Az idehaza valaha alkalmazott legkisebb, 16 százalékos adókulcs ellenére több százezer embernek esett vissza a nettó jövedelme. Hogyan lehetséges ez? Elszámolták volna az új adótáblát?
A közügyek iránt érdeklődők régóta nem néztek a bérjegyzékükre olyan várakozással, mint február és március első napjaiban, amikor kiderült: mit is jelent számukra a 16 százalékos, minden idők legalacsonyabb adókulcsa és legbőkezűbb családi adókedvezménye. A számok azt mutatták, hogy az átlagos keresetű gyermektelenek 4440 forinttal kaptak kevesebbet januári munkájuk után, mint decemberben, ha közben a bruttó bérük változatlan maradt. Háromszázezer bruttóig minden gyermektelen kevesebb pénzhez jutott, leszámítva a minimálbéresek táborát, nekik ugyanis a bruttójuk 73 500-ról 78 ezer forintra nőtt, így a bankszámlájukra is több került. A kivételek közé tartoznak a szakképesítettek garantált bérében részesülők is, nekik bruttó 89 500 forint helyett 94 000 forintot kell fizetni, emiatt tisztán is többet kapnak.
Családok előnyben
A gyermekesek - jövedelemtől függetlenül - jól járnak. Az egygyermekeseknél nyolcvanezer forintos fizetésnél 4156 forint a növekmény. Az átlagbért (kerekítve bruttó 200 ezer forintot) keresők két gyereknél 15 560 forinttal gazdagodnak, a háromgyermekesek 25 560 forinttal kapnak többet, mint januárban. Egy 300 ezer forintot kereső családfő három gyermekkel 31 ezer forinttal többől gazdálkodhat. A Heti Válasz "bérkommandója" azt rögzítette, hogy egy kutatóintézetben dolgozó értelmiségi egy gyermek után kilencezer forinttal, egy két gyermekét egyedül nevelő gyógyszertári asszisztens 17 ezer forinttal kap többet. A gyermektelenek bankszámláján viszont - az egészen magas keresetűeket leszámítva - mindenütt mínuszok látszanak. Egy fiatal kórházi nővér 2300 forintot veszít, ami 90 ezer forintos bruttó mellett jelentős summa. Egy multinacionális cég diplomás, gyermektelen asszisztense 2152 forinttal keres kevesebbet - ez 280 ezer forintos bruttónál már nem annyira érezhető.
Miért alakult így, amikor a kormány azt hangsúlyozta, hogy senkinek sem csökkenhet a bére az új rendszerben? Orbán Viktor már tavaly nyáron, amikor a 16 százalékos kulcs szóba került, azt nyilatkozta a köztévében: "Ezzel az adórendszerrel mindenki jól jár."
Kisebb kulcs, nagyobb teher
Nem is lehetne másként, hiszen tavaly még két adókulcs volt: egy 17 és egy 32 százalékos. Így ha most mindenki 16 százalékkal adózik, akkor hogyan is járhatna bárki rosszabbul? Ez matematikai képtelenség. Adóügyileg mégis lehetséges. Az alacsony keresetűek számára létezik egy jelentős kedvezmény, amit adójóváírásnak hívnak. Tavaly ez havi 15 100 forint lehetett, idén csak 12 100. Így anélkül is megleltük a csökkenés fő felelősét, hogy az úgynevezett szuperbruttó "szuper bonyolult" világában el kellene merülnünk. Akinek van gyermeke, az utána járó kedvezmény ellentételezi az adójóváírás zsugorodását, és nem érez ebből semmit, akinek nincs, az igen. Bérkommandónk talált olyan gyermekes tanárembert is, akinek tízezer forint felett esett vissza a nettó bére. Ez úgy állhat elő, hogy a bérszámfejtésnél egyáltalán nem vették figyelembe az adójóváírást. A könyvelés nála majd az év végén érvényesíti a kedvezményt, éves szinten tehát nem jár rosszul.
Az adójóváírás csökkentése már az új adótörvény benyújtásakor látható volt, idei első lapszámunkban számításokkal jeleztük, hogy tömegek számára nem teljesülhet majd a miniszterelnöki ígéret. Ráadásul adóügyi szempontból a családosok idősebb nemzedékei is gyermektelennek számítanak, mert a családi pótlékra már nem jogosult eltartottak - például az egyetemisták - már nem minősülnek gyermeknek. Így a szüleik közül is sokan esnek bele a 300 ezer forint alatti jövedelműek "mínuszos sávjába". Tekintettel arra, hogy tavaly 202 ezer volt a bruttó átlagbér, nem alaptalan a kárvallottak több százezres tömegéről beszélni.
Nem hatalmas összegekkel esett vissza a jövedelmük, ám a háromszázalékos csökkenés (ennyi a legnagyobb visszametszés) kicsinek sem mondható. Elszámolta tehát magát a kormány, és ezért állították, hogy senki sem járhat rosszul? Igyekeztünk kérdésünkre választ kapni, ám a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztályáról a közigazgatási tárcához küldtek minket, végül pedig az Országgyűlés Rogán Antal vezette bérmonitoring-bizottságához - hogy aztán egyik helyen se kapjunk választ.
A jelek szerint azonban nem számolási hibáról van szó, a kormány tudatában volt a csökkenésnek. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már tavaly novemberben így fogalmazott a Figyelőnek: "Jövőre senki nem fog több adót fizetni, senki nem jár rosszabbul. A gyermekeseknél nyilvánvaló, hogy emelkedik a nettó bérük. A gyermeket nem nevelőknél valóban van olyan bérsáv, amelynél csökkenne a nettó bér 1-5 ezer forint körül. Ezt a versenyszférában a béremelkedés kiegyenlíti majd." A miniszter tehát tudta, mi következik. Ezt erősíti meg, hogy a közszolgálati dolgozókhoz január elején eljuttattak egy adatlapot, melyben felmérték, mekkora a veszteségük, amit aztán az állam megtérít nekik. A versenyszférában nem a költségvetésnek, hanem a vállalkozásoknak kellene ennek fedezetét béremelés formájában előteremteni. Ez azonban sok helyen nem történt meg.
