A választások előtt botrányt kavart Szentendrén, hogy a polgármester és több önkormányzati képviselő személyes érdekeinek megfelelően tolnák ki a város határait, hogy drágább besorolású belterületnek nyilvánítsák a kárpótlási jegyekkel szerzett földeket. Az önkormányzat a városvédők támadása miatt akkor visszakozott, és elfogadta, hogy először legalább egy hatástanulmányt készített arról, mi lesz, ha tovább bővül az infrastrukturálisan amúgy is túlterhelt, egyre zsúfoltabb település. A választás elmúlt, a hatástanulmány készítését leszavazták, gőzerővel újraindult a bővítési projekt.
Szabályszerűen bejelentette érintettségét Dietz Ferenc szentendrei polgármester, Dicső Zoltán fideszes, és Filó András jobbikos képviselő az önkormányzat januári ülésen, amikor a városhatár mellett fekvő telkek sorsát érintő kérdésről kellett dönteni. Az éjszakába nyúló ülésen aztán egyenként megszavazták, hogy senkit sem kell kizárni a szavazásból. Filó nem támogatta Dicső kizárását, Dicső viszonozta a gesztust, és mindketten a nemmel szavaztak a polgármester kizárására is. A városban köztudott, hogy mindhármuknak (illetve a polgármester esetében családjának) jelentős földterületei vannak a belterületbe vonásra kijelölt részeken. Becslések szerint mintegy 100 ezer négyzetméter tartozik érdekeltségi körükbe.
A szentendrei képviselő-testület januári ülésén a polgármester előterjesztésére tárgyalta a város lakóterületi bővítésének következményeit vizsgáló hatástanulmány ügyét. A tanulmány azért került napirendre, mert az Index 2009 novemberében megírta [1], hogy a városvezetés 57 hektárnyi mező, rét, domboldal jól eladható építési telekké változtatásán dolgozik.
A földek még a 90-es években kerültek kistulajdonosokhoz, amikor kárpótlási jegyekkel rendelkezők között osztották ki őket. A parlagon heverő birtokok viszonylag alacsony áron voltak eladhatóak, ezért a tulajdonosok nagy része kivárt, és szerette volna elérni, hogy az önkormányzat sokszorozza meg forgalmi értéküket. Az elmúlt években több telektulajdonos örömére új lendületre vett az ügy, és a városvédő civilek tiltakozása ellenére célegyenesben került a belterületté nyilvánítási folyamat.
A közelgő választások miatt azonban túl kockázatosnak ítélték a nyílt konfliktust az egyre hangosabb városvédőkkel. A civilek ugyanis azt állították, hogy városi potentátok anyagi érdekei által hajtott folyamat szemben áll a város polgárainak érdekeivel, akiknek már most is állandó kellemetlenséget jelent az infrastruktúra alulméretezettsége. Szerintük az akut óvodai, iskolai férőhelyhiányt és az úthálózat kis kapacitása okozta zsúfoltságot csak fokozná, ha megjelenne több ezer új lakos és ezer újabb autó. A pártkötődésektől független összecsapás vége az lett, hogy a városvezetés elfogadta, közbeszerzéssel hatástanulmányt készíttet, mielőtt folytatná a város bővítését.
A földügyekben érintett képviselők részvételével lebonyolított szavazáson a hatástanulmány végleg elvérzett. Az ülésről készült jegyzőkönyv szerint [2] a hatástanulmány ellen főként a jobbikos képviselő, Filó András szólalt fel nyíltan, aki a jogi és ügyrendi bizottság nevében azt állította, hogy „csak az egész településre vonatkozó rendezési terv esetén kötelező a hatástanulmány elkészítése”. Magát a közbeszerzés kiírását Filó már novemberben megtorpedózta, amikor a testület az ő szóbeli javaslatára visszavonta az erről szóló határozatát.
Dietz előterjesztése, amely elvileg támogatta a háttérvizsgálat elkészítését, szintén hosszan sorolta az olyan ellenérveket, mint hogy „a lakóövezetbe vonás kérdéskörének alapos körüljárásához egy minimum 50-80 millió forintba kerülő tanulmányra lenne szükség, csökkentett forrással ennek csak szemelvényei készülhetnek el, amelyeknek megállapításai vitathatóak”, és hogy az új területeken „elsősorban a szentendrei lakosok gyermekei építkeznének”.
Ennek ez érvelésnek ellentmond, hogy már az ülést követő napon megjelent olyan ingatlanhirdetés, amely akciós áron, 10 millióért kínált egy a Pismány lábánál lévő 1150 négyzetméteres telket azzal a megjegyzéssel, hogy a területet „a szabályozási terv és szakhatósági engedélyek elfogadása után az Önkormányzat 2011.01.21.-i határozatában belterületbe vonta. Az ár a földhivatali bejegyzésig érvényes, ezután 15 M lesz.”
A városvédők szerint a hirdetés alapján egyértelmű, hogy az önkormányzati húzások mögött telekspekuláció áll, hiszen a testületi ülés másnapján a tulajdonos csak bennfentes információkra támaszkodva jelentethetett meg ingatlanhirdetését.
Miután a területbővítés elől elhárult a hatástanulmány készíttetésének kötelezettsége, fideszes, jobbikos és MSZP-s összefogással megszavazták, hogy folytatódhat a város terjeszkedése.
