Matolcsy György kétharmados törvényben rögzítené, hogy nem lehet 16 százaléknál magasabb a személyi jövedelemadó kulcsa. Az egykulcsos óriási siker, a miniszter érzi már a versenyképesség növekedését. 5 milliárd forintot tervez a kormány jövőre elkölteni a bedőlt lakáshitelek fölvásárlására. Interjú.
Orbán Viktor miniszterelnök úr a minap azt mondta „a nyugdíjrendszer, az adórendszer és a költségvetési gazdálkodás szabályait kétharmados törvények rögzítik majd. Ez adja meg az új gazdasági rend stabilitását". Az adórendszer alakítása a mindenkori kormányok dolga volt eddig. Mi lesz a kétharmados törvényben?
Meglátjuk ősszel. Az a szándékunk, hogy az arányos, 16 százalékos, egykulcsos adórendszer alapelveit, az arányosságot és az adórendszeren kívüli, gyermekvállalást segítő jellegét rögzítsük kétharmados törvényben.
Gulyás Gergely tavasszal azt nyilatkozta nekünk, az adórendszer szabályait csak annyiban betonoznák be, hogy a demográfiai viszonyok miatt legyen valamiféle gyermekek után járó kedvezmény. Mekkora mozgástere marad a következő kormányoknak?
Két alapelvet rögzítünk. Az egyik, hogy a magyar személyijövedelemadó-rendszer arányos. Ami azt jelenti, hogy egykulcsos, a mértéke változhat. A másik alapelv, az adórendszeren kívül elismeri a gyermekvállalást…
Az egy kulcs mértéke nem lesz kétharmados törvényben rögzítve?
Ez vagy benne lesz, vagy nem, de …
Ön szerint benne kellene, hogy legyen?
Azt kellene rögzíteni, hogy az szja mértéke nem lehet nagyobb 16 százaléknál. Kisebb nyugodtan lehet. Bulgáriában 10 százalék, Oroszországban 13 százalék. Hetényi István egykori pénzügyminiszter 1984 körül mondta azt, ő mindenben benne van, ami egy lépést előre visz és semmiben, ami egy lépést hátra mozdít. Ha azt mondjuk 16 %-nál nem lehet magasabb az egy kulcs, az jó megoldás.
Tehát ez az egy kulcs lesz a törvényben…
Hogy mi lesz benne az a képviselő hölgyeken és urakon múlik.
Többnyire az van benne, amit önök javasolnak…
Ezt a frakció dönti el. Nekem, mint miniszternek és közgazdásznak ez a véleményem.
Ön sikernek könyveli el az egykulcsos adót?
Óriási sikernek.
Milyen szempontból óriási siker?
Három szempontból. Az egyik, hogy sikerült szakítani az irigységre épülő gondolkodásmóddal. Ez azt mondta, minél többet keres valaki, aránytalanul kell több adót fizetnie azért mert… és itt hosszú sor következett, mögötte az irigységgel. Másrészt sikerült kettéválasztani a szakmai hatékonysági elvet és a szociálpolitikai elvet a gazdaságpolitikában. Az egykulcsos, arányos adónak az adórendszer hatékonyságát kell ösztönözni. A harmadik a 16 százalék. Minden idők legalacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcsa. Ez három olyan elem, ami miatt szerintem ez óriási siker.
Közben „szükség lett” egy „bérkommandóra”, mert az alacsony keresetűek alapvetően rosszabbul jártak az egykulcsos adóval. A bérüket ki kell egészíteni, erre Rogán Antal fogalmazott meg ajánlást a versenyszféra számára. Nem mindenhol emelték az ajánlásnak megfelelően a béreket.
Majd megteszik. Az egykulcsos, arányos 16 %-os jövedelemadó-rendszer első éve arra épül, hogy mindenki tartja magát a 4-6 százalék közötti nominális béremeléshez. Azt gondolom, az év második felében már nem találunk olyan munkáltatót, aki ne vitte volna végig ezt. Ha mindenki az ajánlásnak megfelelően emeli a béreket, az első évben sem lesz olyan csoport, amelyik rosszul jár.
Ön érzi a versenyképesség növekedését? Mert ez volt a célja az egykulcsos adónak.
Jelentősen érzem.
Számokban kifejezve?
A számok ismertek. Hogy milyen tényezők vannak mögöttük, afölött lehet szakmai vitát nyitni. A számok azt mutatják, hogy gyorsul a gazdaság növekedése, megállt a fogyasztás csökkenése, beruházási fordulat előtt állunk. Az első negyedéves adat gyorsulást jelez, és a trendvonalak is ezt jelzik a beruházásoknál. A hosszú távú megtakarítások nőnek, a jelzáloghitelesek pedig törlesztésre használják fel a többletjövedelmet.
Ezt mind az egykulcsos adónak tulajdonítja?
Nem, több tényező van, de a legfontosabb három ok között biztosan ott van az egykulcsos adó. Tényező a külpiaci húzóerő, és az is, hogy lassan véget érnek a rendkívüli évek, az emberek kezdenek megnyugodni. Lassan stabilizálódik az ország.
Mellár Tamás közgazdász egyetemi tanárt arra kértük értékelje a kormány első évét. Azt írja „az Orbán-kormány legrosszabb döntésének az egykulcsos, 16 százalékos SZJA bevezetése tekinthető. Ezzel az intézkedéssel úgy vett ki 360 milliárdot a költségvetésből, hogy ennek lényeges gazdaságélénkítő hatása nincs és előre láthatólag nem is lesz.”
Aki véleményt nyilvánít és közgazdász, annak tisztában kellene lennie a számokkal.
Tisztában van vele…
Tényleg? Akkor mondom a számokat. Ötszáz milliárdról van szó. Nem 360-ról. Nagy különbség.
Ő azt mondja, ennyit vett ki az állam kasszájából azzal, hogy egykulcsos és 16 % lett az szja.
500 milliárdot. Az egykulcsos arányos, 16 %-os szja-rendszeren keresztül 500 milliárddal marad több pénz a háztartásoknál, a gazdaságban. Mellár úr először nézze meg a számokat. A többi lehet szakmai, erkölcsi, szociálpolitikai vita. A közgazdasági életben ezt az egészet bonyolultan nézik. Az egyszerű nézőpont az, hogy mi jó a gazdaságnak? Ha több pénz van a gazdaságban, akkor az megy. A vállalkozók is motiváltabbak, ha nincs jövedelemfék a magas adó miatt. Ez régi vita, de tisztul a gondolkodásunk.
A miniszterelnök úr azt is mondta, szeretné, ha nyárra nem maradna senki, aki kevesebb pénzt visz haza, mint korábban. Kötelező erejű lesz a bérkommandó ajánlása?
Folyik a munka, végül az lesz, amit a miniszterelnök úr mond. A 16 százalékot úgy vezettük be, hogy kötelezettséget vállaltunk a 4-6 %-os jövedelememelésre. Úgy látom, a munkaadók többsége, beleértve az önkormányzatokat és az állami vállalatokat, végrehajtották.
Akik még nem, azok számára kötelezővé teszik a bérajánlást?
Nem kell kötelezővé tenni. A mai magyar megújítási, társadalmi újjászületési rendben a munkáltatók nem tehetik meg, hogy nem hajtják végre azt, amit a mellettük lévő munkáltató már végrehajtott, amit a kormány kér vagy amit a kamara kér.
Lehet ez alku része?
Nem kell alkudozni. Végre kell hajtani.
A reálgazdaság tervezéséről azt mondta Orbán Viktor, hogy „ma csak pénzügyi tervezés van, …de alatta még nem épült ki a reálgazdasági tervezés”. Ez pontosan mit jelent?
Ez fontos mondat. Ez a második Orbán-kormány építésének következő szakasza. Az első szakaszban sikerült kihúznunk magunkat az államcsőd veszélyzónájából, a pénzügyi konszolidáció megtörtént. Túl vagyunk a hosszú távú pénzügyi tervezési folyamaton is, ez az Új Széchenyi-terv és a Széll Kálmán Terv. Arra szükség van, hogy lássuk a magyar gazdaság hogy működik majd 10-15-20 év múlva.
Ezt azt jelenti, hogy különböző szektorokkal önök, a kormány terveztetni fog?
Azt tesszük majd, mint a franciák, a bajorok, az osztrákok vagy a finnek. Ezekben az országokban 5-10-15 éves ágazati és szakágazati előrejelzések, tervek és koordinációs folyamatok vannak. Például, hogy Franciaországban milyen földrajzi sávban, milyen iparok fejlődjenek? Elemzik, hol vannak leszakadt földrajzi sávok, hol van kiaknázatlan fejlődési potenciál? Ezt központi stratégiai gondolkodás tárja fel.
Az ilyesmit a szektorok maguk is megteszik, jól felfogott saját piaci érdekükben, nem?
Nem. Az a lényeg, hogy nem teszik meg.
Miért gondolja?
Nem gondolom, tudom. Például a francia állam, Christine Lagarde francia gazdasági és pénzügyminiszter, …
Aki hamarosan az IMF elnöke lesz…
Nagyon remélem, mert csodálatosan felkészült és kitűnő hölgy. Ő részt vesz a francia iparstratégiát alakító kormányzati munkában, és azt mondja, Franciaországnak versenyelőnye van a repülőgépgyártásban… stb. Az unió sikeres országaiban a pénzügyi tervezés mellett reálgazdasági tervezést is végeznek. Ezek kormány és piac közötti együttműködést igényelnek.
Ön a magyar gazdaságban hová tenné a hangsúlyt?
Az 1990 előtti pártállami diktatúra tervgazdasági közegében kialakult 10-12 olyan magyar szakágazati húzó vállalatcsoport…
Azt akarja mondani, hogy az lesz a minta?
Dehogy, százéves fejlődés eredményeként alakult ki 10-12 ilyen vállalatcsoport. Ebből 4-5 megmaradt. Van Richterünk, van szénhidrogén vállalatunk, a Mol, a pénzügyi szektorban ott az OTP. Feljövőben van egy idegenforgalmi turisztikai vállalatcsoport, egy nem külföldi tulajdonú, járműipari cégcsoport. Feljövőben van minden, ami logisztika, ami egészségturizmus, ami sajátosan ötvözi az infokommunikációt, a tudástőkét, a nagy egyetemeket. Olyan szakágazatok, amelyek igénylik, hogy az állam adjon jövőképet, mondja meg, hogy szerinte ebbe az irányba vagy abba kell fejlődni. Az Új Széchenyi-tervben benne vannak ezek a kitörési pontok. Alapul kell venni a francia, a német vagy a finn tervezési modellt, de érdemes megnézni az ázsiai modelleket és a brazilokat is.
Mellár Tamás kiemel még egy pontot, a februári fordulatot. A Széll Kálmán Terv a korábbi adócsökkentő iránytól teljesen eltérő. A hiánycsökkentésre, munkahelyteremtésre állt át. Százezreket akarnak visszaterelni a munkaerőpiacra, de hova? Miből lesz 300 ezer új munkahely?
Munkahely attól lesz, ha néhány feltétel együtt teljesül. Ha van gazdasági növekedés Magyarországon, ehhez emelni kell a beruházási rátát. Ezért kell jól fókuszálni az Új Széchenyi-terv programjait, és ösztönözni a külföldi befektetőket. A növekedés az egyik feltétel.
A beruházások bővülésének viszont alapfeltétele a kiszámítható szabályozó környezet…
Ez így van.
Viszont ezt most nem érzik a befektetők.
Akiket válságadó és bankadó sújtott, valóban teljesen korrekt módon azt érzékelik, hogy kiszámíthatatlan volt az első év gazdasági környezete. Most már kiszámítható. 2012-ig vannak érvényben ezek az adók.
…Így. Viszont ha a 2012-től nem lesz európai bankadó, akkor Orbán Viktor szavaival élve „el kell gondolkozni azon, hogyan folytatódik ez tovább”. A feltételekről még nem állapodtak meg, de marad valamiféle bankadó.
..Ez a Széll Kálmán-tervben is, a strukturális reformokban is és a konvergenciaprogramban is szerepel. Ez kiszámítható, csak nem jó hír a pénzintézetek számára. A válságadókra azt mondtuk, kivezetjük azokat. A pénzintézetek esetében ha lesz uniós megoldás, bevezetjük azt. Ha nem lesz, fenntartjuk a jelenlegi bankadót a mai mérték felében.
Ugyanazokkal a feltételekkel, amelyekkel most létezik?
Erről 2012 második felében fogunk tárgyalni.
Kalkulál újabb válságadóval?
Nem.
A reálgazdaság tervezésével kapcsolatban említett pár céget. A Molban most szerzett tulajdonrészt a magyar állam. További állami tulajdonszerzés is elképzelhető a reálgazdaság tervezésével?
Elvileg elképzelhető, de nem ez a reálgazdaság tervezésének a fő módja. Még a koordinációnak sem. A Molnál sem 100 százalékos tulajdonrészt szerzett a magyar állam.
A 21 százalék sem kevés.
Ha a korábbi kötelező magánnyugdíj-pénztári vagyonban találunk még Mol-részvényeket és azokat is hozzátesszük, könnyen lehet, hogy 25 % felett leszünk. Azt látni kell, hogy a magyar államnak sem pénze, sem kedve nincs arra, hogy állami tulajdon bővítésével hajtson végre gazdasági stratégiákat, vagy tervezze a reálgazdaságot. A vállalatcsoportokat a jövőkép motiválja és ha szükséges, az a pénzügyi szabályozó rendszer, ami például a külföldi működő tőke bevonását segíti. Kaphatnak fejlesztési támogatást, szakképzéshez hozzájárulást, infrastruktúra-fejlesztési programokat indíthatnak, hogy nőjön a versenyelőnyünk.
Devizahitelesek mentőcsomagja: kinek az ötlete volt a 180 forinton rögzített svájcifrank-árfolyam?
Volt 150, 160, 180, és 199. Hogy pontosan kinek, mikor melyik ötlete volt, erről megoszlanak a vélemények.
A Magyar Nemzeti Bank véleményezte a tervet és azt állítja, az árfolyam átmeneti rögzítése hamis biztonságérzetet kelt. Ön szerint mekkora terhei lesznek egy átlagos hitelesnek 2015. január elseje után?
A megegyezés világosan rögzíti, hogy a devizahitelesek védett árfolyamsávot kapnak. 2015. január 1-jétől sem lehet több a havi törlesztőrészletük, mint a decemberi, plusz 15 százalék. Hamis biztonságérzetről nincs szó. Mindenki pontosan tudja, milyen teher nyomja. Könnyebbségről beszélhetünk. Sajnos a magyar jegybank elnézte ezt a felhalmozott devizaadósságot.
Tárgyaltak az MNB-vel a devizahitelesek megsegítéséről?
Nem volt erre szükség. Nem az MNB volt a partnerünk, hanem a Bankszövetség.
A jegybank szerint kényes kérdés az árverezési moratórium felszabadítása a bankok hitelképessége, hitelezési készsége szempontjából. Szerintük kevés a lakásokból 2-5 %-ot értékesíteni.
A bankok nem mentek volna bele, ha ez nem jó nekik. Minden külső vélemény abban sántít, hogy két fél megállapodott egymással és hárman járnak jól. Legjobban az adós jár, mert biztonságba került. Nem tudni, mennyi lesz majd a svájci frank árfolyama 2015-ben, de az adósok biztonságban vannak. És jól jártak a bankok, mert feloldottuk a moratóriumot.
Miért kellett minden devizahitelesre vonatkoztatni ezt a lehetőséget, miért nem csak azokra, akik bajban vannak?
Mert minden devizahiteles bajba kerülhet.
Így viszont olyanok is választhatják a rögzített árfolyamot, akik most is fizetőképesek, de könnyítésre vágynak. Végül valószínűleg magasabb törlesztőrészletet és feltehetően hosszabb ideig kell fizetniük.
Ez nem szociálpolitikai kérdés. Ez a gazdaságpolitika hatékonyságát erősítő lépés. A devizahitelesek teljes köre, úgy egymillió 250 ezer ember él ma teljes bizonytalanságban. Nemcsak az, aki már nem tud fizetni.
Mennyit költ erre az állam?
Az állam garanciát vállal, a bankok garanciavállalási díjat fizetnek. A költségvetésnek egy fillérjébe sem kerül. Ez rendkívül szellemes megoldás és hatékony. Az terheli a költségvetést, ha a magyar kormány vállalja, hogy az országban senki sem kerülhet utcára. Hogy mennyibe, azt meglátjuk.
Nemzeti Eszközkezelő. Erre vannak költségkimutatások? Tavaly még minisztersége megkezdése előtt azt mondta, hogy a devizahitelesek megmentésére Nemzeti Eszközkezelőt kell felállítani.
Így van, be is jelentettük az eszközkezelő létrehozását.
Csak annyit tudunk róla, amennyit Orbán Viktor elmondott: Budapesten és a megyei jogú városokban a hitel keletkezéskori ingatlanértékének 55, városokban 50, a többi településen 30 százalékán veszi át az eszközkezelő a lakásokat. Mindig a részletek érdekesek. Milyen keretek között működik majd a vagyonkezelő?
Valószínűleg az MFB egyik leánytársaságaként működik majd. Eddig arra gondoltunk csak, hogy a Nemzeti Eszközkezelő vásárolja meg a bankoktól a bedőlt hitelesek ingatlanjait. Ez kiegészült azzal, hogy indul az új közmunkaprogramunk, és ennek keretében miért ne lehetne közmunkában olyan kertes, szociális családi házakat építeni, amelyekben elhelyezzük azokat az embereket, akiknek bedőltek a hiteleik? És miért ne vásárolhatna az önkormányzat maga a saját településén is olyan otthont, amit utána az eszközkezelő működtet? Sokfajta megoldás van kialakulóban.
Mennyit költenek az eszközkezelésre?
Még nem tudjuk pontosan, a jövő évre ötmilliárd forintot irányoztunk elő.
Visszatérve beszélgetésünk elejére, azt is mondta Orbán Viktor, hogy „a gazdaságról szóló kétharmados törvényt magamra szignáltam”. Hogyhogy nem önre?
A miniszterelnök úr mindent a kormány keretében dolgoztat ki és utána dönt. Ugyanaz a folyamat, mint eddig.
Ön kap feladatot ebben a kétharmados törvényben?
Nem tudom, hogy ez jó hír vagy nem, de igen.
Elfogadja az ön javaslatait, gondolatait a miniszterelnök úr?
Igen, el szokta fogadni. Jók a találati arányaim.
