A nemzeti kormány nem kér a civil kontrollból
Az új pályázati rendszerben a bírálóbizottságokba már nem kell külső delegáltat meghívni, azaz kizárták belőlük a szakmai és a civil szakértőket. A civilek szerint a jelenlétük alapvető demokratikus elvárás.
Az emberek véleménye nem akadály, hanem maga a megoldás – olvasható a kormányprogramban. A választások idején a Fidesz kifejezetten kívánatosnak tartotta, hogy a társadalom legszélesebb rétegeinek legyen lehetőségük arra, hogy a jogszabályok előkészítése során kifejezhessék véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat. Ennek megfelelően meg is született a törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről. A gyakorlati alkalmazás azonban már nem ennyire gördülékeny. Például azt a kormányrendeletet, amely csorbítja a társadalmi kontrollt az uniós pályázati pénzek felhasználásának területén, sem a civilek, sem a szakmai szervezetek nem látták előzetesen. Igaz, valamikor tavaly nyáron megkapták a lehetőséget, hogy véleményeket küldjenek, hogy szerintük miként lenne érdemes átalakítani az eljárásrendet, de az általunk megkérdezett tucatnyi szakmai és civil szervezet közül sem a koncepciót, sem a kormányrendelet tervezetét nem láthatta egyik sem. Vita meg végképp nem volt róla.
A megjelent jogszabály lényege, hogy míg korábban a döntés-előkészítő bizottságokba a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek meg kellett hívnia egy nem kormányzati, szakmai szervezet képviselőjét is, addig ezentúl nem kell. Vagyis a szakmai és a civil bírálók már látszólag sem befolyásolhatják a pénzek felhasználását, és már a látszata sincs meg a társadalmi kontrollnak.
– Alapvető demokratikus elvárás a civilek jelenléte a pályázati folyamatban – mondta Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója, a 15 országos civil szervezet részvételével alapított Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért munkacsoport soros elnöke. Nemcsak azért, mert így a pályázatokban érintetteknek is rálátásuk van a folyamatokra, de azért is, mert a kormányzati és a civil résztvevők eltérő álláspontokat vonultatnak fel az értékelés során, a végeredmény pedig egy megalapozottabb, kompromisszumos döntés lehet. Hozzátette, a jogászaik már elemezték a szóban forgó kormányrendeletet, és úgy látják, az számos ponton a korábbi – szintén nem kedvező – szabályozáshoz képest is visszalépést jelent. Például nem értenek egyet a civil kontroll megszüntetésével a bírálóbizottságokban. Ugyanennyire, vagy még súlyosabb hibának tartják a monitoringbizottságokat érintő változást.
A monitoringbizottságok feladata az operatív programok végrehajtásának nyomon követése, ezáltal az uniós támogatások felhasználásának folyamatában a nyilvánosság biztosításának egyik legfontosabb eszközét jelentik. Eddig jogszabály írta le a bizottság összetételét, ami garantálta a civil szervezetek részvételét. Ezen túl szabályozta a kormányzati és a nem kormányzati delegáltak arányát is, utóbbiak javára. Most nincs meghatározott arány, sőt a civil szervezetek felsorolásszerűen a társadalmi, szakmai és gazdasági szervezetekkel együtt szerepelnek. Nem derül ki, hogy a nevezettek közösen küldenek egy delegáltat, vagy külön-külön. Az eddigi szabályok szerint legalább két civil tag volt a monitoringbizottságokban, most jó esetben egy lesz, rossz esetben egy sem.
Móra Veronika szerint összességében még bonyolultabb lett egy amúgy is átláthatatlan rendszer. A meglátásaikat természetesen eljuttatják az illetékes kormányzati szervezethez is. Sőt hamarosan elkészül a jelentésük az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv összehasonlításáról, ami ugyancsak érdekes megállapításokat fog tartalmazni.
Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány igazgatója elmondta, ha a civil kontroll sérül, akkor a társadalom egésze jár rosszul. Mivel ez a kontroll eddig sem kapott elég teret és jogot, ezért a tervezéstől kezdve a bírálatokon át a monitorozásig inkább erősíteni, mint gyengíteni kellene a civil részvételt a folyamatokban. A korábban említettek mellett ő is mondott egy példát a kedvezőtlen változásokra, egy további fék kiiktatására.
Eddig az 50 millió forint feletti támogatási kérelmek elbírálásánál két szakértőnek kellett az előbírálatot elvégeznie, s amennyiben az általuk adott összpontszámok között 20 százaléknál nagyobb volt az eltérés, újra kellett értékelni a pályázatot. Ez egy fontos garancia volt arra, hogy az elbírálás során a nagy összegű projektek esetén minél jobban érvényesüljenek a szakmai szempontok. Ez a szabály már nem szerepel a kormányrendeletben.
– Átláthatatlan volt, hogy korábban milyen alapon állították össze a civil szakértők listáját, akik közül később sorsolással választották ki, hogy kik vehetnek részt az adott bírálóbizottság munkájában – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége elnöke. Sőt, aki bejutott, az az egy szavazatával nem tudott alapvetően változtatni a döntésen, de legalább beleláthatott a folyamatokba –tette hozzá. A szövetség támogatja a külső kontroll jelenlétét, és nagyon sajnálja, ha ez a lehetőség tényleg megszűnik. Rossz volt a rendszer, javítani kellett volna rajta, s átláthatóbbá tenni – mondta.
Megkérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is arról, hogy miért zárták ki a nem kormányzati tagokat a bírálóbizottságokból. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a következő választ adta: a bíráló bizottságok új elnevezése döntéselőkészítő bizottság, amely megnevezés tükrözi a testületek némileg megváltozott funkcióját is. Az eddigi rendszer átláthatatlan és áttekinthetetlen volt, a pályázók sem értették, hogy ki miért került fel arra a listára, amelyből sorsolással választották ki az adott bírálókat. A civil szervezetek továbbra is szerepelnek a monitoring bizottságokban, ezen kívül már a pályázatok előkészítése is kötelező társadalmi egyeztetést magába foglalva, az unió által megszabott gyakorlat szerint történik. Tehát a pályázati folyamat társadalmi kontrollja megmaradt, csupán a szerepek és a funkciók világos elhatárolására került sor
Több szakmai szervezet nem kívánt az ügyben megszólalni, mások közölték, hogy egyeztetnek a kormányzattal. Amikor azt kérdeztük, nem tartják-e ezt későnek, azt válaszolták: nem tudták, hogy ez így lesz. Egy szervezet képviselője állította, hogy ők ígéretet kaptak arra, hogy részt vehetnek a bírálatban külső szakértőként. Amikor mondtuk, hogy ez nincs benne a jogszabályban, megismételte: nekik megígérték. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke lapunktól tudta meg a változást. Szerinte nem szerencsés, ha nem lesznek szakmailag felkészült tagjai a bírálóbizottságoknak. Hozzátette: az NFÜ-ben és a közreműködő szervezetekben is vannak felkészült emberek, akik biztosíthatják a megfelelő bírálatot. Hozzátette, talán fontosabb, hogy a monitoringbizottságokba kerüljenek be a civil és a szakmai szervezetek képviselői.
