Jelentősen csökkenti a főbíró hatalmát az új bírósági törvény, a jövőben ugyanis a főbíró nem lehet a bíróságok igazgatási szervének a vezetője. Nem véletlenül volt Baka András főbíró a tervezet legfőbb kritikusa, igaz, őt december végéig így is, úgy is leváltják.
Az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 105 nem ellenében elfogadta a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról szóló, az igazságszolgáltatás szerkezetét lényegében átalakító, egymással összefüggő két törvényt. A bíróságok szervezeti rendszere átalakításának legfontosabb eleme a bírói önkormányzat, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) felszámolása.
Bár a közigazgatási és igazságügyi minisztérium eredeti szándékával szemben a bíróságok igazgatását mégsem a minisztérium alá rendeli az új törvény, a most felálló Országos Bírói Hivatal (OBH) veszi át az eddigi önigazgatás szerepét. Ennek élére a parlament kétharmaddal választhat kilenc évre vezetőt – aki az OIT-tal szemben nem lehet az új törvényben Kúriára átkeresztelt Legfelsőbb Bíróság elnöke.
Azaz Baka András legfelsőbb bíró már csak emiatt is elveszti hatalma egyik felét. A másikat is el fogja, mert a bírák jogállásáról szóló törvény érdekes módon csak a Kúria elnökénél nem él azzal a kitétellel, hogy a korábban kinevezett vezetők megbízatása tovább élne – kormánypárti forrásaink megfogalmazása szerint tehát „Bakának vége van, mint a botnak". Hogy ez tényleg így is legyen, arról Gulyás Gergely gondoskodott, akinek az indítványára a bírósági törvény elfogadása előtt úgy módosították a még éppen aktuális alkotmányt, hogy a parlamentnek december 31-ig új főbírót kelljen választania.
Az alkotmánymódosítás miatt a múlt héten a zárószavazás előtt visszavont törvényt a hétfői zárószavazás előtt úgy módosították, hogy a főbíró kinevezése az új alkotmány január 1-i hatálybalépéséig tartson csak.
Mindez nem véletlen. Baka erős kritikával illette a javaslatot, amely szerinte a valódi problémákat nem orvosolja, nem nyúl hozzá az örökölt, lényegében a kiegyezés óta változatlan bírósági struktúrához, kezdve a Fővárosi Bíróság – Európa legnagyobb bírósága – feldarabolásával.
Baka a legkeményebben az OIT helyébe lépő új igazgatási csúcsszerv, az OBH elnökének jogkörét bírálta. A törvényjavaslat a parlament által kétharmados többséggel választandó OBH-elnök egyszemélyi döntési jogosultságába utalja az OIT és annak elnöke teljes teljes jogkörét. Baka Európában példátlan hatalomnak nevezte, hogy az OBH elnöke egy személyben határozhatja meg, ki lesz bíró és bírósági vezető Magyarországon.
A most még főbíró Baka szerint az OBH-elnöki jogkör terjedelme és gyakorlásának ellenőrizhetetlensége még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is példátlan.
Az új bírósági igazgatási szerv, az OBH vezetője a kormány tervei szerint operatívan tudja irányítani a bíróságok munkáját, vagyis segíteni tudja az ügyek gyors elintézését. A tervezetek szerint ugyanis a hivatal vezetője ügyeket vihet a kevésbé terhelt bíróságokhoz, illetve bírókat mozgathat egyes nagyobb terhelésű bíróságokhoz, vagy ügyekhez.
Az OBH mellett tevékenykedik az Országos Bírói Tanács, melynek tagja a Kúria elnöke és 14 másik bíró, akit az országos bírói értekezleten választanak meg. Az OBH elnökével együtt végzik a bíróságok igazgatását.
Minden az övék.
törvények, választási rendszer, igazságszolgáltatás, alkotmány, közpénzek, média, minden. mindezt röpke másfél év alatt.
