Botránnyá fajult a médiatörvény miatt hazánkba érkezett ENSZ különmegbízott látogatása. A parlament emberi jogi bizottságának ülésére nem hívták meg az ENSZ-raportőr által kért civil szervezeteket, néhányuknak azonban végül sikerült bejutnia az ülésre. Volt olyan civil résztvevő, akit nem engedett felszólalni a bizottság KDNP-s elnöke.
Botrányosra sikeredett az ENSZ különleges jelentéstevőjének budapesti látogatása - írta a Népszabadság Online. Frank La Rue, aki második alkalommal szólalt fel Budapesten a médiatörvény ellen, a parlament emberi jogi bizottságának tagjaival találkozott csütörtökön.
Frank La Rue az internet szabadságáról szóló szakmai konferenciára érkezett Budapestre, de hivatalos találkozót kért a parlament emberi jogi bizottságának tagjaival is, első, áprilisi látogatásán ugyanis már jelezte ezt az igényét és kérte, hogy a találkozóra szakmai szervezeteket is hívjanak meg. Végül nem hivatalos bizottsági ülés keretei között fogadták, hanem egy "nyilvános” meghallgatáson. A sajtó viszont csak magától La Rue-től értesülhetett a találkozóról, mert sem a bizottság, sem a parlament nem adott ki hivatalos meghívót, sőt a Népszabadság kérdésére a parlamenti sajtóosztályon azt közölték, hogy a bizottság nem is tart ülést - állítja a portál.
Ez az úgynevezett nyilvános konzultáció éppen úgy zajlott, ahogy az egész médiatörvény tárgyalása és elfogadása: átláthatatlanul, tisztázatlan körülmények között, antidemokratikusan - a Népszabadság Online-nak Szigeti Tamás, a TASZ jogásza. Az emberi jogi bizottság semmivel sem segítette elő, hogy emberi jogi szervezetek részt vehessenek az ülésen - tette hozzá Szigeti, aki szerint csak többszöri unszolásukra ismerte el a bizottság, hogy egyáltalán ülést tartanak, és csak a rámenősségüknek köszönhetik, hogy végül is részt vehettek.
Nem kaptak szót
Már az ülés előkészítése során vita alakult ki Lukács Tamás elnök és Frank La Rue különmegbízott között a meghívandó civil szervezetek körét illetően. A vita a tanácskozáson is folytatódott, ahol Lukács Tamás azt mondta: a Frank La Rue által meghívni kívánt szervezetek társadalmi támogatottsága nem ismert, ennek ellenére a médiában többnyire csak ők kapnak hangot – olvasható az MTI tudósításában. A pártok közül csak a Fidesz, a KDNP és az MSZP képviseltette magát.
A Népszabadság Online beszámolója szerint a meghallgatásra Lukács Tamás, a bizottság KDNP-s elnöke a nagycsaládosok egyesületét, a katolikus újságírók szervezetét, az egyházak képviselőit és a MÚOSZ-t hívta meg. La Rue viszont saját listát küldött, amelyen tíz - a bizottság elnöke szerint kizárólag liberális - szervezet szerepelt, köztük a médiatörvényt kritizáló szervezetek: a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet. Lukács elutasította az ENSZ raportőr listáját, de végül belement abba, hogy néhány liberális szervezet képviselője is felszólalhasson.
Az elnök az ülésen nem adott szót Molnár Péter, a Közép-Európai Egyetem jelenlévő kutatójának, aki az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) nevű, nem hivatalosan működő szervezetet képviselte – tudósított az MTI. A Népszabadság szerint Lukács Tamás a CEU kutatójától a parlamenti szabályokra - sőt a képviselői esküjére – hivatkozva tagadta meg a kérdést. A Milla-csoport ugyanis szerinte nem releváns társadalmi szervezet, ha pedig a CEU képviselőjeként adna szót, azzal diszkriminálná a többi egyetemet. Frank La Rue szerint viszont valamennyi egyetemmel, civil mozgalommal közösen kellene megvitatni a médiatörvényt.
Ez a baj az ENSZ szerint
Az ülésen az ENSZ különmegbízottja megismételte, hogy továbbra is nagyon aggasztja a médiatörvény, különösen a médiahatóság "függetlensége", valamint az újságírók információforrásának védelme. A különmegbízott, aki az egyes médiumok esetében a függetlenséget tartotta a legfontosabbnak, azt mondta: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa is akkor válna hitelessé, ha a többi párt illetve a civil szervezetek véleménye is érvényesülne a döntéseiben. Kifogásolta azt is, hogy a médiajogszabályok megszületését és azok módosítását nem előzte meg széles körű társadalmi egyeztetés.
Frank La Rue azt is elmondta, hogy az április elején, budapesti látogatásán megfogalmazott javaslataiból többet nem fogadtak meg a magyar jogalkotók. Hozzátette azt is, hogy a Magyarországon megfogalmazott hivatkozásokkal ellentétben számos európai ország képviselői érzik úgy, hogy a magyar médiaszabályozás nem egyezik az övékével. Frank La Rue mindezek mellett a médiamonopóliumok elleni harc jelentőségére hívta fel a figyelmet, függetlenül attól, hogy azok gazdaságiak vagy politikaiak.
Ez nem baj kormánypárt szerint
Az ENSZ-megbízott aggályaira Lukács Tamás a Népszabadság Online beszámolója szerint azt mondta, hogy mielőtt La Rue véleményt alkot, hallgassa meg a másik felet is. Majd gunyorosan konstatálta, hogy legalább egy kérdésben sikerült előre lépni, hiszen La Rue meghívottainak listája bizonyítja, hogy az ENSZ-raportőr tájékozódása teljesen egyoldalú, és reményét fejezte ki, hogy – a többi szervezet véleményének meghallgatása után – már árnyaltabban látja a képet. A konkrét kifogásokat illetően, Lukács európai példákra hivatkozott, többek között arra, hogy számos EU-tagállamban kormány-irányítás alatt áll a médiahatóság, feltéve a kérdést, hogy nekik "miért volt annyi nemzeti önbecsülésük, hogy nem csináltak nemzetközi hisztériát". A médiatanács tagjai pedig szerinte igenis függetlenek.
Lukács Tamás szerint Magyarország kijavította a nemzetközileg bírált szabályokat, emellett uniós államként magára nézve kötelezőnek tartja a többi közt a Római Egyezmény előírásait azzal kapcsolatban, milyen keretek között korlátozható a véleménynyilvánítás szabadsága – írta az MTI.
Trianon miatt kell a médiatörvény!
A Társaság a Szabadságjogokért, valamint az Amnesty International magyarországi szervezetének képviselői azt kifogásolták, hogy a magyarországi médiaszabályozás még mindig nem felel meg a nemzetközi normáknak, míg a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke arra mutatott rá: a médiatörvényből nem tudja levezetni a szólásszabadság korlátozását. Szikora József szerint ez a véleménymonopóliumok létezése miatt van veszélyben. Acsay Judit, a MÚOSZ alelnöke szerint még nem késő elkezdeni a széles körű társadalmi egyeztetést a médiaszabályozásról.
Mint az ülés egyik résztvevője a Hírszerzőnek elmondta, az Összefogás a Magyar Családokért Egyesület elnöke, Illésy Mátyás viszont szót kapott, és arról beszélt, hogy azért van szükség a médiatörvényre, mert senki nem szenvedett annyit a történelemben az utóbbi száz évben, mint a magyarok, elsősorban Trianon miatt, a gyerekek 40 százaléka házasságon kívül születik, míg a házasságok 60 százaléka válással végződik. La Rue kissé megütközve csak annyit reagált, hogy nem látja az összefüggést az elmondottak, és a médiatörvény között.
Nem illetékes a bizottság
Mindezek után azonban Lukács Tamás közölte, hogy a bizottságuk tulajdonképpen nem is illetékes a médiatörvény ügyében. Végül azzal búcsúztak, hogy legközelebb majd szélesebb körben rendeznek vitát, amelyen immár több szervezetet is meghívnak "diszkrimináció nélkül". La Rue jelezte, hogy ha meghívják, szívesen visszatér - lehetőleg még a médiatörvény soron következő - javarészt technikai - módosítása előtt.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkészített egy tervezetet a médiát szabályozó törvények módosítására, ez azonban a tervezet bírálói szerint nem érinti a törvények bírált részeit, a tervezet véleményezésére pedig mindössze hat nap állt rendelkezésre. A látszólag technikai jellegű módosítások szigorításokat is megfogalmaznak, például azt, hogy az igen magas bírságok behajtása az adóhivatal feladata lehet a jövőben, ez pedig azt jelenti, hogy a döntések elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a bírság megfizetését illetően
