A kormány ismét a péntek délutánt találta a legmegfelelőbbnek arra, hogy egy sokak számára kellemetlen törvénymódosítást benyújtson a parlamentnek. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett csomag – egyebek mellett – a dohánytermékek és az E85-ös üzemanyag jövedékiadó-tartalmának emelését javasolja.
Több gazdasági és pénzügyi tárgyú törvényt, köztük a jövedéki adóról szóló szabályozást módosító csomagot nyújtott be péntek délután a parlamentnek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A javaslat szerint a cigaretták jövedékiadó-tartalma 2012 végéig több lépcsőben, összesen 7,3 százalékkal emelkedik.
A dohánytermékek adóterhelése három lépésben, idén nyáron, majd jövő januárban és júliusban nő. A cigaretta jövedéki adója jelenleg ezer darabonként 9750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka (ez utóbbi nem változik), de legalább ezer szálanként 18 080 forint. A két forintosított tétel még a nyáron (a törvény kihirdetését követő 45. napon) 2,4 százalékkal nő, ezer darabonként 9980 forintra és legalább 18 510 forintra módosul. Jövő január tól a 10 220 forint és legalább 18 950 forint lesz a két adótétel, ami további 2,4 százalékos emeléseket jelent, majd jövő júliusban újabb 2,4 százalékos emelés jön 10 470 és legalább 19 400 forintra.
Ugyanakkor a javaslat jelentősen csökkentene a vágottdohány-termékek cigarettákhoz képest jelentős árelőnyén. Míg a cigaretta adója az említett 7,3 százalékkal nő 2012 végéig, addig a vágott dohányé 28 százalékkal. A dohányiparban már régóta beszédtéma volt az olcsó vágottdohány-termékek elterjedése a cigarettatermékekkel szemben. Az egészségre a cigarettánál is ártalmasabb, ugyanakkor olcsóbb vágott-sodrós termékek adókülönbségének a mérséklésére időközben már uniós szabályok is kötelezték a kormányt.
Ám nem csak az adótartalom változik. Dohányipari szakértők szerint a jövedéki törvény módosításával a törvényhozók elejét vennék annak is, hogy az idén kibontakozott, a 2004-eshez hasonlóan kemény árháború miatt a büdzsének bevételkiesése legyen. A javaslat ugyanis azzal az új passzussal egészítené az eddigi jövedéki törvényt, hogy vis maior esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) engedélyezheti referencia időszakban (ez jellemzően szeptember elseje és január 31. között van) a vis maior által érintett termékhez kapcsolódó mennyiségű, fajtájú és árú adójegy megrendelését és kiadását. A törvényjavaslat indoklása szerint ezzel csak egy „mérleglési lehetőséget” kap a NAV, hogy rendkívüli helyzetekben – például környezeti katasztrófa – eltérhessen az általános szabályoktól.
Ágazati szakértők azonban a paszszusból azt olvassák ki, hogy ezzel megnő a NAV mozgástere és később nemet mondhat arra, hogy a dohánygyártók az adóemelések előtt, a referencia időszakban bespájzolhassanak az olcsóbb adójegyekből. Másrészt a vélelmezett szigorítás célja lehet az is, hogy betervezhetőbb legyen a büdzsé: tavaly éppen a referencia időszakban bontakozott ki az árháború a Philip Morris és a British American Tobacco között, márpedig akkor előfordult, hogy a gyártók az időközben az árverseny miatt csökkentett árú terméket visszahívták a kereskedőktől és viszszaigényelték az előre kifizetett adót, majd később az olcsóbb termékre kértek adójegyet – a költségvetésbe pedig így kevesebb jövedéki adó folyt be.
A tervezet szerint a kormány 12 forinttal emelné a környezetbarát alapanyagú „benzin”, azaz az E85-ös bioetanol jövedéki adóját. Az indoklás szerint az, hogy az E85-nek 120 forint helyett csak mintegy 18 forint a jövedékiadó-tartalma, vagyis literenként körülbelül száz forinttal olcsóbb, indokolatlan árelőnyt jelent. Hozzáteszik azonban azt is, hogy az emelés a költségvetési bevételek növelése miatt szükséges.
A lépés átgondolatlan, szembe megy a magyar kabinetek uniós környezetvédelmi vállalásaival, több tízezer munkahely létesülése helyett most a meglévők kerülnek veszélybe, és összességében csökkenthet is a költségvetési bevétel – véli Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke. Megkeresésünkre úgy vélte: mivel az E85 hatásfoka körülbelül 30 százalékkal rosszabb a benzinénél, a 12 forinttal lényegében megszűnik a benzinhez viszonyított – a kormány környezetvédelmi elkötelezettségéből fakadó – versenyelőnye.
Az E85-öt jellemzően régebbi típusú, nagyobb tűrőképességű gépjárművek tulajdonosai kedvelik, akik viszont nagyon árérzékenyek. Így szerinte a lépés nyomán akár meg is feleződhet a kereslet – így az ebből várt jövedéki bevétel is –, ami az etanolipar veszteségei miatt még nagyobb lehet.
Héjj Demeter szerint lobbizásuk a kormánynál nem ért célt. Pedig az E85 a kiemelkedő elterjedtség ellenére mintegy 1–3 százalékos részarányával még mindig nem veszélyezteti a hagyományos láncokat. (A nagyok közül csak az Agip néhány kútja csatlakozott.) A költségvetés nehéz helyzetét megérti, de szerinte ez a korábbi ígéreteknek ellentmondó, júliustól hatályba lépő változtatás kiszámíthatatlanná teszi a beruházási környezetet, az E85-oszlopba fektető kutastól az etanol-előállítón át a fő alapanyagot jelentő hazai kukorica termelőjéig.
Az új kormány szavakban fontosnak tartja a hazai munkahelyteremtést, amire a bioetanol-gyártás lehetett volna az egyik legjobb példa. A hazai bázisú termelés 20–25 ezer ember munkahelyét biztosíthatná. A kereslet várható visszaesésével ugyanakkor még a meglévők is veszélybe kerülhetnek.
Rászámolnak a könyvvizsgálókra
Ahogyan azt a Széll Kálmán Terv bürokráciacsökkentő csomagjából kiderült: a kormány hozzá akar nyúlni a kötelező könyvvizsgálat értékhatáraihoz. A parlamentnek tegnap benyújtott törvénymódosítási javaslat megfelel a korábban közölt számoknak, azaz a kötelező könyvvizsgálat értékhatára a 2012-ben és 2013-ban induló üzleti évekre vonatkozó beszámolók esetében 100 millió forintról 200 millió forintra, 2014-től pedig 300 millió forintra nő.
Kormányzati számítások alapján jövőre több mint 17 ezer, 2014-től további hétezer kis- és középvállalkozás mentesülne a könyvvizsgálói díj alól. A javaslat szerint ugyan a 2012-ben induló üzleti évről készített beszámolóra kell először alkalmazni a rendelkezést, de csak abban az esetben, ha a megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, a foglalkoztatottjai száma pedig átlagban nem haladta meg az 50 főt.
Ahogyan azt korábban megírtuk: a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szerint a tervezett intézkedéssel a könyvvizsgálói megbízások 60 százaléka kieshet, s az aktív kamarai tagok csaknem fele, 1800 fő munkanélkülivé válna. Leghátrányosabban a vidéki, egyéni vállalkozó könyvvizsgálókat érinti a korlátozás, a nagyobb, elsősorban nemzetközi cégek részesedése pedig tovább nő
