Bár a parlamenti létszám csökkentése, a ragaszkodás a megyehatárokhoz és a körzetek választói lélekszámának kiegyenlítettségéhez komoly kötöttségeket jelentett, a választójogi reformot előkészítő fideszes szakembereknek sikerült maximálisan kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. Budapest baloldali városból kiegyenlített lett, a szocialisták vidéki bástyáit feldarabolták.
Kevés lehetősége volt az új választási törvény előkészítőjének a választókerületek kedvező átrajzolására, de azzal jól élt. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, aki nevével jegyzi az új választójogi törvényt, vérbeli politikusként sosem tagadta, hogy a választási térképek megrajzolása lehetőséget ad a választókerületek testre szabására. De a beszélgetéseken, ahol ez felmerült, mindig is azt állította, hogy a szigorú követelményrendszer kevés lehetőséget ad erre.
Korlátok közé szorítva
Korlátozó tényező volt a követelmény, hogy a körzetek területileg egységesek legyenek, ne nyúljanak át a megyehatárokon és a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően a választópolgárok számában 15 százalékosnál ne legyen nagyobb az eltérés. A parlament létszámát az alkotmányban rögzítették, és amikor eldőlt, hogy megtartják a vegyes választási rendszert, az is eldőlt, hogy száznál kevesebb, de száztíznél több választókerület sem lehet.
A végeredmény 106 választókerület lett, melyek nagy részére igaz, hogy nem pártszempontok alapján rajzolódtak ki. Ahol viszont volt lehetőség a testre szabásra, ott azért a térképrajzolók kitettek magukért.
A legtöbb lehetőség az országos átlagnál hagyományosan baloldalibb Budapesten adódott, ahol az eddigi 32 helyett csak 18 választókerület lesz. Budapest baloldalibb, állítottuk, és ez még akkor is igaz, ha 2010-ben a fővároson is eluralkodott a kormányváltó hangulat. De mégis, a szocialisták csak Budapesten tudtak - egyből két - egyéni mandátumot szerezni, a fővároson kívül a Fidesz jelöltje csak Edelényben vesztett, de az különleges helyzet volt. A fideszes jelöltet Edelény a Fideszből szélsőséges nyilatkozata miatt kizárt, így a második fordulóban a Jobbik támogatását is élvező polgármestere, Molnár Oszkár győzte le szoros versenyben.
Mielőtt két példát is mutatnánk az amerikai politikai szaknyelvben gerrymanderingnek nevezett jelenségre, azaz a választókerületek testre szabására, megjegyeznénk, hogy a budapesti választókerületek amúgy is átszabásra szorultak, hiszen a legkisebb és a legnagyobb választókerületekben kétszeres volt az eltérés a választópolgárok számában. Azaz az újrarajzolás akkor is indokolt lett volna, ha nem csökkentik drasztikusan a választókerületek számát.
A térképrajzolók jól végezték munkájukat, az átalakítás eredményeként hiába csökken 32-ről 18-ra a választókerületek száma, ugyanúgy négy biztos jobboldali körzet lenne, mint eddig. A maradék 14 körzetből hatot billegőnek minősíthetünk, hat inkább és két biztosan baloldali körzet marad. Azaz a baloldali főváros helyét egy kiegyensúlyozott főváros veszi át.
Jobboldali belváros
Talán a leglátványosabb változás a belvárosi szuperkerület létrehozása, mely négy eddigi választókerület - az 1-es, 7-es, 10-es és 12-es - nagy részét fogja egybe. Így egy választókerületet alkot a teljes I. és V. kerület, a VIII. kerület Nagykörúton belüli része és a IX. kerület a tömbrehabilitáció határáig, a Dandár utca-Klinikák vonalig - tehát létrejön az első olyan választókerület, ami a Duna két partjáról is magába foglal városrészeket.
Az I. kerület hagyományosan erősen jobboldali. Az V. kerület ugyan 1994-2006 között stabilan baloldali volt, a 2010-es választáson Rogán Antal - aki 2006 óta a kerület polgármestere is - már az első fordulóban mandátumot szerzett, 2,5-szer több szavazatot kapott szocialista riválisánál. Rogán a régi 7-es körzet XIII. kerületi részein szerepelt a leggyengébben, ezeket az új rendszerben az új XIII. kerületi körzethez csatolják.
A régi 10-es és 12-es - VIII. és IX. kerületi - választókerületek hagyományosan billegő, mi több, mintakörzetek (utóbbi kifejezéssel azokat a kerületeket illetik, melyekben mindig a választást végül megnyerő párt jelöltjét választották képviselőnek). Ennek részben oka, hogy a két körzet szociokulturálisan megosztott volt, a most a belvárosi szuperkörzethez csatolt, polgárosodottabb részek hagyományosan inkább jobb, a külső részek inkább baloldaliak.
Az új belvárosi szuperkörzetet, a Budapest 01. OEVK így a leleményes térképrajzolóknak hála valószínűleg stabilan jobboldali választókerület lehet.
Csak egy maradhat
Az imént már említettük, hogy az eddig a belvárosi választókerülethez tartozó pár újlipótvárosi háztömböt az új XIII. kerületi választókerülethez csatolják. Ahogy azt is említettük, hogy a Fideszt Budapesten csak a XIII. kerületben győzték le a szocialisták, ahol eddig két választókerület volt. Az újlipótvárosiban az első fordulóban még a Fidesz jelöltje nyert, Szanyi Tibor csak a másodikban fordított, az angyalföldiben a kerületet 1994 óta irányító Tóth József már az első fordulóban is több szavazatot szerzett ellenfelénél - az erőviszonyokat jól jellemzi, hogy esélyeik tudatában eleve csak egy ismeretlen kereszténydemokratát indított harcba a kormánypárt.
Az új rendszerben már csak egy XIII. kerületi körzet marad, az újlipótvárosi részhez csatolják az angyalföldi körzet felét és a belvárosi körzettől elcsatolt háztömböket. Ezt a kerületet minden bizonnyal megtarthatják a szocialisták. Az angyalföldi körzet másik felét viszont Újpesthez csatolják, ahol bár 1994-től egészen a legutóbbi választásig szocialista képviselőt választottak, 2010-ben azonban a Fidesz jelöltje az első fordulóban hatezer szavazattal szerzett többet MSZP-s riválisánál, míg Tóth csak kétezer szavazattal győzte le az ismeretlen kereszténydemokratát. Összességében tehát két stabilan és egy inkább baloldali választókerületből lett egy stabilan és egy inkább baloldali választókerület.
Jobbratolódás
A két, szintén inkább baloldali III. kerületi körzetet is összevonták, az egyik felét pedig a masszívan jobboldali II. kerülethez csatolták, így is csökkentve a baloldali választókerületek számát. A három XI. kerületi választókerületből a billegő körzetet összevonták a stabilan jobboldali körzettel, az inkább baloldalit pedig ahhoz a XXII kerülethez csatolták, ami alapvetően mintakörzet, de a legutóbbi választáson már az első fordulóban megszerezte a Fidesz. Az inkább baloldali csepeli körzeteket pedig összevonták.
Összességében, a budapesti térkép megrajzolásakor a cél a biztos baloldali körzetek számának csökkentése, lehetőség szerint billegő körzetté alakítása volt, a billegő körzetekből pedig megpróbáltak biztos jobboldali választókerületeket kialakítani.
Volt, ahol sikerült, volt, ahol nem
A választópolgárok száma alapján Budapesten kívül hét település van, ahol tisztán városi választókerületeket lehetett volna kijelölni, de a fideszes térképrajzolók ezt csak háromban akarták.
Kósa Lajos birodalmában, a masszívan jobboldali Debrecenben kockázatmentesen kijelölhető volt egy jobboldali városi választókerület. Az inkább baloldali Nyíregyházán erre esély sem volt, a városi kerület várhatóan baloldali lesz, de a másik nyíregyházi kerületből falvak hozzáadásával legalábbis billegő, de inkább jobboldali választókerületet faraghattak. Székesfehérváron eddig is egy városi és egy vegyes körzet volt, a billegő városi határait kitágították az inkább jobboldali vegyes körzet kárára, amit viszont jobboldali falvak hozzáadásával stabilan jobboldali körzetté alakítottak.
A baloldal vidéki bástyáival kevésbé voltak udvariasak. Szegeden - ahol a nagyvárosok közül egyedüliként 2010-ben szocialista polgármestert választottak - eddig három választókerület volt, az inkább baloldali 1-es, a pár környező falu miatt billegő 2-es és a jellemzően falusias és jobboldali 3-as. Az átalakítás után két körzet marad. Az eddigi 1-es körzethez hozzácsapták a 2-es körzet városi részének javát, így létrehozva egy jellemzően baloldali körzetet, a másik részét pedig az eddigi 3-ashoz csatolva egy masszívan jobboldali körzetet. Így egyrészt felszámoltak egy billegő körzetet, másrészt egy körzetbe rendezték az inkább baloldali szavazókat, minimalizálva a szavazatvesztést.
Hasonlóan jártak el Miskolcon, ahol az eddigi tisztán városi körzetet felszámolták, így két, környező kis falvakkal kiegészített billegő körzetet hoztak létre az inkább baloldali körzetekből. Győrben is megszüntették a tisztán városi körzetet. Kecskeméten pedig két tisztán városi körzet helyett két vegyes körzetet hoztak létre, inkább jobboldali szavazókkal hizlalva fel azokat a kívánt méretűre.
