A magyar médiaszabályozás három ponton kifogásolható: a médiahatóság függetlensége, az információforrás védelme, valamint a nyílt, társadalmi konzultáció biztosítása a jogszabály megalkotásának és módosításának folyamatában - jelentette ki tegnap Frank La Rue, az ENSZ szólásszabadságért felelős különmegbízottja az Országgyűlés emberi jogi bizottságának ülésén. A találkozón, melyen a médiához kötődő civil szervezetek is részt vettek, egy még szigorúbb médiatörvény terve körvonalazódott.
Frank La Rue szerint a médiatörvényt ellenőrző testületnek (a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa - szerk.) független hatóságnak kell lennie, ám ez nem tükröződik a jelenlegi jogszabályban. Úgy vélte, a kétharmados többség ellenére a kormánynak be kellene vonnia a médiatörvényről szóló vitába a többi pártot, így az ellenzéket, valamint a civil szervezeteket is
Az ENSZ-biztos utalt továbbá a közmédiára is, melynek - mint mondta - a kormánytól függetlennek kell lennie. Az ENSZ jelentéstevője a magyar szabályozással kapcsolatos aggályai után úgy összegzett: az áprilisi látogatásakor megfogalmazott ajánlásokat eddig nem építették be, ez ügyben nem történt előrelépés.
"Tavasszal a Külügyminisztérium egyik munkatársa azt mondta nekem, a médiatörvény szabályozott környezetet teremt. Az Európai Unióban Magyarország mindeddig a szabadság szimbóluma volt. A médiatörvény, a szabályozott környezet csak visszalépés a múltba" - fogalmazott lapunknak Frank La Rue a bizottsági ülés után.
Lukács Tamás (KDNP), a parlamenti bizottság elnöke azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy Neelie Kroes, az EU digitális ügyekért felelős biztosa levélben köszönte meg, hogy kérésére a magyar kormány javított a médiatörvényen, mely "így megfelel az uniós elvárásoknak". Így Lukács nem ért egyet az ENSZ-biztos aggályaival, számára Neelie Kroes véleménye "mérvadóbb".
Mindeddig nem valósultak meg az ENSZ-biztos ajánlásai, így az, hogy a médiatörvény módosítását a szakmai szervezetekkel és pártokkal közösen alakítsák, és a kormány készítsen akciótervet - közölte Lendvai Ildikó, a bizottság szocialista tagja. Szerinte ennek épp az ellenkezője történt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium készített egy törvényjavaslatot ugyan, de az nem a nemzetközileg bírált részeket és nem az ajánlott módon változtatja meg - mondta.
A készülő módosítás a médiahatóság jogkörét, a nyomtatott sajtó és az internet szankcionálását érintő részt nem határozta meg pontosan, valamint a kötelező regisztrációt nem vette ki a szabályozásból. Ráadásul 4 munkanapot hagyott a tárca a javaslathoz való hozzászólásra. Lendvai több példát felhozott annak alátámasztására, hogy a készülő újabb módosítással csak tovább szigorodik a már így is bírált médiatörvény.
Ezek közé sorolta, hogy a helyi, körzeti digitális adók pályáztatása a médiatanács hatáskörébe kerül, a bírságok behajtásával az adóhivatalt bízták meg, továbbá a kiszabott bírság elleni fellebbezés nem halasztó hatályú. A honlapokat központilag szűrik, nem védik kellőképp az újságírók informátorait, a gyermekvédelmet célzó szexuális elemeket tiltó bekezdés a Magyar népmeséket is kizárja, valamint a rádiók hírműsoraiban kötelezően el kell hangoznia 15 percenként, hogy az 6 éves kor alatt nem ajánlott - folytatta a szocialista politikus. Lendvai aggódott a tömeges elbocsátások, valamint a rádiófrekvenciák pályázat nélküli odaítélése miatt is.
A bizottság egyik fideszes tagja, Ékes Ilona ugyanakkor üdvözölte, hogy a hatóság bírságot szabhat ki a törvényt sértő médiára. A Társaság a Szabadságjogokért és az Amnesty International Magyarország képviselői szerint a jogszabály még mindig nem felel meg a nemzetközi normáknak, és a demokratikus követelményeknek. A MÚOSZ alelnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, még nem késő megkezdeni a társadalmi párbeszédet.
Az ülése elején egyébként vita alakul ki a bizottság elnöke és az ENSZ-biztos között. Lukács Tamás ugyanis más szervezeteket invitált a bizottsági ülésre, mint amelyeket az ENSZ-biztos kért. Frank La Rue "listájáról" csak a TASZ és a MÚOSZ kapott meghívót, mások nem. Így például "az Egymillióan a sajtószabadságért" Facebook-csoport képviselőjét az ENSZ-biztos csak személyes kíséreteként tudta bevinni, igaz, ő nem kaphatott szót.
