Az OÉT-et felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács semmilyen döntést nem hozhat majd, a kormány ugyanis nem lesz köteles figyelembe venni a véleményét. Emellett a minimálbérről is a kormány dönthet majd - rendeletben, egyeztetés nélkül.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsot felváltó új tanács leginkább egy gittegylet lesz

"Kérdésünkre, hogy az el nem költött IMF-pénz visszafizetése miből történik majd, a minisztérium úgy válaszolt, hogy „történhet deviza állampapír kibocsátásával, piaci devizavásárlással vagy a devizatartalék csökkentésével. Egyszerű finanszírozási kérdésről van, ami nem növeli az államadósságot, hiszen egy már felvett hitel kezeléséről van szó.”"

"Csak a kétbites gondolkozók használják a "fizetésem van-számláim vannak-berakom a párnacihába-elköltöm plazmatévére" analógiát az állam gazdálkodására, márpedig ez, amit nyomatnak, hogy "az IMF hitelt elkötjük, tehát majd refinanszírozni kell, mert nem lehet egyszerűen kivenni az MNB-ből, és visszautalni nekik" nem más, mint egyszerűsítés, és emiatt hülyeség."

A fel nem használt IMF-adósságról egymásnak ellentmondó kijelentéseket tett a magyar miniszterelnök, akinek mai víziója a kormánya céljairól szöges ellentétben áll egy múlt heti bejelentésével.

Az államadósság tekintetében Magyarország háborúban áll, és ezt a küzdelmet meg akarja nyerni - erről a magyar kormányfő az EU-tagállamok parlamentjei európai ügyi bizottságainak ülésén, a Parlamentben beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy az ellenségnek tekintett államadósság elleni harc sikeréhez olyan lépésekre is szükség van, amelyek ma még újak, vagy amelyektől már elszokott az unió.

Fölsorolta az arányos adórendszert, a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók radikális csökkentését, a munkaképtelenektől elvett szociális segélyt.

Az eddigi létszámleépítések után „minőségi cserétől” félthetik munkahelyüket a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozók – tudta meg a Napi Gazdaság Online. A külügyi tárca elbocsátásokról számolt be.

Minderre az NGM csak annyit felelt, hogy a kormányzati költségtakarékosság és a hatékonyabb közigazgatás kialakítása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium egészére kiterjedő leépítésre kerül sor. A minisztérium közlése szerint a tárcánál érvényben lévő létszámstop ellenére a minisztérium fennakadás nélkül végzi munkáját.

A bejelentések között lényeges újdonság nincs, lesz eszközkezelő és mesterséges törlesztőárfolyam is. Több ügyben nincs végleges megállapodás, a legfontosabb kérdés, hogy 2013-ban és 2014-ben mi lesz a bankadóval, illetve, hogy mi lesz azokkal, akik nagyobb a tartozásuk, mint a lakásuk értéke. A felek tovább egyezkednek.

Ostobaság az árfolyamrögzítés

Navracsics: Továbbra sem érzünk bűntudatot

2011. június 02., 10:09

Orbán Viktor a fél világot bejárja a fociért

2011. június 01., 22:30

Orbán Viktorral is dübörgött a takarodj

2011. június 01., 19:44

Fizettek a gazdagok, fizetnek a szegények

2011. június 01., 08:01

Schmitt Pál, a kormány külsős tagja

2011. május 31., 13:27

Közben közelebb kerültünk Moszkvához

2011. május 31., 08:19

A Kósa–Rogán-együttműködés kormánya

2011. május 30., 14:47

Orbán Viktor gyurcsányi lendületben

2011. május 30., 11:37

Hősiesen helytálltak kormányunk államtitkárai!

2011. május 30., 10:37

Félig lett igaza Kövér Lászlónak

2011. május 29., 20:57

Itt állunk, a kormányzati negyed végén

2011. május 29., 17:59

Az idei év első három hónapjában már kétezer orvos és szakdolgozó hagyta ott a munkáját, közülük sokan külföldre mentek dolgozni az alacsony magyarországi fizetések miatt, írja [1] a Népszabadság.

Évek óta annyi orvos megy külföldre, mint ahányan az orvosi egyetemeken végeznek. Az elmúlt évben több mint 1100 orvos kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt a hatóságoktól, közülük minden másodiknak még szakvizsgája sem volt.

Csiba Gábor, a miskolci megyei kórház főigazgatója szerint már nincs olyan napja, hogy két-három dolgozója, leggyakrabban nővérek, ne adnák be a felmondásukat.

Ma már talán nincs orvosi szakterület, amely ne volna hiányszakma Magyarországon. Míg korábban Romániából viszonylag sok orvos érkezett a magyar egészségügybe, addig ma már nekik is inkább Franciaország az úti céljuk.

A magyar egészségügyi dolgozók többsége Nagy-Britanniában és Németországban vállal munkát.

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) közlése szerint nem nő a Magyarországról elvándorló orvosok száma. Az idén május 25-ig 360, míg az elmúlt év azonos időszakában 357 orvosnak adtak ki külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt – írta a hivatal.

Kövér megvonta szocialista és LMP-s képviselők fizetését

Mivel a szocialisták nem vettek részt az alkotmányozásban, erre az időszakra nem jár nekik fizetés - határozott a házelnök.

Csökkentette az "igazolatlan hiányzások" miatt az MSZP és az LMP parlamenti frakciójában ülő képviselők fizetését Kövér László házelnök azzal, hogy nem jegyezte ellen a fizetési papírjaikat - értesült megbízható forrásból a Népszabadság.

Úgy tudjuk, hogy a Fidesz politikusa azzal érvel: a szocialisták nem vettek részt az alkotmányozás folyamatában, ezért nem is jár nekik a fizetésük erre az időszakra járó, megfelelő része. Kövér László az MTI-nek az ügy kapcsán óúgy nyilatkozott: nem dönthetett másként, mert a két frakció deklaratívan mondta fel a munkát az alkotmányozás időszakában.

Nem. A Janikovszky Általános Iskola és Gimnázium-ot nem azért számolja fel a VII. kerületi önkormányzat, hogy ott a kiskunfélegyházi székhellyel, ám hetedik kerületi telephellyel (Baross Gábor Általános Iskola) rendelkező Facultas Felsőoktatási Centrum a Pannon Egyetemmel és a szolnoki Főiskolával fuzionálva fideszes janicsárképzőt nyithasson végre Budapesten is annak ellenére, hogy áprilisban már budapesti képzésre várták a jelentkező diákokat.

Nem igaz, hogy mindez bármilyen összefüggésben lenne a Facultas kuratóriumi tagjaként is jegyzett dr. Tóth Tiborral, aki a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet vezetője, sem az autodidakta KDNP-s színikritikus Pálffy Istvánnal, aki az Euroszféra Alapítvány elnökeként Tóth Tiborral együtt felsőfokú képzést, többek között feltehetően erősen polgári alapokon nyugvó politikai tanácsadókat gyárthatnak szakmányban a fent nevezett Facultas Felsőoktatási Centrum szárnyai alatt egy Budapest VII. kerületi épületben. Ha már a Baross épületére jegyeztetett be a kiskunfélegyházi iskola telephelye. Ahova a Janikovszkyt is integrálják szeptembertől, sok jó iskola kis helyen is elfér, a vidéki versenyzőket elszállásolják a Janikovszky üresen kongó termeibe, jé, de kapóra jön. Amint természetesen Vattamány Zsolt kerületi polgármesternek sincs köze az iskola kényszerű felszámolásához, aki a Facultas Humán Gimnáziumban oktatott, valamit.

Semmi köze a valósághoz annak a ténynek, hogy a Janikovszky kiürítésével megspórolható cca. 10 millió forinttal fizetik ki azt a Várkonyi Attilát, aki az általa vezetett Prestige Média Kft.-vel készíti a kerületi önkormányzati újságot váletlenül éppen tízmilliós nagyságrendű honoráriumért, amit megpályáztatnia sem kellett az önkormányzatnak, valamint elfogadtatnia a saját, jobboldali többségével, hiszen egy saját Kft-jében végzi a médiatevékenységet.

(A Pest Megyei Bíróság 2002 őszén két évre felfüggesztett egyéves börtönbüntetésre ítélte Várhegyi Attila képviselőt, a Fidesz akkori pártigazgatóját hűtlen kezelésért. A jogerős ítélet mellékbüntetéseként félmillió forintot kellett fizetnie. A vád szerint Várhegyi szolnoki polgármesterként 1994-ben vesztegetést követett el azzal, hogy az önkormányzati kampányban helyi cégektől fiktív számlákkal, a Mahir Szolnok Kft.-n keresztül, összesen mintegy 1,3 millió forintot szerzett a Fidesz szolnoki alapszervezetének.
A másik vádpont szerint Várhegyi Attila polgármesterként 1995-ben mintegy 190 millió forintos vagyoni hátrányt okozott a szolnoki önkormányzatnak a városközpontban lévő telkek eladásával. Összességében tehát mintegy 200 milliót róttak a terhére. Ezzel szemben a volt MSZP-s politikus, Zuschlag János 75 milliós visszaélés miatt 6 év letöltendő börtönbüntetést kapott úgy, hogy az okozott kár nagy részét meg is térítette.)

"Most más a helyzet, mint amilyen akkor volt. Leginkább azért, mert mindent tudni vélünk. Így azt is, hogy mély válságban vagyunk, és nincs pénz. Nem kicsit, nagyon nincs. Többek között azért nincs, mert az elődök adóssággal telve hagyták itt a kasszát."

Annyira nincs pénz, hogy most vettek félmilliárdért MOL-t. Adósságból.

Egyébként ha nincs pénz, akkor adják el a Mol-pakettet. Az adósság ugye nem nő, és mégis pénz áll a házhoz. Ez a magyar csoda, az unortodox tőzsdei daytrade.

A spórolás jegyében visszamenőleg elveszik a korengedményes nyugdíjakat a rendvédelmi szervek tagjaitól, nem emelik sem a családi pótlékot, sem a gyest, pénzeket vonnak el az egészségügyből, az álláskeresési segélyt megszüntetik, az álláskeresési járadék folyósítását pedig kilencről három hónapra csökkentik.

Kiderült, hogy bár ez eddig senkinek nem tűnt fel, a Fidesz egy fű alatt beterjesztett tavaly decemberi törvénymódosítással felhatalmazta az Állami Számvevőszéket a személyes adatokban történő, lényegében korlátlan kutakodás jogával. Vagyis az idén már a hatályos törvény is tartalmazza azt a kitételt, amelyet az új törvény vitájában annyian bíráltak. Erre is a Transparency International hívta fel a figyelmünket, miután az új ÁSZ törvény tervezete már sokaknál kiverte a biztosítékot.

Mint arról már az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat parlamenti általános vitája kapcsán írtunk, a kormánypártok által támogatott javaslat értelmében az ÁSZ mindazon szervezetek teljes gazdálkodási tevékenységét ellenőrizheti, amelyek állami támogatásban vagy 1 százalékos adófelajánlásokból akár egyetlen forintban részesültek

Megvizsgálhatja, részben le is másolhatja az összes adatot - azokat is, amelyeknek semmi közük a támogatáshoz. Közben pedig ne feledjük: az ÁSZ új vezetője nem egy független szakember, hanem egy fideszes pártkatona. Domokos László korábban a Békés megyei 5. választókörzet fideszes országgyűlési képviselője volt 1998-2010 között, sőt tavalyig ő volt a Békés megyei közgyűlés elnöke is.

A Transparency International Magyarország még a parlamenti vita előtt levelet küldött a képviselőknek és az adatvédelmi ombudsmannak, élesen bírálva a törvényjavaslatot.


 

A népszavazásról szóló törvény megváltoztatása újabb támadás a jogállamiság ellen - véli Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint teljesen elfogadhatatlan, hogy eltörlik a véleménynyilvánító népszavazás lehetőségét. Szerinte ahelyett, hogy Orbán Viktor leveleket küldözgetne a választóknak, véleménynyilvánító népszavazásra lenne szükség. Nem pedig arra, hogy a kormány kinyilvánítja, hogy milyen eredmény született.

Az új alkotmánnyal egy időben, jövő év január elsején léphet életbe a népszavazás kezdeményezéséről szóló szabályozás. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tervezetének célja, hogy kiszűrje a "komolytalan népszavazási kezdeményezéseket", valamint hogy erősítse a jogorvoslati lehetőségeket.

Blama: Nobel-díjat adtak Matolcsyék a miniszter vendégének

Nobel-díjas közgazdász volt Matolcsy György vendége - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Nem sokkal később ugyancsak ők: ezúton szeretnénk helyesbíteni, Nouriel Roubini közgazdász nem kapott Nobel-díjat.

Közleményt adott ki délután a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely arról szólt, hogy Nobel-díjas közgazdász volt Matolcsy György vendége. Mint írták, Nouriel Roubini, a Roubini Global Economics (RGE) kutatóintézet tulajdonosa Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és vezető munkatársaival folytatott megbeszélést.

A felek megvitatták álláspontjukat a világgazdaság aktuális helyzetéről, kilátásairól és a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdésekről. Így a találkozón szó esett az európai országok gazdasági válságból való kilábalásáról, többek között néhány nagy euróövezeti tagállam adósságválság-kezelésének lehetséges irányairól. Ezt követően a nemzetgazdasági miniszter bemutatta a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseit, az eddig megtett lépéseket és a Széll Kálmán Terv alapján megvalósuló strukturális programot.

Nem sokkal később jött az újabb levél. Ezúton szeretnénk helyesbíteni az alábbi közleményt: Nouriel Roubini közgazdász nem kapott Nobel-díjat - írták, s a közgazdászról a továbbiakban már mint nemzetközileg elismert szaktekintélyról beszéltek.

A vétel nem növeli az államadósságot, nem befolyásolja a hiányt, s nincs szükség újabb hitelfelvételre sem a tranzakció miatt - mondta Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a Mol-vásárlásról. Kifizettünk tehát kicsit több, mint 500 milliárd forintot anélkül, hogy a piaci elemzők, a külföld által árgus szemekkel követett számaink romlottak volna.

Ráadásul valójában nem is a mi pénzünket használtuk, hanem az IMF-ét és az EU-ét. Tavaly júniusban ugyan kijjebb tessékeltük az IMF-et, visszanyertük gazdasági függetlenségünket, de lám, a pénzük egy része itt maradt és mi bevásárolunk belőle, nagyjából ez a kép rajzolható fel a kormányzati kommunikációból.

Az IMF erre sosem adott volna pénzt
 

A helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű, és nem is ilyen jó. Az, hogy az IMF engedélye nem kell a már lehívott, de eddig fel nem használt hitelkeret költéséhez, tény: a bankók nincsenek megjelölve, a kormány költi, amire költi a devizatartalékot vagy az adóforintjait.  Ugyanakkor az  is biztos, hogy az IMF soha nem adta volna áldását [1] egy ilyen tranzakcióra - már akkor, ha az áldására szükség lett volna.

Újjászervezi a kormány az érdekegyeztetés rendszerét: megalakítja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, amely az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum helyett működik majd.

Elavultnak tartja a kormány az érdekegyeztetés jelenlegi rendszerét, ezért ezen a téren is kitalált valamit, aminek a nevébe beleépíthette a nemzeti szót. Ahogyan a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, létrehoznak egy hatékonyabb, a gazdaság és a társadalom teljes egészét lefedő új szervezetet, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, amely amely három, eddig egymással párhuzamosan működő fórumot egyesít.

A szaktárca közleménye szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum (GEF) egymással párhuzamosan sok témában egymás átfedéseiként működnek. Míg az OÉT nem kellő költséghatékonysággal, egy szűk társadalmi réteget képviselve, addig a GSZT és a GEF ugyan szélesebb kérdéskörökben, ám széles felhatalmazás nélkül működik. Szerintük: megérett az idő egy új, a társadalom egészét lefedő, általános gazdaságpolitikai és szociális kérdéseket megvitató, konzultatív jogkörű tanácsadó testület életre hívására.

- Informálisan értesültünk arról, hogy mire készül a kormány, de az érdekegyeztetés átszervezéséről szóló előterjesztést nem láttuk, nem véleményezhettük -

A magyar állam által visszavásárlandó Mol-részvénypakett finanszírozása és a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott hitelcsomagból származó pénz között nem lehet közvetlen kapcsolatot teremteni. Az állam devizaalapú pénztartalékait ugyanis nem lehet külön "megcímkézni" – pontosította a Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter által kedden elmondott szavakat a Dow Jones hírügynökségnek Irina Ivascsenko.

Az IMF állandó magyarországi képviselője ezzel arra utalt, hogy az állam által a 2008-2009-es időszakban lehívott, de fel nem használt hitelrész (amelyet devizabetétként a jegybanknál tart) nemcsak IMF-pénzt jelent, hanem az Európai Bizottságtól származó forrásokat is, így helytelen összekötni az IMF nevét a Mol-tranzakcióval.

Irina Ivascsenko ráadásul azt is kijelentette, hogy a Mol-tranzakció finanszírozása nem állna összhangban azokkal a célkitűzésekkel, amelyek mellett 2008-ban elindult az IMF hitelprogramja (fizetési mérleg támogatás, pénzügyi intézmények stabilitásának támogatása).

Érdemes megjegyezni, hogy jelenleg már nem fut az IMF által nyújtott hitelprogram (annak már a törlesztési szakaszában vagyunk), így az IMF nem korlátozhatja, hogy az általa nyújtott pénzt pontosan mire használjuk fel. Ezt egyébként maga az IMF illetékese is jelezte tegnap, a mostani interjúbeli üzenet csupán a pénz és a Mol-tranzakció finanszírozásának helytelen "összekötését" jegyezte meg.

Szijjártó szerint minket véd, hogy a kormány vonalkóddal azonosít mindenkit

Miért van a szociális konzultáció céljából, Orbán Viktor nevében megküldött kérdőíven vonalkód, méghozzá minden űrlapon eltérő vonalkód? Ezt az adatvédelmi biztos is vizsgálja. A félmilliárd forintot felemésztő kormányzati közvélemény-kutatás kapcsán Szijjártó Pétertől már most válaszokat kaptunk: a vonalkód arra kell, hogy illetéktelen ne tudjon véleményt mondani a nevünkben. Ennek módjáról azonban nem árult el többet.

Kurvaanyázásba fulladt a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs cégét irányító, Gubcsi Lajos márciusi előadása, amelyen saját beosztottjainak magyarázta, hogy valakik ki akarják nyírni. Egy hangfelvétel tanúsága szerint az ügyvezető a HM Zrínyi Média állománygyűlésén azután tört ki durva szidalmazásokban, hogy értesítést kapott a minisztériumból: a támadások ellenére megvédik. A cégvezető a spórolás miatt a napokban nyilvános dicséretet is kapott a tárca helyettes államtitkárától.

Dicséretet kapott a költségvetési pénzek takarékos felhasználásáért Gubcsi Lajos, a HM Zrínyi Média ügyvezető igazgatója a Honvédelmi Minisztériumban. Az Index információi szerint Márki Gábor védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár a tárca tulajdonosi irányítása alá tartozó gazdasági társaságok vezetői előtt méltatta Gubcsit, hogy a sajtótámadások ellenére jelentősen le tudta faragni a honvédelmi kommunikációs cég kiadásait. Gubcsi tevékenységéről az Index írt márciusban cikket, majd több lap is foglalkozott a KISZ-es múltú cégvezető ügyeivel.

Valaki örül: 130 milliárd forint a Szurgut nyeresége a Molon

A Surgutneftegaz nyereséggel távozik - ezzel a címmel közölt cikket a Vedomosztyi című orosz üzleti napilap szerdán az orosz konszern Mol-ban tartott részének megvásárlásáról, s a bevezetőben megállapítja: Magyarország az Oroszország feletti győzelmet ünnepli.

A pakett korábbi tulajdonosának, az ÖMV-nek nem jött be a számítása, a Mol menedzsmentje, amely de facto ellenőrzi a céget - szembeszegült a külföldi részvényessel. A Surgut vezérigazgatója, Vlagyimir Bogdanov eleinte remélte, hogy nála minden másként lesz, de fejfájáson kívül semmit nem kapott munkatársai szerint. A Mol és az illetékes magyar hatóságok megtagadták a Surgut bejegyzését, és az orosz konszern hiába indított öt peres eljárást" - írta a lap. Hozzátette: a kormányhoz közelálló források szerint a Mol-részvények megvásárlását tisztségviselők kezdeményezték, de ezt hivatalosan soha, senki meg nem erősítette, Igor Szecsin energetikai ügyekben illetékes miniszterelnök-helyettes pedig 2009-ben azt mondta, a Surgutneftegaz önállóan döntött a részvénycsomag megvásárlásáról.

A megnevezett összeg, 1,88 milliárd euró, nem tér el jelentősen az előző napi árfolyamtól - írta a lap, s egy szakértőt idézett, aki szerint a Surgutneftegaz mintegy 480 millió eurót keresett az üzleten, "ami két év alatt nem valami nagy jövedelem, de ha bankszámlára tette volna az összeget, ahogy szokta, még kevesebbet keresett volna".

Elkészült az új közbeszerzési törvény tervezete, a jogszabály főbb részei november 15-én lépnének hatályba. Tovább bővül a kivételek köre, valamint azon szabályok, amelyek lehetővé teszik a mikro-, kis- és középvállalkozások előnyben részesítését a közbeszerzésekben.

"A választók döntését tiszteletben kell tartani, de az nem normális, hogy azért mert a polgármester egy testületi döntéssel nem ért egyet nem hajlandó bejárni a közgyűlésre" - közölte Kósa Lajos

"Esztergomban a polgármester-asszony tudatosan csődbe vitte a városát. Ezt a gazdaságban csődbűntettnek nevezik, de az önkormányzatoknál nincs ilyen alakzat" - nyilatkozta korábban Kósa Lajos.

A debreceni polgármester, aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke is a Ma Reggelben elmondta, hogy Esztergomban azért alakult ki áldatlan állapot, mert hiába volt az önkormányzat számláján 1,5 milliárd forint, de a polgármester nem volt hajlandó fizetni, ezért adósságrendezési-eljárás indult a város ellen. Kósa Lajos szerint a nem fizetés nem véletlenül történt. A polgármester hozzátette: az adósságrendezés egy rendezetlen eljárási rend.

Arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem sikerült megoldani a helyzetet, Kósa elmondta, "a választók döntését tiszteletben kell tartani, de az nem normális, hogy azért mert a polgármester egy testületi döntéssel nem ért egyet nem hajlandó bejárni a közgyűlésre és nem hajlandó összehívni a közgyűlést."

"A fideszes politikus azt is visszautasította, miszerint a plusz négy fő arra jó, hogy a Fidesz a saját embereivel töltse fel az Alkotmánybíróságot: „Mégis, hogy képzeli, a Fidesz be fogja oda ültetni a párt tagjait?” – kérdezett vissza."

Igen! Pontosan ezt képzeljük. Ahogy beültette a pártembereit köztársasági elnöki hivatalba, ügyészségekhez, a kormányhivatalokba, az ÁSZ-hoz, a PSZÁF-hoz, a Médiatanácsba, a köztévébe, az Akadémiához, a színházakba, a filmiparba és a környezetvédelembe, úgy fogja beültetni a pártembereket a bíróságokhoz és az Alkotmánybírósághoz is.

Megválasztották az öt új alkotmánybírót

Pokol Béla, Balsai István, Szalay Péter, Szívós Mária és Dienes Oehm-Egon a 15-fősre bővült Alkotmánybíróság új tagjai.

titkos szavazással döntöttek az alkotmánybíróság új tagjairól. Az országgyűlés döntése alapján szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak. A jelölteket 15 tagú biztottság választotta meg, ahol a tagok többségének támogatása kellett a jelöltté váláshoz, a testületnek pedig nyolc fideszes tagja van.

Magyarország volt az elmúlt hónapokban a feltörekvő régió meglepetése, állapítja meg a Financial Times, hozzátéve, hogy a befektetők nem feledkeznek meg a készülő adósságkezelő alap kockázatos elemeiről.

A brit napilap írása szerint tavaly nyáron Magyarország piaci hírneve törékeny volt, miután megszakadtak a tárgyalások a kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. Nem kedvezett Magyarország megítélésének az sem, hogy a kormánypárt illetékesei tavaly nyáron többször is Görögországhoz hasonlították gazdaságuk helyzetét. A forint gyenge volt és a magyar piacok nem voltak vonzóak a befektetők számára, idézi fel a lap.

Ám az idei év elejétől elmozdult a piaci hangulat Magyarországgal kapcsolatban, miután kezdtek érkezni a jó hírek. Így például az, hogy a német gazdaság magával húzta a kelet-európai régiót, ami segítette a régiós devizák felértékelődését. Emellett Magyarország a globális inflációs nyomásra kamatemeléssel reagált. A kötvénypiacon rövid távon gondolkodó befektetők emellett azt is értékelték, hogy jelentős összeget csatornáz be a kormány a költségvetésbe a magánnyugdíjpénztárak vagyonából. Tetszik ugyanis nekik az a tény, hogy a magyar kormány 3 százalék alatti hiánycélt tűzött ki erre az évre, még akkor is, ha ez a cél 3 százalékos gazdasági növekedésre épít, amit egyes elemzők ambiciózusnak tartanak.

A devizahitelek magas aránya komoly problémák forrása, jegyzi meg a lap, emlékeztet: a bankok és a kormány hamarosan közösen bejelentik a devizahitelesek mentőcsomagját, amely 180 forinton rögzítené a svájci frankot. Az FT cikkírója szerint ez a lépés mérsékelheti a bankszektor profitját és 2014 után bizonytalanságot okozhat. A befektetők kétségei máris gyengítették kissé a forintot és a budapesti értéktőzsde részvényeit, összegzi megállapításait az FT szerzője.

A KDNP gyenge érdekérvényesítő képessége, a fiatalok kilátástalansága, valamint a rendvédelmi dolgozók nyugdíja került szóba a többi között az Országgyűlés napirend előtti felszólalásai között.