMF-diktátumok elutasításával." (Kövér László a Magyar Hírlapnak adott interjújában.)

November 14.: „Nem akartuk azt, hogy külföldről bármilyen nemzetközi pénzügyi szervezet diktálja a magyar kormánynak az intézkedéseket és kényszerítsen megszorításokat a magyar kormányra.” (Szijjártó Péter az MTV Ma reggel című műsorában.)

November 10.: Nagyon kockázatos, de helyes döntés volt. (Orbán Viktor az IMF-től való függetlenedéssel kapcsolatban a London School of Economics-on tartott előadásában.)

November 5.: „Ahol az IMF segítségére van szükség, ott nem a kormányok csinálják a gazdaságpolitikát, hanem a kormányok abból a kottából énekelnek, amit az IMF (...) lejegyez nekik. Ahol az IMF járt, és ahol a szervezet előírásai szerint próbáltak kilábalni a válságból, ott abból mindig gazdasági és szociális katasztrófa lett." (Kövér László a Fidelitas országos választmányának tisztújító ülésén.)

Október 18.: "Szerintem nincs realitása annak, hogy a kormány újra hitelt kérjen a Nemzetközi Valutaalaptól, nem is tervezünk ilyet." (Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz alelnöke a köztévének.)

"Varga Mihályt, a Fidesz szakpolitikusát arról kérdeztük: egy kormányváltással elmúlna-e a hitelességi deficit, s számottevően csökkenne-e a felvett hitelek utáni kockázati kamatprémium? Ilyen egyszerű lenne?

 

„Egy hiteltelen, kisebbségi kormány drágábban kap hitelt a piacon” – mondta az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere. Emlékeztetett, a térségben Csehország helyzete a legkedvezőbb. Most irreálisan magas a felár, 400 bázisponttal (4 százalék) magasabb a kamatszint Magyarország számára. A lengyelekhez hasonló kamatfelárat fizetve valóban 300–400 milliárdot lehetne megspórolni. Varga Mihály hozzátette: a kormányváltás az első lépés lenne, aztán kellene egy olyan gazdaságpolitikai program, amit a piac is el tud fogadni."

A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány számolt az elhúzódó euróválság kockázataival a jövő évi költségvetés megszerkesztésekor, tehát a büdzsé 2012-ben válságálló.

A 10 volt szocialista EU-tagország között jövőre Magyarországon várható a leglassabb, 0,5 százalékos GDP-növekedés a Világbank szerint - írja a Napi.hu.

A Magyarországra vonatkozó prognózis jobb, mint a recessziót sem kizáró várakozások, ám gyengébb a kormány eddig még nem módosított 0,9 százalékos előrejelzésénél. A világbanki jelentés megállapítja: a többieknél lassabb magyarországi növekedés a továbbra is gyenge belső keresletnek és a kivitel lassulásának tudható be.

A szerdán Varsóban kiadott előrejelzés szerint az EU10 országaiban az első félévben még sínen volt a gazdaság talpraállása, ám a második félévben - a külső környezet romlása miatt - lassulás következett be. A térség államai nem teljesítenek egyformán: innen nézve irigylésre méltó a balti államok GDP-növekedése, bár jövőre jelentős lassulás várható az exportpiacok gyengélkedésével párhuzamosan.

Amint az az alábbi táblázatból is kiderül, csak Románia és Szlovénia számíthat a növekedés gyorsulására, a belső keresletnek köszönhetően. A 10-es körből ugyanakkor csupán a lengyel, a szlovák és a cseh gazdaság kibocsátása múlja majd felül 2012-ben a válság előtti szinteket.

Lassan, de biztosan növekszik Orbán Viktor Miniszterelnöksége. A szervezet nemcsak létszámában, hanem feladatköreiben is jelentősen terebélyesedett az elmúlt egy évben. Legutóbb Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos személyzeti ügyekkel foglalkozó stábja és Giró-Szász András kormányszóvivő csapata került a hivatalba, amely jövőre másfélszeres keretből gazdálkodhat.

Bezzeg ezt sem frissítik most

Államadósságmérő

A magyar gazdaság jelen állapota röviden valahogy így jellemezhető:
- az államadósság és az adósságszolgálati teher masszívan növekszik, máris soha nem látott méreteket öltött,
- a HUF árfolyama történelmi mélyponton,
- a CDS 613 pont fölött (ennél magasabb csupán 2009 tavaszán, mindössze 5 napig volt),
- az infláció gyorsul,
- az üzemanyagok ára történelmi csúcson,
- az átlag bérjövedelem várhatóan csökken (nominálisan és természetesen reálértéken is),
- az állami szolgáltatás- és ellátás-paletta szűkül,
- az adóprés és az adóék várhatóan történelmi csúcsra ér, az adóterhek megoszlása a kisebb teherviselő-képességgel rendelkezőket sújtja (tehát az adóbevételek bizonytalanabbá válnak),
- a foglalkoztatás érdemben képtelen növekedni, a fogyasztás stagnál, az építőipar tovább zuhan,
- az állam a jogsértő módon szerzett átmeneti gazdasági előnyöket láthatóan képtelen volt növekedéssé konvertálni, amiből a várható jogorvoslati terhek fedezhetőek lettek volna,
- a kormányzati kirakat-politika nem hozta meg a várt eredményt, az ország nem került ki a túlzottdeficit-eljárás alól,
- a magyar állampapírokat várhatóan bóvliba sorolja egy vagy több hitelminősítő.

Ezzel a forradalmi kormány különutas, a legelemibb racionalitást is nélkülöző, kizárólag a fidesz-központú politikai-gazdasági rendszer-építésre koncentráló "gazdaságpolitikája" elhátrált a falig. Nincs tovább, nincs miből finanszírozni a kormányzati ámokfutást. Az örökölt erőforrásokat maradéktalanul felélte a kormány (a háztartások nyugdíj-megtakarításai, a vállalatok beruházási tartalékai, az előző kabinet prociklikus gazdaságpolitikájának előnyei, a nemzetközi bizalmi tőke, stb.), új forrásokat pedig nem tudott teremteni (hacsak a kínai hitel-ígéreteket nem számítjuk ide, csak a fenti lista láttán semmi kedvem tréfálni). Ma már nem több délibábnál az a lehetőség, hogy a magyar gazdaság visszakapaszkodik a tavalyi kormány-váltáskori állapotába.

A kormányzati ostobaság folytatódásának következményei beláthatatlanok. Az állam nem képes kikapaszkodni abból a restrikciós spirálból, amibe a kétharmados kormány kényszerítette. A leginkább fenyegető talán a költségvetési egyensúly felborulása, az EU-források szűkülése, a további eladósodás és mindezek következményeként az államcsőd. A háztartások gazdasági problémái elviselhetetlen méreteket ölthetnek, amihez alkotmányos és igazság-szolgáltatási válság társul. Mindez természetesen aligha járhat politikai következmények nélkül.

Úgy tűnik, Orbán válaszút elé ért: ma még talán lehetősége van beáldozni Matolcsyt, és az ő nevéhez ragasztani az elmúlt másfél év történelmi léptékű gazdaságpolitikai hibáit. Biztos vagyok abban, hogy ma még sokan hinnének neki ez ügyben... És persze választhatja azt is, hogy nem hagyja amputálni a "jobbkezét". Ez esetben közösen viselik a következményeket.

Népszabadság: Fidesz-közeli kézben az A38

A cégbírósági adatok szerint Patonai Péter, a Magyar Fejlesztési Bank előző Fidesz-kormány alatti vezére, az új Orbán-éra állam-közeli megbízásainak egyik kedvezményezettje vette meg az A38 Hajó tulajdonoscégét – számolt be a Népszabadság.

Idén nyáron a Shakewelltől Patonai Péterhez került az A38 tulajdonoscége – számolt be a Népszabadság. Az A38 közvetlen tulajdonosa az A38 Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft.-n keresztül a Zászlóshajó Kft., amely mögött kezdettől fogva két fő cég állt: a K. Petrys Kulturális Kft., illetve a könyveléssel és adótanácsadással foglalkozó Hepa – ma már Tramite – Kft.

Az okokról az érintettek közül a Népszabadságnak senki sem nyilatkozott, Patonai Pétert pedig több hét alatt sem sikerült elérniük. Bizonyos feltételezések szerint a nem különösebben eredményes, valóban kulturális elkötelezettségűnek, szinte nonprofitnak tekinthető vállalkozások alapvetően biztosabb pénzügyi hátteret kerestek, mert egy vízi kiállítótermet építtetnek az A38 mellé. Ennek mintegy félmilliárd forintra rúgó költsége kitermelhető volt ugyan, de a biztonság kedvéért szükség volt egy jó nevű háttéremberre.

Mindössze egyetlen cég, a PQS Kft. jelentkezett a BKV teljes járműparkjának és az utasforgalmi épületeknek takarítására kiírt tenderre - írja a Népszabadság.

A 2008-ban kötött, és januárban lejáró takarítási szerződés évi nettó 6,7 milliárd forintról szól, a végső ár ettől 20 százalékkal eltérhet. Jelenleg a PQS Kft. a Renomé Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel konzorciumban látja el a feladatot.

Mong Péter, a PQS Kft. vezetője a lapnak azt mondta: az előző szerződéskötés óta jelentősen megváltoztak a piaci viszonyok, ez magyarázza a különválást a partnertől. Elmondta azt is, hogy a korábbinál részben kevésbé szigorú a pályázati kiírás, mert referenciaként elfogad épület-, nem csak járműtakarítást

A pályázóknak többek között napi 25-80 ezer négyzetméter épülettakarításról kell referenciát adniuk  és évi 120-600 millió forint bevételt kell elérniük. Ezen túl 50 millió forint szakmai felelősségbiztosítással és háromféle minőségbiztosítással kell rendelkezniük.

A szigort a Népszabadságnak azzal indokolta a BKV vezetése, hogy fontos érdek az ajánlattevők alkalmasságának megléte.

A Központi Nyomozó Főügyészség többek között ezek miatt a szolgáltatási szerződések miatt gyanúsította meg nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel az előző főpolgármester, Demszky Gábor tanácsadóját, Mesterházy Ernőt.

A GDP 82 százaléka az adósság

A finanszírozási képesség pozitív egyenlege elsősorban a 2011 első negyedévében elszámolt, magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti, a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer következtében alakult ki. A tőketranszfer hatását figyelmen kívül hagyva az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP -4,2 százaléka volt az elmúlt egy évben.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 82,0 százalékát érte el a negyedév végén. Az adósság harmadik negyedévi növekedéséhez, amely az éves GDP 5,9 százaléka volt, a forint árfolyamgyengüléséből származó átértékelődések és az új adósság nettó kibocsátását jelentő tranzakciók is számottevően hozzájárultak, körülbelül 65-35 százalékos arányban.

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2011 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,4 százaléka (1499 milliárd forint) volt. A magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer figyelembe vétele nélkül az államháztartás nettó finanszírozási képessége az elmúlt egy évben a GDP -4,2 százaléka (-1179 milliárd forint) volt. 2011 harmadik negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP -2,9százalékát tette ki (-209 milliárd forintot).

Kubatov Gábornak, a Fidesz pártigazgatójának kérésére nem fogott hozzá egy szentesi szálloda kivitelezéséhez a milliárdos üzletember, Demján Sándor cége, az Arcadom Zrt. – ez derül ki a hvg.hu birtokába került dokumentumokból, amelyekben maga a volt vezérigazgató hivatkozik a politikus „elvárásaira”. Kubatov Gábor személyi titkára révén azt üzente, nem ismeri sem az Arcadomot, sem annak egykori vezérét, de egyetlen munkavállalóját sem. A szövevényes ügy egyik fordulataként az Arcadom vezetője egy egyeztetésen azt állította, beépített embereiken keresztül bírósági ügyeket is befolyásolni tudnak.

Elena Ceaucescu és haoute couture

Megváltozott munkaképességű magyar munkások és a magyar divat nagyasszonya törnek be a kormány reményei szerint a divat világpiacára. Lévai Anikó reméli, kalocsai motívumokkal díszítve.

2010 november 15-én megdőlt a negatív rekord  

Hétfő este az egész nap gyengélkedő forint új történelmi mélypontra süllyedt az euróval szemben: egy euróért 317,72 forintot kellett fizetni. Ez, ha csak néhány fillérrel is, de magasabb volt az eddigi történeimi rekordnál, a 2009 tavaszán elért 317,59 forintnál.

A forint egész napos gyengélkedéssel esett az új mélypontra az esti órákban jelentkező újabb eladói nyomás hatására (ez a nemzetközi befektetői hangulat romlásával párhuzamosan jelentkezett). Reggel még 311 forint közelében kereskedtek az euróval, így az egy nap alatt 6 forintot, nagyjából 2 százalékot drágult.

Navracsics anno a 300 forintos euróról

"A kormány a felelős a 300 forintos euróért"

"Navracsics Tibor hangsúlyozta: a kormány nem tudja kezelni a válságot. Ezt láthatjuk a forint mélyrepülésében és a munkahelyek megszűnésében is."