Kormánykrónika

Hibás adatok miatt visszavonták délután a kedd reggel közölt foglalkoztatási és munkanélküliségi gyorsjelentést, szerdára ígérik a javított változatot.

A 2010. december-2011. február közötti időszak foglalkoztatási és munkaerő-piaci adatairól szóló tájékoztatást a hivatalos indoklás szerint "a teljeskörűsítéshez használt népesség-előreszámító modell hibás futása miatt" vonták vissza időlegesen. A KSH szerdára ígéri, hogy a javított adatokkal ismét közzéteszi a gyorstájékoztatót.

A KSH 1996 óta ad ki gyorstájékoztatókat, azóta még csak hasonló informatikai probléma sem fordult elő, közölték kérdésünkre a sajtóosztályon.

A kedden megjelent adatok szerint a tavaly decemberi-idén januári időszakban 11,5 százalékra emelkedett a munkanélküliség. Az elmúlt tíz évben, beleértve a válság óta eltelt időszakot is, csak 2009 egyetlen háromhónapos periódusában volt ennél magasabb (11,8 százalék) az állástalanok aránya.

A munkanélküliek száma a visszavont adatsor szerint 15 ezerrel volt magasabb, mint a februári gyorstájékoztató szerint; ez a szám várhatóan csökkenni fog. A foglalkoztatottak száma a visszavont adatok szerint az előző időszakhoz képest 14 ezerrel csökkent, a tavalyinál viszont 35 ezerrel több volt. A korrekció után vélhetően kisebb lesz a foglalkoztatottak száma, így az előző időszaktól még nagyobb lehet az elmaradás, a tavalyival összevetve pedig kisebb lehet a növekedés.

Újabb csúcsra nőtt a munkanélküliség

Már 1,1 millió új állás kellene

Orbán: A választók nem tudnának okosan dönteni 60 oldalról

Az Országgyűlés csak a koalíciós alkotmányjavaslatot [1] tárgyalja részletesen, Szili Katalin tervezete nem kerül részletes vitára. A vita pénteken kezdődik, 15 órás keretet biztosítottak rá maguknak a képviselők.

Napirend előtt [2] Orbán Viktor hosszan beszélt az alkotmányozás jelentőségéről. A kérdőíves konzultációt népi kezdeményezésnek (sic!) nevezte. A népi kezdeményezés az alkotmányjogban azonban nem központilag kiküldött kérdőívek kitöltését, hanem – a népszavazás mellett – azt jelenti, amikor a polgárok maguk kezdeményezik, hogy a képviseleti szerv hozzon vagy módosítson egy jogszabályt.

Orbán viszont a "polgárok földet rengető akaratáról" beszélt, amivel újjászületett a magyarok "köztudata és öntudata". Szerinte az országot 20 éve szűk klikkek diktátumaival kormányozták, most viszont "demokratikus forradalom" történt, a nép elsöprő erővel fejezte ki, hogy megújulást akar.

Azért nem tartja jó megoldásnak a megerősítő népszavazást, mert – szemben a a konzultációs kérdőívvel, ami konkrét kérdésekről szólt – a hatvanoldalas dokumentumról csak egyben, a részletekre való tekintet nélkül lehetne szavazni. Orbán a nemzeti konzultáció lenézését a választók lenézésének tartja, ezt a kijelentését azonban kicsit beárnyékolja, hogy a konzultációra feltett kérdések többsége értelmezhetetlen [3] volt, és hogy ezek szerint a választókat alkalmatlannak tartja arra, hogy eldöntsék, megfelel-e nekik az új alaptörvény vagy sem.

"- Hát az meg végképp nem tartozik az én munkámba, hogy egyes zavart gondolkodású embereknek megfejtsem a titkát, hogy mit gondolnak komolyan, mit nem. Én azért tartozok felelősséggel, ami a saját szándékom, meg azért, amit tettem, meg tenni szándékozok Magyarország érdekében. És ezek között a tervek között nem szerepel a magyar közjogi rendszer felforgatása."

"... azt gondolom, hogy Magyarország adottságaihoz, az elmúlt húsz év történetéből az következik, illetve történetéhez az illik, hogy ezt a rendszert tartsuk fönn."

Orbán Viktor 2009 november 25

Lószar, geci, picsa - szabadszájú megjegyzésekre ragadtatja magát "dajcstomi" az alig három hete indított Twitter-oldalán, ahol megosztja a meglátásait, például, hogy "mélyéről párolog a bögre", valamint hogy a legjobb fideszes barátai körében is tombol a járványos meghülyülés.

"Vannak szemét alakok.Vannak aljas emberek. Vannak rosszindulatú örültek.Vannak irtózatos gecik.Vannak gusztustalan rohadékok. És van Gyurcsány" - ezt Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP listáján európai parlamenti mandátumot nyert fideszes politikus, Orbán Viktor korábbi Fidesz-elnöki kabinetfőnöke közli a Twitter-oldalán.

A twitter.com/dajcstomi alig három hete indult. Akkor pörgött csak föl, amikor a Subba-blog unalmasnak nevezte. Amit a képviselő úgy kommentált: "Lószar".

Április elsejétől a nemzeti fejlesztési miniszter ellenőrzi a költségvetési szervezetek, a többségi állami tulajdonú vállalatok és a kormány közalapítványainak közbeszerzéseit, valamint e szervezetek és alapítványaik nem közbeszerzéssel kötött, nettó 50 millió forintot elérő szerződéseit - írja a Napi Gazdaság.

A kontroll kiterjed az államtitkot, szolgálati titkot és nemzetbiztonsági érdeket érintő beszerzésekre is, de nem vonatkozik a Magyar Nemzeti Bank és a Külügyminisztérium külképviseleteinek beszerzéseire, továbbá a védelmi célú katonai, rendvédelmi és rendészeti beszerzésekre, valamint a honvédség műveleti alkalmazásával összefüggő beszerzésekre - derül ki a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló március 25-én megjelent kormányrendeletből, amit a parlament által múlt héten elfogadott közbeszerzési törvény-módosításhoz kapcsolódóan alkotott meg a kormány.

A rendelet hatálybalépésével érvényét veszti a jelentős értékű beszerzések monitoringjáról szóló 2009-es, a Bajnai-kormány által elfogadott kormányhatározat. Ezzel a döntéssel Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter - a piacgazdaságban szokatlanul kiterjedt - teljhatalmat kap.

Felháborodását fejezte ki az MSZP Baranya Megyei Szervezete, hogy Wittner Mária fideszes képviselő Toller Lászlóról is "alapvető emberi érzéseket nélkülözve" nyilatkozott. A politikus ugyanis úgy fogalmazott: Pécs volt polgármestere "sem tudott meghalni, mert királyt csinált a böszméből".

Az MSZP Baranya Megyei Szervezete szerint nem elég, hogy a Fidesz országgyűlési képviselője, Wittner Mária Magyarországon eddig példa nélküli, minden jó érzésű embert felháborító módon nyilatkozott a Parlamentben egy volt miniszterelnökről, egy beteg emberről, később bebizonyította, hogy nyilatkozata nem pusztán véletlen kisiklás volt, hanem az alapvető intelligencia hiányáról tett tanúbizonyságot. Felháborodásukat fejezték ki a fideszes képviselő "alapvető emberi érzéseket nélkülöző nyilatkozata" miatt, aki olyan magatartást tanúsít, amely kulturált közösségben vállalhatatlan. Közleményük szerint nem tudják, hogy honnan vette Wittner Mária a bátorságot ahhoz, hogy Pécs egymás után négyszer megválasztott, országosan elismert és tisztelt volt képviselőjéről, polgármesteréről így nyilatkozzon.

A szocialista párt szervezte ezrét felszólította Wittner Máriát, hogy kérjen bocsánatot Toller László családjától majd távozzon a közéletből, mert véleményük szerint méltatlanná vált az országgyűlési képviselőségre. Egyúttal felszólították a Fidesz pécsi képviselőit - feltéve, hogy ők is felháborodtak Wittner Mária szavain - hogy nyilvánosan határolódjanak el "megzavarodott képviselőtársuktól".

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. készíthet hat, egyenként legalább 30 oldalas gazdaságpolitikai elemzést, nettó 24,3 millió forintért az Országgyűlés Hivatala Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportjának - a hirdetmény nélküli tárgyalásos egyszerű közbeszerzési eljárás eredménye a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg

Az ajánlatkérő 3 társaságtól kért ajánlatot, közülük a Századvég Gazdaságkutató Zrt. lett a nyertes nettó 24,3 millió forinttal. A legdrágább ajánlat 24 millió 450 ezer forint volt. Ajánlatot tett még a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, valamint az Összstratégiai Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság is.
 

Szülinapi "ajándék"
Szinte napra pontosan egy éve indult a Stumpf István nevével fémjelzett Századvég égisze alatt a gazdaságkutató. Stumpf az első Orbán-kormány idején a MeH-et vezető miniszter volt, aki Orbán második miniszterelnöksége elején került helyzetbe ismét: alkotmánybírónak választották a Harvardon is tanulmányokat folytató jogász-politológust.

Korábban duplán felvett költségtérítésével szerepelt a hírekben Papcsák Ferenc volt elszámoltatási kormánybiztos, most húszmilliós luxusautója került fel az egyik oknyomozó blogoldalra. Eszerint a fideszes politikus egy 431 lóerős Chryslert használ.

Az Egyenlítő TV blog "akciócsoportja" azután, hogy lebuktatta Lázár Jánost és a lézerrel felszerelt luxusautóját, ezúttal Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő, zuglói polgármester luxusautóját kapta lencsevégre.

A blog szerzői emlékeztettnek, hogy a volt elszámoltatási kormánybiztos legutóbb törvénytelenül felvett dupla költségtérítésével szerepelt a hírekben. 

Az Egyenlítő rámutat, hogy az elszámoltató polgármester lóerő tekintetében sem marad el a fideszes frakcióvezető Lázár Jánostól, a Papcsák által használt Chrysler 300C SRT8 gépjármű 431 lóerős, listaára pedig a blog szerint huszonkét millió forint felett van.

Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő nemrég médiatörténeti értékű mutatványt hajtott végre az MTV Az Este című műsorában. Aki látta, hallotta, csak hüledezett, amiképp a (Fidesz-hívőként elkönyvelt) műsorvezető is.

Arra a kérdésre, hogy mit szól a hat magyar szakszervezeti tömörülés április 9-ére tervezett megmozdulásához, a szóvivő azt találta válaszolni, vagy inkább hazudni, hogy ez nem is magyar, hanem nemzetközi rendezvény (külföldi támogatók valóban lesznek ott), ahol is a megszorítások ellen tüntetnek, ennélfogva „a kormány üdvözli, hogy a szakszervezetek támogatják az ő megszorítás-ellenes politikáját”.

Hihetetlen! Még szövegelemzésre sincs szükség. Szíjjártó valójában azt sugallta, hogy a tüntetés Orbán-barát demars lesz, mert a szakszervezetek alig győznek örvendezni afölött, hogy főnöke véget vetett a gyurcsányi megszorításoknak. Legyen szabad ide idéznem Gaskó Istvánnak, a Gyurcsány-kormány vasutas-nemezisének másfél hónapja elhangzott mondatát: ez egy „pofátlan kormányzás”. Ő se gondolta volna talán, hogy verbálisan ennyire.

Minthogy azonban nincs nagy kedvem pamfletet írni, csak felidézem, mit tartanak elfogadhatatlannak a demonstrációra készülő szakszervezetek: az új adórendszert, a nyugdíjrendszer átalakítását, a táppénz csökkentését – egyebek között. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke mindezt részleteiben is kifejtette, éspedig azzal, hogy az érdekegyeztető tanács (a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány közös testülete) már vagy negyed éve nem ült össze, a háromoldalú konzultációs mechanizmust Orbánék nem működtetik. A szakszervezetek megkérdezése nélkül hoznak olyan törvényeket, amelyek a bérből és fizetésből élőket, a munka világát sújtják.

Minden állítása hírlapi kacsa! – Egy hete Matolcsy minisztériuma pellengérre állított egy újságírót és letagadta az értesülését, miszerint elszállt volna a 2010-es hiány. Tegnap mégis beismerték.

Nemrég még lehírlapikacsázták

"A múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium még írásban cáfolta, hírlapi kacsának nevezte az Origónak azt az értesülését, miszerint az uniós módszertan szerinti deficit - amit e hó végén tesz közzé a KSH - jóval 4 százalék fölött lenne.

A hiány elszállása nem meglepetés, csak hivatalos megerősítés hiányzott eddig. Igaz, a nemzetgazdasági minisztérium már február közepén kiadott egy közleményt, miszerint „meglepő önkormányzati hiány” jött létre tavaly, a tervezettnél és a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz passzoló adatnál csaknem 60 milliárd forinttal – a GDP 0,2-0,3 százalékával – nagyobb, 248 milliárdos deficitet hozhattak össze a helyhatóságok. Ez erősen kérdésessé tette a néhány nappal korábbi, a 3,8-as hiány teljesülésére vonatkozó nyilatkozatokat. A jegybank szintén korábban megjelent statisztikája 4,4 százalék körüli GDP-arányos deficitet jelzett előre."

Varga: A tavalyi deficit 4,2 százalék körül van (Index)

Miért csinálták?

Ami teljesen megmagyarázhatatlan, az az, hogy a szóban forgó írás megjelenése után néhány órával az NGM külön nyilatkozatot adott ki, amelyben nem csak, hogy tagadták – pontosabban: minden állítását hírlapi kacsának minősítették! – a cikk értesüléseit, hanem szokatlan módon néven is nevezték annak szerzőjét, az egyébként sokak által az egyes számú költségvetéssel foglalkozó újságírónak tekintett Baksa Rolandot. A nyilatkozat nyilvánvalóan azért is született, hogy az újságírót hiteltelenítsék.

Nem telt bele egy hét, és itt állunk megdöbbenve. Nem más, mint Varga Mihály, Miniszterelnökséget vezető államtitkár jelentette be, hogy Baksa Rolandnak gyakorlatilag igaza volt (bár az újságíró 4,5% hiányról, Varga 4,1-4,2%-osról beszélt, nem tudunk nem élni a gyanúval, hogy lesz ez a hiányszám hivatalosan is nagyobb, mint amit Varga most bejelentett). Egyszerűen nem értjük, mi volt akkor a múlt heti nyilatkozat oka? Nem tudták a minisztériumban, amit az újságíró a forrásainak köszönhetően már tudott? Vagy azt gondolták, hogy annak tagadása valahogy nemlétezővé teszi a számokat?

A magyar EU-elnökséget mindenféle jelzővel lehet majd illetni, de hogy "sikeres", azzal nem.

Az az idő, amikor az EU nagy felhajtással elszigetelte azokat az országokat, amelyekben "furcsa vagy gyanús kormány volt" - ahogy az Ausztria és Jörg Haider esetében is történt -, ma már a múlté. "Ma inkább csendes diplomáciai pofonokat osztogatnak. Csattanásukat azonban nem lehet nem meghallani" - írja Peter Javurek.

Úgy látja, hogy a magyar EU-elnökség három prioritása közül - a schengeni térség kibővítése Bulgáriával és Romániával, Horvátország csatlakozása az unióhoz és az európai romapolitika - már valószínűleg csak az utolsó van játékban.

Wittner: "Horn Gyula hóhér volt"

A fideszes Wittner Mária szerint az egykori miniszterelnök "három éve ott vergődik a Honvéd kórházban, mert képtelen meghalni".

A Fidesz megvédte Wittnert

A múlt nagy vitái még mindig itt vannak közöttünk" - közölte a Fidesz parlamenti frakciójának sajtóosztálya a képviselőcsoport egyik tagjának, Wittner Máriának az Országgyűlésben csütörtökön elmondott szavaira reagálva.

Wittner Mária Novák Előd felszólalására reagálva - amelyben a jobbikos politikus arról beszélt, hogy Horn Gyuláék komolyabban vették a nemzeti együttműködést, mint a jelenlegi kormánypártok - hóhérnak nevezte a volt szocialista kormányfőt, majd úgy folytatta: "most pontosan a miniszterelnökünknek a jóvoltából, az önök, az én adómból és mindenki adójából, de emberségből már három éve ott kezelik és ott vergődik a Honvédkórházban, mert képtelen meghalni".

A Fidesz-frakció sajtóosztálya ezzel kapcsolatosan az MTI-vel azt közölte: "mi a tisztelet kultúrájának pártján vagyunk, de itt egy kegyetlen megtorlásba és diktatúrába torkolló szabadságharc túlélőinek egymás közötti vitájáról van szó. Ez is azt bizonyítja, hogy a múlt nagy vitái még mindig itt vannak közöttünk."

Mesterházy Attila MSZP-elnök Wittner Mária kijelentéseire úgy reagált: senki sem fogalmazhat meg ilyen mondatokat, nemcsak egy volt kormányfővel, hanem egyetlen magyar állampolgárral szemben sem. "Arra kérem Wittner Máriát, hogy kérjen bocsánatot Horn Gyulától, a családjától és Magyarország baloldali közösségétől" - mondta Mesterházy Attila.

Megerősítette Magyarország adóskockázati besorolásait csütörtökön a Standard & Poor's, amely szerint a Széll Kálmán Terv végrehajtásával javulhatnak a magyar gazdaság középtávú növekedési kilátásai.

A világ legnagyobb hitelminősítő csoportjának csütörtöki londoni bejelentése szerint a megerősítés a hosszú és rövid futamidejű szuverén magyar deviza- és forintadósság "BBB mínusz/A-3" osztályzatára vonatkozik; a besorolások kilátása továbbra is negatív.

Az S&P a magyar adósosztályzatok megerősítéséhez fűzött elemzésében azt írta, hogy véleménye szerint ha a Széll Kálmán Tervet "nagy vonalakban a kormány elképzeléseinek megfelelően" hajtják végre, az jelentős mértékben ellentételezheti a pénzügyi, az energiaipari, a távközlési és a kiskereskedelmi szektorokra korábban kirótt adók negatív hatásait.

Az S&P csütörtöki londoni bejelentése nyomán a magyar adósosztályzat a nagy nemzetközi hitelminősítők mindegyikénél továbbra is a befektetői kategóriában van.

Nem sikerült teljesíteni a 2010-es államháztartási deficitcélt, a hiány várhatóan a GDP 4,2 százaléka lesz, az önkormányzati szektor tervezettnél nagyobb hiánya miatt, mondta Varga Mihály egy csütörtöki rendezvényen. A hiány elszállása nem meglepetés, de a kormány részéről most először ismerték el. Az önkormányzatok a jövőben csak központi engedéllyel és csak beruházásra kaphatnak kölcsönt, a pénzt nem ők, hanem az Államadósság Kezelő Központ veszi fel.

• Szonda Ipsos

• TÁRKI

• Nézőpont

Elsöprő többség Orbánék programja mellett
 

Kimaradt az alaptörvény angol nyelvű fordításából a Nemzeti hitvallás – preambulum – és más szövegrészek is hiányosak. A fordítás az Európai Parlament néppárti frakciójának nyilvános meghallgatására készült.

Magyarország új alkotmányának tervezetéről rendez nyilvános meghallgatást az Európai Parlament néppárti frakciója március 29-én Brüsszelben – derül ki a lapunk birtokába került angol nyelvű meghívóból. Az elektronikus levél az EP néppárti képviselőcsoportja alelnökének hivatalától származik, és azt Szájer József jegyzi. A „XXI. század szellemének megfelelő”, ugyanakkor immár „végleges alaptörvény” szövegét azonban – a médiatörvényhez hasonlóan – nem sikerült teljes terjedelmében lefordíttatni. Az uniós képviselőknek szánt dokumentumból ugyanis a Nemzeti hitvallás címet viselő preambulum egyszerűen kimaradt. Az emelkedett szöveget idegen nyelven valószínűleg képtelenség lett volna méltóképpen visszaadni – vélekednek jóindulatúan egyes forrásaink.

Mások úgy gondolják, ez a már-már szokásos kettős beszéd része: az alaptörvény dagályos és archaizáló bevezetése itthon jól hangozhat ugyan, de azt a modern nyugati demokráciák – esetleg egyes szomszédos államok – már fenntartásokkal fogadhatják. A magyar nemzet tagjainak és Magyarország polgárainak összemosása, a kereszténység nemzetmegtartó erejének túlhangsúlyozása, a nemzet egységét kifejező Szent Koronára vagy az „egyedülálló” magyar nyelvre történő hivatkozás egyaránt kelthetne némi megütközést.

Nem kevésbé súlyos gond, hogy aki az alaptörvény tervezetét átültette angol nyelvre, nincs igazán tisztában az uniós jogban kötelezően alkalmazandó formai követelményekkel és terminológiával – állítják forrásaink. Mindjárt az egyes szakaszok jelölésével gond van, mert a magyar „A. cikk” az angolban nem „A. Article”, hanem „Article A”. Amikor meg az alaptörvény azt mondja, hogy „a munkavállalók és a munkaadók (…) együttműködnek egymással”, akkor nem az egyszerű jövő időt kifejező „will”, hanem a kötelezésre utaló „shall” segédigét kellene használni, s ez a hiba folyamatosan visszaköszön. Problémát okozott még az olyan fogalmak, mint a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a sajtószabadság, illetve a sarkalatos törvény angol megfelelőjének megtalálása is, emellett a fordításban nem sikerült különbséget tenni a törvény és a jogszabály között sem.

Az alaptörvény érdemi tartalmától függetlenül is kínos tehát az a dokumentum, amit az EP-képviselőknek szánnak –vélik profi tolmácsok. Azt senki nem vitatja, hogy aki az alaptörvény tervezetének angol változatát készítette, vélhetően jól beszélheti a nyelvet, de a jogszabályok fordításához szükséges speciális ismeretekkel bizonyosan nem rendelkezik.

"Hazánk tekintélyét úgy lehet visszaállítani, ha olyan hiteles vezetői vannak az országnak, akik ezt kivívják. Akik külföldön kiállnak és azt mondják, hogy minden magyart megsértenek azok a baloldali képviselők, akik gyalázzák hazánkat. Szerencsére Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor ilyen ember."

Lázár János

A magyar gazdaságban az idei év elején még nem jelentkeztek a foglalkoztatás dinamikus felfutásának jelei. Ezt a korábban [1] több [2] cikkünkben [3] is tárgyalt tényt [4] most megerősítik az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) márciusban közzétett legfrissebb adatai [5].

A statisztikákból kiderül: miközben a kormány azt ígéri, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt, a magyarországi munkanélküliségi ráta januárban a tavalyi januárinál 1,6 százalékkal magasabb volt (a növekedést tehát nem indokolja a foglalkoztatást egyébként jellemző szezonális ingadozás). Ez egy kiemelkedően rossz adat, ilyen mértékben ugyanis az OECD egyetlen tagállamában sem nőtt a munkanélküliség; sőt, többségükben stagnált vagy csökkent az állástalanok aránya.

A több mint harminc országot tömörítő, hazánkat 1996 óta a tagjai sorában tudó szervezet statisztikáiból az is kiderül: a magyar munkanélküliség változatlanul jócskán meghaladja az OECD-tagok és az európai uniós tagállamok átlagát is. Ráadásul miközben mind az OECD-mutató, mind az EU-átlag lefelé indult ez év elején, a magyarországi ellentétes irányba mozog.

Nem kapta meg a piacok bizalmát az Orbán-kormány

A bizalom jelei nem látszanak a mutatókon A lassan egy éve hatalmon lévő jobboldali kormány a tavalyi választások idején általában azzal hárította el a költségvetési politikájának fedezetét feszegető kérdéseket, hogy a bizalom újra fog épülni a piacon, ennek pedig az adósságszolgálatban lesz kézzelfogható – értsd: kisebb kiadással járó – eredménye. Nos, ezen ígéret valóra váltására még várni kell.

Az előző évivel lényegében megegyező hozamok és a néhány százalékkal magasabb adósságállomány csekély hányadát magyarázzák a többletkiadásnak – áll abban a jelentésben, amit tegnap tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium, s amelyben az államháztartás februári, illetve első két havi gazdálkodásáról számolnak be. A kiemelt mondat érdekességét az adja, hogy a lassan egy éve hatalmon lévő jobboldali kormány a tavalyi választások idején általában azzal hárította el a költségvetési politikájának fedezetét feszegető kérdéseket, hogy a bizalom újra fog épülni a piacon, ennek pedig az adósságszolgálatban lesz kézzelfogható – értsd: kisebb kiadással járó – eredménye.

Nos, ezen ígéret valóra váltására még várni kell. Amint a tegnapi jelentésből kiderül, míg egy éve, a Bajnai-kormány alatt a központi költségvetés deviza- és forintadóssága (vagyis az az összeg, amit hitelezőktől, illetve a kötvények, állampapírok vásárlóitól kellett átmeneti időre igénybe venni, hogy fedezni lehessen a kiadásokat) február végén összesen 20 041 milliárd forint volt, idén februárban ennél 180,4 milliárddal többet, 20 221,4 milliárd forintot tett ki az adósság.

Makovecz Imre 1992-ben akadémiát alapított jobboldali művészeknek, pedig akkor már megalapították az állami Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát. A Fidesz most belevenné az alkotmányba a jobbos szervezetet, amelynek örökös elnöke Orbán Viktor kedvenc építésze.

Nem először tett bunkó, hímsoviniszta megjegyzést egy képviselő egy nőre hétfőn a parlamentben, és biztosan nem is utoljára. Az LMP szerint Lázár János ígéretet tett rá, hogy megfegyelmezi a rendszeresen beszólogató képviselőket a Fidesz-frakcióban.

"Mit pofázol bele, kisanyám" - ezt mondta Tasó László, a Fidesz képviselője hétfőn a parlamenti ülésteremben Szabó Tímeának. A történteket a LMP-s képviselőnő idézte fel a Hírszerzőnek: "A szokásosnál is feszültebb volt a hangulat a Házban, mivel napirend előtt többen Lázár János elhíresült hangfelvételével foglalkoztak, amit a Fidesz-frakcióban nehezen viseltek néhányan, már ekkor több bekiabálás is volt. Ezután jött a mi részünkről Jávor Benedek, aki alapvetően az atomenergiáról beszélt, de az elején két mondatban összefoglalta ő is, hogy az LMP hogyan értékelte a Fidesz frakcióvezetőjének szavait".

A képviselő szerint ekkor Tasó László ismét minősíthetetlen stílusban kezdett bekiabálni. "Hátrafordultam, és megkérdeztem, hogy nem lehetne-e legalább egy felszólalást csöndben végighallgatni. Erre mondta azt Tasó László, hogy 'Te mit szólsz bele, kisanyám', vagy valami hasonlót. (Ertsey Katalin "Fogd be a pofádat, kisanyám!"-at hallott, Vágó Gábor pedig azt, hogy "Mit pofázol bele, kisanyám?") A 'kisanyám' biztosan benne volt, erre fordult hátra (Schiffer) András is felháborodva.

Ezután Ertsey Katalin ügyrendi kérdésben kért szót, hogy felhívja a figyelmet a megengedhetetlen stílusra, de nem kapta meg a lehetőséget a felszólalásra. Tasó László állítólag úgy értette, hogy 'lebunkóztam' őt, ami nyilván nem igaz, erre több tanú is volt" - mondta Szabó Tímea. (Tasó Lászlónak egyébként életrajza szerint szociális munkás diplomája van )

 Gulyás Gergely: Nem az alkotmányos rendszerrel van baj című cikkének veleje:
...

Véleményem szerint a súlyos politikai, társadalmi és erkölcsi válságra a lehető legrosszabb válasz lenne az alaptörvény módosítása, mert a magyar alkotmányos berendezkedés összességében jó, és a legkisebb mértékben sem okozója a válságtüneteknek. Önmagában az, hogy hazánk 1989-ben gyakorlatilag újraírt alaptörvénye deklaráltan az átmenet idejére jött létre, nem elegendő érv alkotmányban megtestesülő közjogi berendezkedéssel szemben. A világháború után kialakult német kettéosztottság kezdeti időszakában született nyugatnémet alaptörvény utolsó, 146. cikkelye világosan rögzítette, hogy a majdani újraegyesülés új alkotmány elfogadását teszi szükségessé. (Már maga az „alkotmány” helyett alkalmazott „alaptörvény” elnevezés is az ideiglenességet kívánta jelképezni.) Miután azonban a szociális jogállam bevált, az alaptörvény megmaradt. Vagy hazai példát keresve: a kerekasztal-tárgyalásokon sokszor hangsúlyozottan egy választásra megalkotott és érdemben az ötödik választás után is változatlan magyar választójogi törvény is éppen a ’98-as választásokkal kezdődően megszilárdult pártstruktúrában képes egyszerre biztosítani a relatíve arányos népképviselet és a kormányzati stabilitás (jelenleg kétes, de amúgy vitathatatlan) értékét. Ha egy szabályozás tartalmilag megfelelő, önmagában az, hogy átmenetinek szánták, nem érv a véglegesség ellen.

...

Az eredményekben megmutatkozó különbség oka, hogy az említett országokban vannak alapvető politikai – és nem csak jogi – normák, míg nálunk már nincsenek. Kár a jogszabályokban keresni a hibát, ha a kormány következmények nélkül veheti semmibe őket.

2008. január 22., Magyar Nemzet

Két idézet a terv 21-22-dik oldaláról:
"a nyugdíjkassza egyensúlyba kerül: a járulékbefizetésekből teljes mértékben fedezhetőek lesznek a nyugdíjak."

"A Széll Kálmán Terv révén nem csupán a nyugdíjak jelenlegi összegének fizetése biztosított, hanem a járandóság vásárlóértékének megőrzése, az infláció mértékének megfelelő folyamatos nyugdíjemelés is."

Ezt kétféleképpen lehet megcsinálni: masszív nyugdíjjárulék-emelés vagy masszív nyugdíjkorhatár-emelés.

A Földrajzinév-bizottság helyett ezentúl a kormány dönt a hivatalos földrajzi nevekről, ha ehhez kiemelt közérdek fűződik, tartalmazza a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányrendelet.

Az LMP nyílt levélben fordul a Közbeszerzések Tanácsa elnökéhez, hogy jogszerű-e az a tender, amelynek keretében a Magyar Postán keresztül egy ciprusi céghez pályázat nélkül kerül 1,8 milliárd forint közpénz - közölte Scheiring Gábor.

A párt gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője közleményében úgy fogalmazott, hogy miközben a kormány "képmutató módon" arról kérdezi a lakosságot, hogy az alkotmány tiltsa-e az offshore cégek részvételét a közbeszerzéseken, addig a háttérben az adófizetők pénzéből zavartalanul folytatódnak "az offshore mutyik". A politikus felhívja a figyelmet, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által felügyelt Magyar Posta márciusban 1,8 milliárd forintot ítélt oda szoftverbeszerzésre egy verseny nélküli, egyszereplős közbeszerzésen, egy offshore tulajdonban lévő társaságnak.

Nagy pofont kapott Washingtonból Orbán

Ha nem is lesz keleti partnerségi csúcs Budapesten, illetve Gödöllőn, de valami nagyon hasonlóra azért sor kerülhet az eredeti időpontban. Varsóban.

A jól értesült lengyel Gazeta Wyborcza még a hét végén megírta, hogy május 27-28-ra Varsóba várják az amerikai elnököt. Barack Obama a közép-keleti európai elnökök csúcstalálkozóján vesz részt. Minden bizonnyal meghívást kapnak az államfők a térség összes EU-tagállamából. A dátumban még lehet változás - írja a lap, amely szerint a találkozóra meghívhatnak a az EU keleti partnerségi programjában résztvevő államokat is. (A látogatás tényét a Fehér Ház is megerősítette.)

Az egyik, véli az újság, Moldova ideiglenes elnöke lehet. Ugyanis a volt posztszovjet köztársaság jó osztályzatokat kapott reformprogramjáért, sőt annak egyik vezéralakjává nőtte ki magát. Esélyes még a részvételre Ukrajna és Grúzia is. Obama vezető lengyel politikusokkal is találkozik, tárgyal a kétoldalú viszonyról, és felkeres egy másik lengyelországi várost is. A lengyel külügyminisztérium megerősítette a hírt, tudtuk meg varsói forrásainktól. A lengyelek egyrészt saját nemzetközi pozícióik megerősítését látják a magas szintű látogatásban, másrészt cáfolatát annak az állításnak, miszerint térségünk veszített volna fontosságából az Obama-érában. (Amikor még magyarországi helyszínről volt szó, a hazai vezetők Hillary Clinton jelenlétében bíztak. De ez sem látszott biztosnak.)

Az ügy magyar szempontból sem érdektelen. Végül is kiderült, hogy május végére is tervezhetők nemzetközi találkozók, tehát a keleti partnerségi csúcs elhalasztása mögött aligha csak időpont-egyeztetési gondok lehettek. A világ vezető politikusai a jelek szerint igyekeznek elkerülni, hogy jelenlétükkel emeljék az Orbán-kormány nemzetközi presztízsét. Feltehetően nem kívánnak kiszámíthatatlan helyzetbe jutni, illetve kitenni magukat a nemzetközi bírálatnak. Azt kell gondolni, hogy Orbán miniszterelnököt nem véletlenül hagyták ki a Líbiával kapcsolatos párizsi megbeszélésről - ahová Donald Tusk lengyel kormányfő meghívást kapott. (Lengyelország sem vesz részt katonai erőkkel a no-fly zónával kapcsolatos katonai vállalkozásban. A szerk.) Az, hogy a lengyel lap kifejezetten államfői találkozóról szól, megengedi, hogy a majdani varsói csúcsra is kizárólag dr. Schmitt Pál köztársasági elnököt invitálják meg.