Kormánykrónika

A 250 milliárdos zárolás úgy tűnik elegendő tartalék, tehát egyelőre nincs szükség rendkívül takarékoskodásra - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a köztévé Ma reggel című műsorában.

Ebben az évben a költségvetés hiány a nyugdíjvagyon nélkül a GDP 2,94 százaléka lenne, a nyugdíjvagyon beszámításával úgy is 2 százalék körül lesz a többlet, hogy a MÁV és a BKV adóssága elvisz 370 milliárd, a ppp-szerződések kiváltása 200 milliárd forintot. Két hét múlva lesz konvergenciaprogram, április végére elkészül a Nemzeti munkaterv, új Munka törvénykönyve készül, visszajöhet az euróhitel.

A  kormányzati szektor tavalyi, az európai uniós módszertan szerint számolt hiánya 1132 milliárd forint, a GDP 4,2 százaléka volt. A kormányzati szektor ESA-módszertan szerint számolt deficitje pedig az előzetes adatok szerint 1153 milliárd forintot, a GDP 4,3 százalékát tette ki – közölte [1] (pdf) a KSH pénteken. (A Magyar Nemzeti Bank szintén péntek reggel megjelent adatai eközben azt mutatják [2] , hogy tavaly az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 4,8 százalékát érte el, 1294 milliárd forint.)

A KSH jelentése kitér arra is: a kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján a múlt év végén 21 749 milliárd forint volt. Ez az adósságállomány a GDP 80,2 százaléka.

"A jelenlévő újságírókon keresztül szeretnék a magyarországi emberi jogok maradéktalan érvényesülése felett őrködő nyugat-európai és amerikai újságíróknak üzenni: igen, továbbra is bátran fotóztatom magamat Bayer Zsolt barátommal. Semmi szégyellnivalót nem találok ebben sem most, sem korábban" - jelentette ki kamerák előtt Deutsch Tamás, a Fidesz európai képviselője a Fidesz megalapításának 23-ik évfordulóján tartott ünnepségen. Amelyen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is, és ő sem szégyenkezett, amikor mosolyogva beszélgetett nevezett barátjával. Akkor tehát nézzük, mi az, ami nem szégyellnivaló.

Politikailag elfogultnak, szakmailag felkészületlennek tartják a Fidesz belső köreihez tartók a bírókat. Az OIT közleménye visszautasítja a feltételezést, és kijelenti, ők sem tévedhetetlenek

A magyar bírói kar megdöbbenéssel és értetlenséggel olvasta a Magyar Hírlap "Menesztenék a diktatúra bíráit" című, március 30-án megjelent cikkét, kezdi Szűcs Péter, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szóvivője közleményét, amelyet a STOP-hoz is eljuttattak azok után, hogy a Magyar Hírlap hírt adott róla, hogy fideszes körökben támadás indult a bírák ellen.

A cikk szerint kormányhoz közel álló szakemberek abban bizakodnak, hogy az új alkotmány alapot adhat arra, "személyi változások történjenek a magyar bírói karban, amelynek ma is sok, már a diktatúrában is ítélkező tagja van." Az OIT szóvivője szerint az állítás különös annak fényében, hogy a legfrissebb, korfát is tartalmazó adatok szerint a bírák 72 százaléka 1990-ben vagy azt követően kapta meg kinevezését.

Az elszámoltatási biztos az RMDSZ költségvetése után kezd kutakodni.

A magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is vizsgálódik majd az elszámoltatási kormánybiztos, miután Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke javaslatot tett egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízott kinevezésére.

Tőkés nehezményezi, hogy "az RMDSZ egymaga diszponál az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás százmilliói fölött". A politikus Nagyváradon azt nyilatkozta, hogy a magyar kormány által folyósított támogatások egy részét az RMDSZ saját választási kampánycéljaira használta fel. E kijelentést Kelemen Hunor, a párt elnöke cáfolta a bukaresti Új Magyar Szóban, mondván: minden egyes forinttal és lejjel el tudnak számolni.

Elemzők szerint az RMDSZ pénzügyeit vizsgálni akaró kormányzati döntés hátterében az áll, hogy a párt február végi tisztújító kongresszusán nem az Orbán-kormány által favorizált jelölt, Olosz Gergely, Kovászna megyei parlamenti képviselő lett a befutó az elnöki posztra, hanem a fideszes körökben Markó-klónnak tartott Kelemen Hunor, aki egyben a Basescu-kormány kulturális és örökségvédelmi minisztere is. Mint korábban beszámoltunk róla, Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke korábban egyértelműen Olosz mellett kampányolt Nagyváradon.

Tovább romlottak a hazai kkv-k idei várakozásai. A K&H kkv bizalmi indexe a tavaly tapasztalt optimizmus után visszasüllyedt a 2009 harmadik negyedéves szintre. A mutató most 10 pontos csökkenést követően mínusz 20 ponton áll.

A Nyilvánosság Klub már többször próbálkozott, most megint levélben kérnek lehetőséget, hogy betekintést nyerjenek az adatfeldolgozás folyamatába

Nem óhajtotta a nyilvános kontrollt a Szájer József EP-képviselő vezette nemzeti konzultációs testület –legalábbis a Nyilvánosság Klubnak nem biztosítottak lehetőséget arra, hogy az új alkotmány előkészítését szolgáló, és a szervezet álláspontja szerint szakmailag nehezen minősíthető kérdőívek feldolgozásának folyamatát szakértőikkel áttekintsék - írja a Népszabadság.

A Nyilvánosság Klub március 8-án levélben jelezte, hogy tájékozódni szeretne „a visszaérkezett kérdőívek számáról, a kérdőívek feldolgozásának menetéről, a válaszok összesítésének és nyilvánosságra hozásának módjáról, a visszaküldött kérdőívek további sorsáról, a személyes adatok kezelésének módjáról”. Arra is kíváncsiak voltak, „mekkora összeget költöttek el összesen erre a nagyszabású akcióra”.

„Az önök által megfogalmazott igényt a feldolgozás nyilvános volta, valamint a részletes tájékoztatás tekintetében a kormányhoz, illetve annak illetékes szerveihez továbbítottuk” - válaszolta a Szájer József, fideszes EP-képviselő, a nemzeti konzultációs testület vezetője. A politikus azzal érvelt, hogy a konzultációs testületet a kormány kérte fel, s a kérdőívet is annak megbízásából készítette, így „önálló döntéshozói hatáskörrel nem rendelkezik”.

Mindazonáltal a Nyilvánosság Klub képviselőjét is meghívta az Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában március 11-ére szervezett nyilvános eseményre, amelyen a testület két tagja újságírók jelenlétében megtekintette, hogy miként dolgozzák fel a kérdőíveket.

Nem médiashow-ra jelentkeztek, hanem az adatgyűjtés folyamatát kívánták volna áttekinteni

A Charta szóvivője azt mondta a Klubrádiónak, hogy eredetileg a Kossuth téren, az Országház előtt akartak demonstrálni, de a kormány lezárta a teret egy képkiállítás ürügyén.

A szóvivő szerint ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor nem mer szembenézni az ellene tüntető magyar demokratákkal. A Demokratikus Charta azért szervez tüntetést április 16-án 15 órára a Batthyányi örökmécsesnél, mert elutasítják az új alkotmányt.

A Járai Zsigmond nevével fémjelzett CIG Pannónia Életbiztosító egy nyugdíjpénztárban szerez érdekeltséget. A felvásárlás hírére tegnap egy időre felfüggesztették a CIG részvényeinek forgalmát a Budapesti Értéktőzsdén. Délutánra a cég papírjai mintegy 6 százalékkal erősödtek.

A CIG Pannónia Életbiztosító és a Villamosenergia-ipari Társaságok (VIT) Nyugdíjpénztára szerda arról írt alá szándéknyilatkozatot, hogy a CIG Pannóniával együtt lépnek fel a nyugdíjbiztosítási piacon. A cél az, hogy a CIG Pannónia kínálatát egészségbiztosítási és önsegélyezési kínálattal bővítsék.

A VIT idővel felveszi a Pannónia Nyugdíjpénztár nevet, a CIG Pannónia pedig 20 százalékos tulajdonrészt szerezhet benne. A VIT, amely egyébként a legeredményesebben gazdálkodott eddig, mindössze közel 900 tagot tudott megtartani, a többiek átléptek az állami rendszerbe. A CIG Pannónia a Pannónia Nyugdíjpénztár létrehozásával a kisebb pénztárakban megmaradt tagoknak a beléptetésével akar - a VIT bázisán - meghatározó szereplővé válni.

Húszmillió forinttal támogatja Miskolc fideszes városvezetése a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Repülőklubot, de állításuk szerint a helyi óvodások szintén húsz millió forintba kerülő iskolatejére nincs pénz.

Pénzhiány miatt április elseje után már nem kapnak iskolatejet az óvodások Miskolcon. Az iskolatej egy részét az állam, egy részét pedig a helyi önkormányzatok fizetik, így juthatnak a gyerekek minden nap tejtermékhez. Az önkormányzat viszont nem tudja tovább fizetni a rá eső részt: körülbelül húszmillió forint kellene ahhoz, hogy a program tovább folytatódjon, s az óvodások továbbra is kapják a tejet.

Csaknem százmillió forint értékben "vásárolt be" a Papcsák Ferenc vezette zuglói önkormányzat a múlt héten az E-Star Nyrt. részvényeiből. Ebben, a februárban RFV Nyrt.-ről átnevezett cégben tavaly még felügyelőbizottsági (fb) tag volt és jelenleg is tulajdonos a fideszes polgármester.

De nemcsak ő, hanem az önkormányzati befektetések kezelésére létrehozott Zuglói Eszközkezelő Kft. vezetője, Istók Ede is résztulajdonosa az E-Starnak, ahol korábban ő is tagja volt az ellenőrző testületnek. Ami a vásárlás fedezetét illeti, azt más értékpapírok eladásából teremtettek elő: az eszközkezelő megalakulásakor a társaságba apportként bevitt csaknem 300 millió forint éretékű OTP-részvényt értékesítették.

Az állampapírok mellett 5,8 millióért Magyar Telekom részvényt, 23,2 millióért MOL-papírokat vettek, és 99 milliót költöttek E-Star részvényekre, melyekből kétezer darabja már volt Istóknak és ugyanennyi Papcsáknak - ezt a polgármester fel is tüntette január végén leadott vagyonnyilatkozatában. A tranzakciókról egyébként a zuglói képviselőtestület csak utólag - más mellett az LMP-s Várnai László nyomására - értesült

Papcsák Ferenc ma reggel kiadott egy közleményt, amelyben közli: feljelentést tesz és rendőri védelmet kér, mert – többek között, de kiemelten – az Egyenlítő blog egyik kommentjében halálos fenyegetést kapott, félti saját és családja életét.

Drasztikusan csökkent a költségvetésbe befolyó bérfőzési szeszadó mértéke tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint. Az új szabályok miatt ráadásul szinte semmit sem tud az iparágról a hatóság.

Lefordíttatta az új alkotmányt a kormány a mai brüsszeli, az Európai Parlamentben zajló közmeghallgatásra, de az angol szöveg számos ponton jelentősen eltér a magyartól. Kimaradt a teljes preambulum, bekerült viszont olyasmi, ami egyáltalán nem szerepel a magyar eredetiben. Az angol verzió több pontban is eurokonformabb, mint a magyar.

A kiszámíthatóság érdekében valószínűleg 200 forint alatti svájci frank árfolyamon rögzítenék a lakáshitelesek törlesztőrészletét - erről Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke beszélt kedden a TV2 Mokka című műsorában

Rogán Antal konkrétumokról nem kívánt beszélni, mert - mint mondta -, ha előre közölne konkrét számokat az devizaspekulációt indíthatna el, és még a kormány nem döntött az ügyben.

Elmondta, "a mostaninál alacsonyabb árfolyamon" kezdenének el törleszteni az adósok, viszont a különbözetre egy forint folyószámla képződne "egy öt év múlvai határidővel", amit az állam "garantál a bankok számára". Ezért a bankok garanciadíjat fizetnének - fűzte hozzá.

Rogán Antal kitért arra, ez azt is jelentené, hogy ha a svájci frank árfolyama csökken, akkor amíg a különbözet el nem tűnik, addig továbbra is mindenki a fixált árfolyamon fizetne.

Az LMP szerint az alkotmánytervezetben minden benne van, ami igazolja, hogy a párt távolmaradt az alkotmányozási folyamattól és nincsen benne semmi, ami miatt ma Magyarországon érdemes lenne alkotmányozni - mondta budapesti sajtótájékoztatóján Schiffer András.

Ésszerűnek látszana annak alapján értékelni a Széll Kálmánról elnevezett – angol nyelvű változatában „Magyarország strukturális reformprogramja [1]” címet viselő – tervet [2], ami benne van. Ki lehetne emelni az adósságráta tervezett leszorítását, vagy a kilátásba helyezett megszorítások (strukturális átalakítások) jellegét. A közzétett magyar nyelvű dokumentum azonban általános elképzeléseket fogalmaz meg, és angol változata sem tartalmazza azokat a részleteket, amelyek alapján megvalósíthatóságát, illetve megvalósításának lehetséges gazdasági és társadalmi következményeit meg lehetne ítélni.

Ezért a Széll Kálmán Tervet (SZKT) egyelőre nem a tartalma, hanem a következő két szempont alapján javaslom értelmezni és értékelni: 1. mi nincs benne; 2. mi az, ami inverz módon van benne. Inverz tartalmon azt értem: milyen következményekkel számol a terv arra az esetre, ha nem lépne életbe.

Pontosan hogyan is dolgozták fel a konzultáció kérdőíveit?

Nem óhajtotta a nyilvános kontrollt a Szájer József EP-képviselő vezette nemzeti konzultációs testület – legalábbis a Nyilvánosság Klubnak nem biztosítottak lehetőséget arra, hogy az új alkotmány előkészítését szolgáló, és a szervezet álláspontja szerint szakmailag nehezen minősíthető kérdőívek feldolgozásának folyamatát szakértőikkel áttekintsék.

A szervezet március 8-án levélben jelezte, hogy tájékozódni szeretne „a visszaérkezett kérdőívek számáról, a kérdőívek feldolgozásának menetéről, a válaszok összesítésének és nyilvánosságra hozásának módjáról, a visszaküldött kérdőívek további sorsáról, a személyes adatok kezelésének módjáról”.

Arra is kíváncsiak voltak, „mekkora összeget költöttek el összesen erre a nagyszabású akcióra”.

„Az önök által megfogalmazott igényt a feldolgozás nyilvános volta, valamint a részletes tájékoztatás tekintetében a kormányhoz, illetve annak illetékes szerveihez továbbítottuk”, válaszolta a politikus. Szájer azzal érvelt, hogy a konzultációs testületet a kormány kérte fel, s a kérdőívet is annak megbízásából készítette, így „önálló döntéshozói hatáskörrel nem rendelkezik”. Mindazonáltal a Nyilvánosság Klub képviselőjét is meghívta az Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában március 11-ére szervezett nyilvános eseményre, amelyen a testület két tagja újságírók jelenlétében megtekintette, hogy miként dolgozzák fel a kérdőíveket.

Nem médiashow-ra jelentkeztek, hanem az adatgyűjtés folyamatát kívánták volna áttekinteni, ezért a Nyilvánosság Klub nem vett részt az eseményen – mondta érdeklődésünkre Vásárhelyi Mária, a szervezet egyik ügyvivője

Az Alkotmánybíróság nem csak az alaptörvény, hanem a történelmi alkotmány és a sarkalatos törvények alapján vizsgálná a jogszabályokat.

A lakosság nem jár rosszabbul

Közzétette az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság azt az állásfoglalást, amelyet a magyar kormány kérésére készített a készülő alaptörvény egyes kérdéseiről.

A nyilvánosságra hozott dokumentum kifejezetten kemény bírálatokat fogalmaz meg.

A bizottság szerint aggályok merültek fel az alkotmányozási folyamat átláthatóságával kapcsolatban, és túl szorosnak tartják annak ütemtervét is. A testület emlékeztet arra: egy demokratikus alkotmányozási folyamatban a legfontosabb követelmény az átláthatóság, a nyitottság, illetve a vélemények sokféleségének kifejtését lehetővé tevő időkeret.

A Velencei Bizottság szerint nem lehet tartós, fenntartható szöveget létrehozni „széles körű és érdemi" vita nélkül, amelyben a civil szervezetek, a tudomány és a média is részt vesz. A Bizottság kritikával illette azt is, hogy a kormánypártok tavaly ősszel korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét, és a testület hozzáteszi, sajnálja, hogy ez a korlátozás a tervek szerint a továbbiakban is fennmarad. A kormánypártok ezzel épp a saját maguk által meghirdetett céllal, az alapjogok erősítésével mennek szembe, véli a Bizottság.

Az MSZP frakcióvezetőjének Wittner Máriát ostorozó szavaira reagálva Lázár elmondta: az alkotmány a legnagyobb értékek között tartja számon a véleménynyilvánítás szabadságát, amit nem kívánnak semmilyen formában korlátozni. Ebbe a körbe - meggyőződésünk szerint - Wittner Mária véleménye is beletartozik -tette hozzá. Ez a szabadságjog abszolút és korlátozhatatlan Magyarországon, és ilyen is volt az elmúlt 20 évben. Tiszteletben kívánjuk tartani a következő időszakban is. Ez is világosan bizonyítja, hogy az önök aggályai kétségeket hagynak maguk után - szögezte le Lázár János.

Orbán Viktor a Magyar Televízió Az Este című műsorában elmondta: ma a gyorsaság a legfontosabb a gazdaságpolitikában és ezért nem engedheti meg magának a kormány, hogy akár az Alkotmánybíróság elbuktassa a kabinet kezdeményezéseit.

Ahhoz, hogy minden évben csökkenteni tudjuk az államadósságot, ahhoz azért nagyon kemény gazdaságpolitikát kell folytatnunk és minden olyan jogvita, ami arról szó, hogy egy-egy intézkedés alkotmányos-e vagy nem, mint ahogy az elmúlt 20 évben gyakran buktak meg ezen gazdasági elképzelések, szerintem rontja Magyarországnak azt a képességét – mondta Orbán Viktor .

"Ma a gyorsaság, a határozottság, akcióképesség, az, hogyha egy kormány dönt valamit, akkor az pillanatokon belül működni kezd a valóságos életben, ez a gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb eszköze. Ezért egy nagyon szűk körben, a gazdaságpolitikai szíve közepéhez tartozó szűk körben bizonyos jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata az Alkotmánybíróság számára nem lesz lehetséges addig, amíg el nem érjük ezt a bizonyos 50 százalékos adósságot. Hogy utána legyen-e, ez egy nagy vita a Fideszben, én azt gondolom, hogy utána lehet erről szó, de ezt majd 10 év múlva megbeszéljük.

Az első, szívességből lefordított angol verzióból kimaradt a Nemzeti Hitvallás, és több ponton is elrugaszkodott a magyar eredetitől. Ezután megkérték a civileket, hogy az övéket küldhessék el, majd kiderült, hogy létezik egy, a civilekére nagyon hasonlító félhivatalos fordítás is.

A kormány titkolja a Nemzeti Hitvallást