Kormánykrónika

A parlament ma dönt az idei költségvetési és egyben az államháztartási törvény módosításáról. A módosítás apropóját a kormány által elhatározott 250 milliárd forint kiadási zárolás adta - a spórolást kiterjesztik azon alkotmányos fejezetekre (például bíróság, országgyűlés), amelyek költségvetését a kormány saját hatáskörben nem módosíthatja, írja [1] a Napi.

A parlament a mai szavazással az államháztartási törvényt úgy módosítja, a miniszterek a saját fejezeti költségvetéseiken belül olyan átcsoportosításokat hajtanak végre, amilyet kedvük tartja, függetlenül attól, hogy a kiadásokat a parlament mire hagyta jóvá. Ezzel a döntéssel a költségvetés módosításának joga - ami elvileg kizárólag a parlamenté - miniszteri szintre kerül.

Hányan buknak még le?! A Fidesz-frakció a mai napon tárgyal Szabó Zsolt országgyűlési képviselő ügyéről, a honatyát Zsiga Marcellhez hasonlóan a Blikk leplezte le, miután hónapokon át ő is törvénytelen módon vett fel közpénzeket.

A miniszterelnök aláhúzta: 2010-ben kiálltunk azért, hogy véget vessünk a reménytelenég éveinek, és véget érjen az átmenet húsz éves korszaka, és felhatalmaztuk választott képviselőinket, vezetőinket, hogy egy új, immáron végleges rendszer alapjait vessék meg.

Világos jeleit látja az Európai Bizottság a március elején bejelentett Széll Kálmán Tervben foglalt intézkedéseken annak, hogy Magyarország jó irányba tart a pénzügyi konszolidáció útján, jelentette ki kedden Brüsszelben Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse. A finn biztos az uniós tagországok pénzügyminisztereinek találkozója után tartott közös sajtótájékoztatót Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Michel Barnier belső piaci biztossal. A találkozón a túlzott államháztartási hiány miatt folyó, már régebben indított eljárás keretében esett szó a magyar és a lengyel gazdaságról.

Rehn megismételte, hogy az Európai Bizottság szeretne mielőbb további részleteket kapni a magyar tervekről, különös tekintettel a hiányra, a következő években is hatni képes, szerkezeti jellegű intézkedésekre.

A biztos emlékeztetett arra, hogy a miniszterek korábbi ajánlásai alapján a hiánynak idén kellene a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá kerülnie, lehetőleg a fenntarthatóságot is biztosító szerkezeti intézkedések útján. Hozzátette, hogy a március eleji intézkedések bejelentéséig úgy tűnt, a csökkentést főleg átmeneti intézkedések szolgálják. Az MTI értesülése szerint a biztos a találkozón fontos eszköznek nevezte a 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot is.

Orbán Viktor nem tűri, hogy Brüsszelből diktáljanak a magyaroknak. Nem tűrtük ezt Bécstől és Moszkvától sem. Egészen más volt idén a hangulat az állami ünnepségen, mint az utóbbi években.

Az Európai Bizottság hétfőn úgy határozott, hogy - az úgynevezett jogsértési eljárás első lépéseként - hivatalos felszólító levél formájában tájékoztatást kér Magyarországtól a távközlésre tavaly októberben kivetett különadóról.

Az uniós végrehajtó testület attól tart, hogy ez az adó összeegyeztethetetlen az uniós távközlési szabályozással. Az ugyanis előírja, hogy a távközlési szolgáltatókra csak olyan különdíj vethető ki, amely közvetlenül hozzájárul az ágazat szabályozási költségeinek fedezéséhez.

Orbán Viktor most is szerényen a háttérbe vonult. Meghagyta a dicsőséget a fideszes Ágh Péternek és a KDNP-s Aradszki Andrásnak. Hivatalosan ők terjesztették ugyanis elő Magyarország Alaptörvényét, a többiek pedig a dokumentumban csak plusz 224 Fidesz- és plusz 35 KDNP-képviselőként szerepelnek.

Igaz, a már nevében sem régi alkotmánytervezetet formálisan mégiscsak a két frakcióvezető, Lázár János és Harrach Péter adta át az Országgyűlés főtitkárának, illetve az államfőnek.

Ha máskor nem is, most talán mégis érdemes lett volna Orbán Viktor kormányfőnek és Fidesz-elnöknek megmutatnia magát. Meg első miniszterelnök-helyettes kollegájának, a kereszténydemokrata párt élharcosának, Semjén Zsoltnak is. Hiszen itt nem valamilyen apró-cseprő ügyről, hanem a nemzet alaptörvényéről van szó.

„Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének parancsát” – olvashatjuk az új alkotmány tervezetének [1] „Nemzeti Hitvallás” című részében. Sőt azt is valljuk, hogy a polgárnak és az államnak a közös célja a biztonság, a békesség, a rend és még néhány hasonlóan remek dolog kiteljesítése. Valljuk azt is egyébként, hogy múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

A baj csak az, hogy miközben a Fidesz legkiválóbb elméi ezeknek a valóban rendkívül fontos vállalásoknak a kidolgozásával voltak elfoglalva, mintha kevesebb figyelem jutott volna arra a tényre, hogy az államnak, amit irányítanak, egy része megszűnt működni. Azokban a pillanatokban, amikor Szájer József nagy buzgalommal dolgozott ipadjén az új alkotmányon, Gyöngyöspata községben a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai és további felfegyverzett betyárok gyakorlatilag átvették a rendfenntartó szerepét [2].

Március hatodikán kétezren masíroztak végig a cigánysoron, majd ezután is sokan a községben maradtak, és rendszeresen járőröztek [3], mert szerintük így lehet megakadályozni a lopásokat. Működő állam pedig annál nagyobb kudarcot nem produkálhat, mint hogy a területének egy részén megszűnik az erőszakmonopóliuma.

Az, hogy Magyarország egyes részein az állam nem tudja megvédeni az emberek biztonságát, persze nem újdonság.

Kétmilliárdért egyszereplős közbeszerzést írt ki a Magyar Posta

Hirdetmény nélküli tárgyalásos - egyszereplős - tendert írt ki a Magyar Posta Zrt. "Integrált Posta Hálózat rendszerének és hozzá kapcsolódó alrendszereinek szoftver támogatása" címmel, a JET-SOL Kft. közel nettó 1,8 milliárd forintért szállítja a szoftvert - az eredmény a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

Az ajánlatkérő azzal indokolta a zártkörű közbeszerzést, hogy a szerződést kizárólagos jogok védelme, valamint műszaki-technikai sajátosságok miatt, kizárólag a felkért szervezet tudja teljesíteni.

Az ellenszolgáltatás eredetileg becsült értéke nettó 1,8 milliárd forint volt. A február végén megkötött szerződésben nettó 1.797.120.000 forint szerepelt.

Az idehaza valaha alkalmazott legkisebb, 16 százalékos adókulcs ellenére több százezer embernek esett vissza a nettó jövedelme. Hogyan lehetséges ez? Elszámolták volna az új adótáblát?

A közügyek iránt érdeklődők régóta nem néztek a bérjegyzékükre olyan várakozással, mint február és március első napjaiban, amikor kiderült: mit is jelent számukra a 16 százalékos, minden idők legalacsonyabb adókulcsa és legbőkezűbb családi adókedvezménye. A számok azt mutatták, hogy az átlagos keresetű gyermektelenek 4440 forinttal kaptak kevesebbet januári munkájuk után, mint decemberben, ha közben a bruttó bérük változatlan maradt. Háromszázezer bruttóig minden gyermektelen kevesebb pénzhez jutott, leszámítva a minimálbéresek táborát, nekik ugyanis a bruttójuk 73 500-ról 78 ezer forintra nőtt, így a bankszámlájukra is több került. A kivételek közé tartoznak a szakképesítettek garantált bérében részesülők is, nekik bruttó 89 500 forint helyett 94 000 forintot kell fizetni, emiatt tisztán is többet kapnak.

Családok előnyben

A gyermekesek - jövedelemtől függetlenül - jól járnak. Az egygyermekeseknél nyolcvanezer forintos fizetésnél 4156 forint a növekmény. Az átlagbért (kerekítve bruttó 200 ezer forintot) keresők két gyereknél 15 560 forinttal gazdagodnak, a háromgyermekesek 25 560 forinttal kapnak többet, mint januárban. Egy 300 ezer forintot kereső családfő három gyermekkel 31 ezer forinttal többől gazdálkodhat. A Heti Válasz "bérkommandója" azt rögzítette, hogy egy kutatóintézetben dolgozó értelmiségi egy gyermek után kilencezer forinttal, egy két gyermekét egyedül nevelő gyógyszertári asszisztens 17 ezer forinttal kap többet. A gyermektelenek bankszámláján viszont - az egészen magas keresetűeket leszámítva - mindenütt mínuszok látszanak. Egy fiatal kórházi nővér 2300 forintot veszít, ami 90 ezer forintos bruttó mellett jelentős summa. Egy multinacionális cég diplomás, gyermektelen asszisztense 2152 forinttal keres kevesebbet - ez 280 ezer forintos bruttónál már nem annyira érezhető.

Miért alakult így, amikor a kormány azt hangsúlyozta, hogy senkinek sem csökkenhet a bére az új rendszerben? Orbán Viktor már tavaly nyáron, amikor a 16 százalékos kulcs szóba került, azt nyilatkozta a köztévében: "Ezzel az adórendszerrel mindenki jól jár."

Tavaly nyáron sokakat meglepett, hogy Hende Csaba a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó egyik cég vezetőjének azt a Gubcsi Lajost nevezte ki, aki a KISZ központi lapjának, a Magyar Ifjúságnak volt a főszerkesztője.

A teljesség igénye nélkül csak néhány mondatot ragadunk ki eredeti szövegösszefüggéséből, de aki a mindenségre törekszik, itt elolvashatja.

„Talán elkerülte az MSZP figyelmét, hogy az általuk kifogásolt Duna Tv-interjúban nem KISZ-vezetőként nyilatkoztam, hanem a HM Zrínyi Média Kft. ügyvezetőjeként.”

„Visszaszámlálást végzek, három, kettő… És hol az egy? És ki a nulla, a legnagyobb nulla? Kerestetik.”

„Uralkodásuk alatt a Zrínyi Egyetem és a Zrínyi Kft. vezetői – felső szintek tudtával – bemocskolták a szigetvári hős és a költő-hadvezér nevét, Zrínyi Péterét és lányáét, Zrínyi Ilonáét. Ezt nem bocsátom meg. A többi konzekvencia a rendőrség, ügyészség, bíróság dolga. Most elmegyek lemosni a Zrínyi nevet, más pénzt mos, én ezt mosom. Nem hiszem, hogy viszontlátásra, MSZP.”

Az államfő és a miniszterelnök védelmét is a terrorelhárítók biztosítják. A központ idén közbeszerzés nélkül még 800 millió forintot költhet el technikai eszközeinek fejlesztésére - hogy pontosan mire, azt nem árulják el. A szocialisták tiltakoznak az eljárás miatt.

Rendkívül fontos az Egyesült Államoknak az Európával fenntartott viszony, ez a sarokpontja a világ más részeihez fűződő amerikai kapcsolatoknak is – mondta pénteki beszédében Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. A diplomata a CEU, a Közép-Európai Egyetem épületében adott elő, illetve válaszolt a hallgatók, a hallgatóság kérdéseire is.

Tsakopoulos Kounalakis hangsúlyozta, hogy a több mint húsz évvel ezelőtti Európához, az akkori megosztott Európához képest mára megváltozott a helyzet. Magyarország is akkor még a vasfüggöny mögött volt - jegyezte meg. Azóta viszont felbomlott a Szovjetunió, és megindult az európai integráció. Ennek kapcsán a nagykövet hangsúlyozta, hogy ezt az integrációs folyamatot az USA támogatja, és a folytatásának is örülne, külön kiemelve Horvátország EU-csatlakozási esélyeit.

Magyarországnak ebben a folyamatban is fontos szerepe van, akárcsak a romák integrációjában, amit Budapest európai uniós elnökségének egyik fő témájává tett – folytatódott a beszéd. Kiemelte a diplomata Martonyi János magyar külügyminisztert, aki szerinte a nemzetközi diplomáciai élet köztiszteletben álló szereplője, és aki még Magyarország soros elnöki tisztének átvétele előtt az Európai Uniót az ázsiai ASEAN-országok tanácskozásán is képviselhette. Most pedig Martonyi fontos szerepet játszhat az észak-afrikai arab országokkal kapcsolatos európai és amerikai egyeztetések során.

Orbánról nem beszélt a nagykövet

A nemzeti kormány nem kér a civil kontrollból

Az új pályázati rendszerben a bírálóbizottságokba már nem kell külső delegáltat meghívni, azaz kizárták belőlük a szakmai és a civil szakértőket. A civilek szerint a jelenlétük alapvető demokratikus elvárás.

Az emberek véleménye nem akadály, hanem maga a megoldás – olvasható a kormányprogramban. A választások idején a Fidesz kifejezetten kívánatosnak tartotta, hogy a társadalom legszélesebb rétegeinek legyen lehetőségük arra, hogy a jogszabályok előkészítése során kifejezhessék véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat. Ennek megfelelően meg is született a törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről. A gyakorlati alkalmazás azonban már nem ennyire gördülékeny. Például azt a kormányrendeletet, amely csorbítja a társadalmi kontrollt az uniós pályázati pénzek felhasználásának területén, sem a civilek, sem a szakmai szervezetek nem látták előzetesen. Igaz, valamikor tavaly nyáron megkapták a lehetőséget, hogy véleményeket küldjenek, hogy szerintük miként lenne érdemes átalakítani az eljárásrendet, de az általunk megkérdezett tucatnyi szakmai és civil szervezet közül sem a koncepciót, sem a kormányrendelet tervezetét nem láthatta egyik sem. Vita meg végképp nem volt róla.

A megjelent jogszabály lényege, hogy míg korábban a döntés-előkészítő bizottságokba a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek meg kellett hívnia egy nem kormányzati, szakmai szervezet képviselőjét is, addig ezentúl nem kell. Vagyis a szakmai és a civil bírálók már látszólag sem befolyásolhatják a pénzek felhasználását, és már a látszata sincs meg a társadalmi kontrollnak.

Milliós kommunikációs tanácsadói szerződéseket kötöttek fideszes önkormányzatok az elmúlt években Rákay Philip (39) alias Rákay Kálmán, az m1 intendánsának cégével.

A Contact Média Tanácsadó Kft. csak a Fejér Megyei Önkormányzattól három év alatt áfával együtt 41 milliónyi pénzhez jutott.

A Blikkhez került hivatalos dokumentumok szerint a Contact 2008 és 2010 között havi 600 ezer forint plusz áfa megbízási díjért dolgozott az önkormányzatnak. De Fejér megye más alkalmanként is mélyen a zsebébe nyúlt: öt másik, milliós szerződést is kötöttek. Egymillióért a Fejér Megyei Önkormányzat munkáját összefoglaló kiadványt készítette el a fideszes kötődésű Hír Tv egykori ismert műsorvezetője. De Rákay „hirdetés közzétételéért" is számlázhatott másfél milliót, 2009 októberében pedig az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos kommunikációs feladatokra kötött 5,6 milliós megbízást. Bő két héttel ez után a Sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium felújítására kiírt pályázathoz kapcsolódó kommunikációs feladatokat is a Contact Média vállalta 2,5 millióért. Az év utolsó hónapjában pedig 1,2 millió forintért esett be egy megbízás.

A szerződésekről tudomást szerzett dr. Helmeczy László ügyvéd, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés volt elnöke, aki feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés miatt. A jogász szerint nem lett volna szükség ilyen szerződésekre.

Az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy szoros figyelemmel követik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét érintő kormányzati lépéseket.

A központi bankok függetlensége egy olyan dolog, amit elvár az Európai Unió szerződése, különös tekintettel a gazdasági és monetáris unió tagság kapcsán – fogalmazott.

"A tandíj a Gyurcsány-korszakkal együtt megbukott - mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője sajtótájékoztatóján. "

Tehát lesz?

Az Európai Parlament ma a médiatörvényt elítélő állásfoglalást fogadott el.

A mai napon elfogadott, a magyar médiatörvényt kritizáló állásfoglalás ritka, de nem egyedülálló az Európai Parlament történetében. Magyarország uniós tagsága óta 11 ügyben ítéltek el hasonló módon tagállamot, de magyar kormányt most először ért ilyen típusú kritika - áll a Policy Solutions politikai gyorselemzésében.
 
Az Európai Parlament politikai vélemény-kifejezésének eszköze az úgynevezett „állásfoglalás”. Egy szakbizottság, valamelyik képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő terjeszthet be állásfoglalási indítványt az Európai Parlament plenáris ülése elé valamilyen aktuális politikai ügyet illetően, így például az emberi jogokat, a jogállamot vagy a demokráciát veszélyeztető kérdésekben.

Liberális szemléletű alkotmányjogászok szerint baj, míg a konzervatívabbak szerint önmagában nem probléma, hogy az új alkotmány tervezete nem értéksemleges. Azt azonban egy megkérdezett konzervatív is elismerte, hogy a szöveg értékrendje a jelenlegi kormánypártok világnézetéhez áll közelebb. Abban nem értenek egyet a szakértők, hogy a tervezetből következik-e a kereszténység kiemelt szerepe. Az adatvédelmi biztos az információszabadságot félti.

A választások előtt botrányt kavart Szentendrén, hogy a polgármester és több önkormányzati képviselő személyes érdekeinek megfelelően tolnák ki a város határait, hogy drágább besorolású belterületnek nyilvánítsák a kárpótlási jegyekkel szerzett földeket. Az önkormányzat a városvédők támadása miatt akkor visszakozott, és elfogadta, hogy először legalább egy hatástanulmányt készített arról, mi lesz, ha tovább bővül az infrastrukturálisan amúgy is túlterhelt, egyre zsúfoltabb település. A választás elmúlt, a hatástanulmány készítését leszavazták, gőzerővel újraindult a bővítési projekt.

 "Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk."

"A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. Az Országgyûlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja. Az Országgyûlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerzôdés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttmûködés Rendszerének megalapításáról döntöttek."

A közmédia összevonása után egy intézmény helyett három készíti majd az MTV Híradóját, keresztbe számlázik majd az MTI, az MTV és a közmédia vagyonát kezelő alap. A nehezen átlátható rendszerben ezentúl az MTI felügyeli a teljes közszolgálati hírgyártást.

Kevesebb mint két hónapig adott tanácsot és nyújtott szakértői háttértámogatást egy cég a kormányzati portál kialakítása körül.

Sikeres fejlesztésként mutatta be pár héttel ezelőtt Nagy Anna kormányszóvivő az egységes kormányzati portált, hangsúlyozva: a kormany.hu webcímen elérhető honlap a töredékébe (valójában a felébe) került annak, amit az előző szocialista kabinet fizetett ki a kormanyszovivo.hu weblap elindításáért. Nagy Anna rámutatott, hogy az új honlap célja kiváltani a korábbi, elkülönülten működő minisztériumi honlapok költséges fejlesztését.

A nyilvános adatokból kiderül, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tavaly ősszel két alkalommal is szerződést kötött egy céggel, hogy informatikai tanácsadást nyújtson a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság számára. A Digit Europe Kft. először tavaly júliusban, majd szeptemberben kötött szerződést a KIM-mel, összesen több mint tizennyolcmillió forint értékben. A nyilvános adatok szerint az első megbízást (időtartama alig egy hónap volt) „szakértői háttértámogatásra” kötötték, míg a másodikat (időtartama három hét) az összminisztériumi portál koncepciójával kapcsolatos tanácsadásra.

Borsod-Abaúj-Zemplénben tavaly a nyomozószervek és a nyomozó ügyészség által vizsgált, ismertté vált közvádas bűncselekmények száma az előző évi 24.428-ról 26.778-ra, azaz 9,6 százalékkal növekedett, így a megyék negatív rangsorában a 2009-es tizedik hely után már a negyedik a térség - tájékoztatott a megyei főügyészség összügyészi értekezletén elhangzottakról Martossy György osztályvezető ügyész, sajtószóvivő.

Beszámolt arról, hogy az elkövetők közül 2009-ben 1082 volt fiatalkorú, míg tavaly ez a szám 1189-re, 9,9 százalékkal nőtt. Szintén emelkedett a gyermekkorú elkövetők száma, 357-ről 380-ra.