A magán-nyugdíjpénztári tagok többségének lesz reálhozama vagy tagi kiegészítése, bár konkrét számokról és összegekről még korai lenne beszélni, nyilatkozta a Duna Televízióban Binder István a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. Az állami nyugdíjrendszerbe átlépők a nyár folyamán megtudják, hogy volt-e reálhozamuk kötelező magánnyugdíj-pénztárukban, s ha igen, az összeget augusztus 31-ig utalják vissza nekik.
Tájékoztatás szaknyelven
A szóvivő elmondta: a négy, határozatban kötelezett magánnyugdíjpénztár közül egy már visszafizette a tagoknak a bizonyos indokolatlan kifizetések miatt visszajáró összegeket, egy másik pedig hasonló lépésre készül, többen viszont vitatják a PSZÁF-határozat jogosságát.
Binder István elmondta, a PSZÁF már 2010 nyarán vizsgálatot indított az AEGON, az AXA, az ING és az OTP magán-nyugdíjpénztárak ellen, mivel indokolatlan költségeket számoltak fel, ezzel néhány milliárdos kárt okoztak ügyfeleiknek. Hogy ez miért csak most került a nyilvánosság elé, azzal kapcsolatban azt mondta, a korábbi állásfoglalások vélhetően túlságosan szaknyelven fogalmazva.
A kötelezésnek, hogy a tételeket írják jóvá az ügyfelek részére, az AEGON nyugdíjpénztár tett eleget, több százmilliós összeget fizetett vissza; egy másik pénztár is hasonló lépésre készül. Mások pedig vitában állnak a PSZÁF-al és bírósági felülvizsgálatot kérnek, tette hozzá a pénzügyi felügyeleti szerv szóvivője, megerősítve, hogy erre minden pénztárnak joga van, hiszen a PSZÁF döntései közigazgatási eljárásban bíróságon megtámadhatók.
Kevésbé bonyolult, mint lehetne
Arra a kérdésre, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetéséhez kapcsolódó hozamkifizetések miért úgy történnek majd, hogy a volt nyugdíjpénztári pénzeket előbb átutalják az állami alapba, utána számolják ki a tagok hozamát, majd ezt az összeget visszautalják a magánpénztáraknak, akik fizetnek a tagok felé, Binder azt mondta: látszólag bonyolult ez a lépéssorozat, viszont az eredeti szándékhoz képest átláthatóbb és világosabb.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy a pénztárak maguk készítenek ütemtervet, azokat a PSZÁF jóváhagyja, majd ennek alapján történik a kifizetés. Ezzel viszont azt lett volna a gond, hogyha a pénztárak esetleg eltérő ütemterveket nyújtottak volna be és így eltérő időpontokra számították volna az eszközök hozamát, akkor ezek alapján igencsak eltérő eredmények születtek volna.
A jogalkotó végül egységes határidő megszabásáról döntött, mégpedig úgy, hogy történjen meg a teljes vagyonátadás és a maradékot kérjék vissza a pénztárak.
A konkrét menterend pedig úgy néz ki, hogy a pénztárak június tizenkettedikéig kötelesek - május 31-i fordulónappal – az állami alapba átutalni a teljes átlépő magánpénztári vagyont. Ezt követően július huszadikáig kell kiszámítaniuk a reálhozamot, ezt követően ezt a pénzt az állami alaptól visszaigényelniük és végül augusztus 31-ig visszautalniuk a hozamra jogosult tagok számára – hangzott az interjúban.
