A közmédia összevonása után egy intézmény helyett három készíti majd az MTV Híradóját, keresztbe számlázik majd az MTI, az MTV és a közmédia vagyonát kezelő alap. A nehezen átlátható rendszerben ezentúl az MTI felügyeli a teljes közszolgálati hírgyártást.
A közmédiák [1] összevonását a Fidesz a költségcsökkentéssel, a párhuzamosságok megszüntetésével és az átláthatóság növeléséve [2]l indokolta, mégis idén többet szánnak a közmédiára, mint akár a Bajnai-kormány idején, akár a gazdasági válság előtti években, ráadásul az összevonás egyelőre nem járt együtt leépítésekkel, az új rendszer pedig annyira bonyolult, hogy elsőre nem is egyértelmű, hogy hivatalosan ki is hozza a döntéseket.
Keresztbe számlázás
A Duna Televízió, az MTV és a Magyar Rádió dolgozóinak nagy része január elsejétől már a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA) dolgozik, a közcsatornák pár fős cégekké alakultak. A tévék és a rádió megrendeli a műsorokat az alaptól, és azok legyártják, vagy keresnek egy külső partnert a gyártáshoz. A helyzetet bonyolítja, hogy az MTI felel január elsejétől a közmédia hírműsoraiért, ezért a távirati iroda nem csak hírügynökségi, műsorszolgáltatói tevékenységet végez majd. A hírműsorokat is itt gyártják [3]. Vagy inkább gyártatják. A Magyar Távirati Irodánál maradt és a Hírcentrumhoz tartozó több mint száznegyven dolgozó többsége ugyanis a szöveges hírekért felel. Rajtuk kívül a Hírcentrumot igazgató, az EchoTv-től az MTV-be, majd a közös hírközpontba vezényelt Élő Gábor alatt tizenegy szakmai vezető felügyeli a televíziók és a rádió hírműsorait, a riportereket, az operatőröket és az újságírókat az alaptól kölcsönzik ki.
Vagyis az MTI egyrészt a MTVA megrendelője, másrészt a közmédia beszállítója is, akik ugyan más műsorokat közvetlenül az alaptól rendelnek, de a híreket csak az MTI közbeiktatásával gyártathatnak. A helyzetet bonyolítja, hogy az MTI anyagainak egy része április elsejétől ingyenes lesz a kereskedelmi média számára. Az MTI fizetős szolgáltatásait pedig az MTVA-n belül működő saleshouse árulja majd.
Azt még nem lehet tudni pontosan, hogy az MTI mely tartalmai lesznek ingyenesek áprilistól, de abban mindenki egyetért, hogy a most csak a szerződött partnerek számára elérhető napi négy-ötszáz hír nagy részét előzetes regisztráció után bárki elérheti. A közszolgálati tartalmakért nem kér majd pénzt a távirati iroda, azt viszont nem lehet tudni, hogy mit takar pontosan ez a definíció.
Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója szerint leginkább az olyan tartalmakat, amelyekre a közszolgálati médiának szüksége van. Belénessy szerint a fizetős tartalmakat különböző csomagokban árulják majd, vélhetően csak előfizetési díjért lehet elérni a bulvárhíreket, a külföldi hírügynökségektől származó híreket, meg egyes mozgóképes tartalmakat, de a csomagok kialakítását még csak most kezdték el.
Nem lesz minden ingyen
Az MTI-nek eddig évente körülbelül hét nyolcszázmillió forintos, nem állami pénzből származó bevétele volt a hírszolgáltatásból. Az idén várhatóan ennél kevesebb folyik be az előfizetéses szolgáltatásokból. A bevételkiesést bőven ellensúlyozza, hogy a közmédiákra az eddigi körülbelül ötvenötmilliárd forint helyett idén hatvanhárommilliárdot szán a kormányzat (ebből ötmilliárdot zároltak a stabilizációsban), de a hírek és a hírműsorok előállításának pontos költségeit ennek ellenére még mindig nem lehet megmondani. Belénessy szerint amíg a köztévék nem alakítják ki az új műsorstruktúrájukat, nem lehet tudni, hogy hány percnyi műsort kell gyártatnia az MTI-nek, és ehhez mennyi pénz szükséges.
Nem egyértelmű, hogy a keresztbe számlázások bonyolult hálózata hogyan csökkenti majd a költségeket, ahogy azt sem lehet még látni, hogy az összevonás milyen leépítésekkel jár, így nem biztos, hogy a szervezeti költségeken tud majd spórolni a közmédia. Ugyan amíg eddig két tévéstáb, egy rádióriporter és egy MTI-tudósító, meg persze egy fotós ment ki egy sajtótájékoztatóra, addig most a két tévéstáb helyett elég lesz egy, azonban a többi feladatra ezután is külön embert kell küldeni, vagyis jelentős elbocsátásokra az MTI-nél nem lehet számítani.
Kultúra a határon túl
Az MTI-re is ráfér a változás Belénessy Csaba szerint. A változások irányát jól jelzi, hogy decemberben a sportrovat kivételével minden rovat vezetőjét lecserélték, a távirati iroda vezérigazgatója szerint nem politikai okokból, hanem azért, hogy jobban meg tudjon felelni a karcsúsított cég az új kihívásoknak. Annyi biztos, hogy az addigi pályáztatási rendszert Belénessy hatályon kívül helyezte, és az új vezetőket már pályáztatás nélkül nevezte ki.
Belénessy szerint az MTI-nek a kultúrában és a határon túli hírekben kell erősítenie, ezért érkezett a kulturális híreket gyártó Panoráma rovat élére a Heti Válaszból Devich Márton, és ezért akarnak tudósítói irodát nyitni Székelyföldön. A Duna Televízió ez eddigieknél határozottabban a határon túliaknak fog szólni, így az MTI-nek több ilyen jellegű hírt kell gyártania, sőt vélhetően lesz esemény is, amikor kétféle mozgóképes anyagot készít az MTI: az egyiket a magyarországi történésekre koncentrálva az MTV-nek, a másik anyagot a Dunának figyelembe véve az esemény határon túli aspektusait – természetesen a közös stáb által behozott nyersanyagból.
Emellett az MTI szeretné megújítani külföldi és vidéki tudósítói hálózatát is, tavasszal megnézik, hogy a tévék, a rádió és a hírügynökség tudósítói közül kit érdemes tovább alkalmazni az összevont tudósítói hálózatban.
Belénessy szeretné, ha a szomszédos országok többségében lenne tudósítója az MTI-nek, és szerinte azt is meg kell nézni, hogy a külföldi tudósítói hálózat megfelel-e a jelenlegi külpolitikai prioritásoknak. Belénessy azt is megvizsgálná, hogy a jelenlegi tudósítók végeznek-e olyan munkát, amit itthonról, az internetet böngészve ne tudnának elvégezni. Mert ha nem, akkor Belénessy szerint alkalmasabb embereket kell találni a posztokra. Úgy tűnik, a tudósítók cseréje már el is kezdődött, március elején leváltották az MTI berlini tudósítóját. A döntésben azonban a Népszabadság szerint politikai indokok is közrejátszottak [4].
De az MTI a médiacégeket kiszolgáló hírszolgáltatás mellett a médiafogyasztóknak is kínál majd tartalmakat, a hírügynökség munkatársai készítik [5] a hirado.hu-t, ami áprilistól bulvárhírekkel erősít, sőt lesznek blogok, véleménycikkek, és ugyan az írásokat nem lehet majd kommentálni, lesznek fórumok, ahová bárki írhat.
Novemberben Belénessy Csabaazt mondta [6], hogy a Hirado.hu [7] Index- és Origó-méretű portál lesz, a tervek most sem változtak, de az MTI vezetője szerint a legfontosabb a közmédia megújulása, és csak utána foglalkoznak a konkurenciával.
