Kormánykrónika

Törvénytelenül vett fel közpénzt tavaly októbertől február végéig Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő - írja a Blikk

A Blikk információi szerint a politikus - több társához hasonlóan - egyszerre vett fel teljes összegű választókerületi pótlékot az Országgyűléstől, miközben Alsózsolca alpolgármestereként is kapott költségtérítést. Pedig az ilyen "duplázást" a törvény tiltja.

Csöbör Katalin március 3-án, a "feketepénz-botrány" kirobbanásával egy időben mondott le önkormányzati költségátalányáról. A fideszes képviselő a Blikk által robbantott botrány hatodik kormánypárti érintettje.
 

Egy éven át 362 millió forintért népszerűsítheti az uniós pályázatokat a Mahír Kiállítás és Rendezvény Kft. A cég Mahír a Zrt. irányítása alatt áll, amelynek vezérigazgatója Simicska Lajos.

Nettó 362,5 millió forintos megbízást nyert el a Mahír Kiállítás és Rendezvény Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől – adja hírül az origo.hu A felhívás egy évre szólt, és a Közbeszerzési Értesítő legfrissebb számában közölt eredmény szerint az elnyert összegért az EU-s támogatások szerepéről történő tájékoztatás, a közösségi és a magyar állam támogatásával megvalósuló programok, projektek és az ezekhez kapcsolódó eredmények közismertté tétele a nyertes cég feladata. A megvalósítandó rendezvények között, a kiírás szerint lehetnek kisebbek (akár 3-5 fős) és nagyobb (100-150 fős) rendezvények is.

A decemberben kiírt közbeszerzési felhívásra az értesítő szerint hét cég adott be ajánlatot, közülük választották ki a Mahír Kiállítás és Rendezvény Kft.-t. Az 1994-ben bejegyzett, hárommillió forint jegyzett tőkéjű cégnek 2009-ben 562 millió, 2008-ban 652 millió forint volt a nettó árbevétele, így a 362 millió forintos megbízás jelentősnek számít.

Az Audinak nyújtandó 11,2 és az Opel 5,5 milliárd forintos támogatásról döntött ma a kormány, az összeg lényegesen alacsonyabb, mint amire a korábbi információk alapján számítani lehetett. Matolcsy György szerint ez annak köszönhető, hogy "jól tárgyaltak". A két beruházás 17 500 munkahelyet hozhat létre (a beszállítókkal együtt), és két százalékponttal emelheti a GDP-ben az autóipar jelenleg 3,2 százalékos hozzájárulását.

Első fokon bűncselekmény hiányában felmentett a Fővárosi Bíróság a hivatali visszaélés vádja alól egy rendőrtisztet és öt vádlott-társát, köztük az UD Vagyonvédelmi Zrt. vezérigazgatóját, Tóth Jánost. Az ítélet nem jogerős.

Az ügy szereplőit, a KÉSZ Holding volt vezérigazgatóját, az UD Vagyonvédelmi Zrt. vezérigazgatóját, egy rendőrtisztet, egy adóhivatali munkatársat és két magánnyomozót hivatali visszaéléssel vádolta a Budapesti Nyomozó Ügyészség.

A vádirat szerint Jutasi Zoltán, a KÉSZ Holding akkori vezérigazgatója 2008-ban megkereste Tóth Jánost, az UD Vagyonvédelmi Zrt. vezérigazgatóját, és megkérte, szerezzen adatokat a KÉSZ Holding Zrt. hat vezetőjéről a rendőrségi és adóhatósági nyilvántartásból is. A vádirat szerint Tóth János két magánnyomozó közvetítésével látott a feladathoz, felkértek egy rendőr őrnagyot, aki a vád szerint hivatali helyzetével visszaélve megnézte hat vezetőnek a bűnügyi, személyi, úti okmány- és a gépjármű-nyilvántartóban szereplő adatait és a velük azonos lakcímen lakók személyes adatait is.

Az ítélet szóbeli indoklásakor Kalina József bíró kiemelte, azért mentette fel a bíróság a vádlottakat, mert a vád nem tartalmazott célzatot, márpedig a hivatali visszaélés lényege az, hogy jogtalan hátrány okozása vagy jogtalan előny biztosítása legyen a célja.

Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész fellebbez ellene

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette a köztisztviselők indoklás nélküli felmentéséről szóló szabályozást.

A testület az alkotmányellenes rendelkezést a határozat közzétételét követő nappal megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság februárban megállapította, [2] hogy alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott személyek indoklás nélküli felmentésének lehetősége.

A bírák keddi határozatukban kimondták: a korábban kifejtett alkotmányossági indokok alapján a munkáltató részére biztosított korlátlan felmentési jogkör a köztisztviselők esetében is alkotmányellenes. "Az indokolás nélküli felmentés lehetősége a köztisztviselők esetében is sérti ugyanis a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot", olvasható a közleményben.

Az állami eszközkezelő mintegy 10 ezer problémás hitellel terhelt lakást vehet át a bankoktól, miközben a 90 napon túli lejárt tartozással érintettek száma százezer felett van. Az adósprobléma kezelésére készülő csomag további adósokat segítene abban, hogy 90 napon belülre kerüljön tartozásuk, így igénybe vehessék a rögzített árfolyamon való törlesztés lehetőségét. A menthetetlenekre kilakoltatás vár, de tömeges árverezések egyszerre nem lesznek, mert a bankoknak sem érdekük lenyomni az árakat. A rögzített árfolyam az euró esetében 260 forint körüli plafont jelenthetne, de a pontos árfolyamszintek, az árverezési kvóták, azaz a rendszer konkrét számai még ismeretlenek.

A médiahatóságnak olyan független intézménynek kell lennie, amelynek tagjait a parlament választja meg, és amelyben minden párt és a sajtószervezetek is képviseltethetik magukat, mondta Frank La Rue, az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevője. Frank La Rue a médiahatóság tagjainak kilencéves mandátumát furcsának nevezte, és azt mondta: a sajtó tevékenysége számon kérhető, de nem állami intézmények, hanem a közvélemény útján.

A médiahatóság létezése alapvető fontosságú a világ minden országában, de olyan független intézménynek kell lennie, amelynek tagjait a parlament választja meg, és amelyben minden párt és a sajtószervezetek is képviseltethetik magukat - hívta fel a figyelmet a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Frank La Rue, az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A világszervezet raportőre háromnapos budapesti látogatása végén azt szorgalmazta: Magyarországon legyen a médiaszabályozásról nagyon nyitott párbeszéd, amelybe mindenkit bevonnak, akár azonos, akár eltérő a véleménye.

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az ENSZ-különmegbízottal közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: a kormány arra törekszik, hogy a média világa depolitizálódjon. Kijelentette: "meglátásunk szerint nincs szükség arra, hogy a médiatörvényen változtassunk". A magyar jogrendszer minden olyan garanciát tartalmaz - tette hozzá -, amely a média pluralizmusát biztosítja.

Anyagi problémák és a gyermeklétszám drasztikus csökkenése miatt kétszázötven pedagógusállást szüntet meg a jövőben a Pécsi Önkormányzat - írta keddi számában a Magyar Hírlap.

Hoppál Péter, a pécsi önkormányzat oktatási bizottságának elnöke azt mondta: kimenő rendszerben szüntetnék meg a 250 pedagógusi álláshelyet, s ez elsősorban a nyugdíjas korú dolgozókat érintené. Mindezek mellett, két tanintézményben megszüntetik az oktatást a következő években.

Ezzel egy időben a városvezetés fejlesztéseket is tervez, félmilliárdot költenek a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola fejlesztésére, szintén félmilliárdot az intézmények interaktív táblákkal való felszerelésére és további 2,5 milliárdot három iskola megújítására. Ezekre a forrást pályázati pénzek jelentik.

 magyar kormány 2011. április 6-i ülésén tárgyalja első olvasatban a konvergenciaprogramot, amelyet április 15-én küld el az Európai Bizottságnak - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn az MTI-vel, hozzáfűzve, hogy erről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn kelt levelében tájékoztatta Olli Rehn gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős biztost.

A közlemény szerint Matolcsy György a biztos március 11-i levelére válaszolt, amelyben Olli Rehn megerősítette: világos jeleit látja az Európai Bizottság a március elején bejelentett Széll Kálmán Tervben foglalt intézkedésekben annak, hogy Magyarország jó irányba tart a pénzügyi konszolidáció útján

Nem minősíthető jó erkölcsbe ütközőnek pusztán a mértéke alapján egy törvényben biztosított, ott meghatározott mértékű, alanyi jogon járó jövedelem - olvasható az Alkotmánybíróság döntésének indoklásában, amelyben alkotmányellenesnek minősítette a 2 millió forint feletti végkielégítések 98 százalékos különadóját. A testület szerint meg kell határozni azt is, hogy egy jövedelem milyen esetekben tekinthető jó erkölcsbe ütköző módon juttatottnak.

Több mint ötven kapcsolódó módosító indítványt nyújtottak be a végső határidő előtt az alkotmány tervezetéhez. Az öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozna a bírákra, akiknél most 70 év a plafon. Mégsem az MNB-elnök nevezhetné ki az alelnökeit, hanem az államfő.

Sikeres magyar uniós elnökség:

Rendkívül sikeresnek értékelte a magyar európai uniós elnökség első három hónapját a német külügyminiszter. Guido Westerwelle - aki hétfőn Berlinben Martonyi János külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket - a tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten úgy értékelte, hogy Európa nagyot lépett előre a magyar elnökség első félidejében.

A német külügyminiszter kiemelte, hogy elnöki minőségében Magyarország különösen fontos szerepet játszott az euró stabilizálását célzó döntések meghozatalában. Mindezzel összefüggésben Westerwelle köszönetet mondott a konstruktív magyar szerepvállalásért

A Fidesz ellenzékben az ördögtől valónak tartotta, hogy az állami szférában megbízási szerződéssel dolgoztassanak munkatársakkal

...most viszont Orbán Viktor kormánya is előszeretettel él ezzel a lehetőséggel. Júniustól azonban a kormányfő programszervezője már nem fog ebbe a körbe tartozni, tájékoztatta a STOP-ot a kormányfő szóvivője átszervezésekkel magyarázva Benkő Szilárd ilyen jellegű megbízását.

Megbízási szerződéssel dolgoztat a Miniszterelnökség nyilvánvalóan főállásában dolgozó munkatársakat, derült ki azután, hogy a STOP kérésére a Miniszterelnökség közzétette, milyen szerződéseket kötöttek a kormányváltás óta. A legszembetűnőbb Benkő Silárd megbízási szerződtetése volt, hiszen ő tavaly június 15-ével került a kormányfői stábba, feladata pedig a közzétett adatok szerint "a Miniszterelnökség vezető tisztségviselőinek részvételével lebonyolított események, rendezvények, szakmai programok teljes körű előkészítése, szervezése és a lebonyolításban való közreműködés, kapcsolattartás a helyszíni szervezőkkel, hatóságokkal, háttéranyagok elkészítése."

A döntés tovább késik, a nyugdíjtéma ezen a héten nincs az Alkotmánybíróság napirendjén, és nem is tudni, mikor lesz. A testület még mindig azt vizsgálja, hogy egyáltalán vizsgálódhat-e. A politikai nyomás egyértelmű.

"2011. január 18-án közös levélben fordult a genfi magyar Állandó ENSZ képviselőn keresztül a magyar kormányhoz Heiner Bielefeldt (Németország) az ENSZ EJT vallásszabadsággal és Frank La Rue (Guatemala) az ENSZ EJT szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó különmegbízottja a médiaszabályozással kapcsolatban.
 
Álláspontjuk szerint a két törvény elfogadása visszalépést jelent Magyarországon az egyének véleményszabadsághoz való joga területén, tekintettel arra, hogy a törvénybe ütköző média tartalmak köre rendkívül szélesen és pontatlanul lett meghatározva, és a törvények végrehajtását egy nem független testületre bízta a jogalkotó."

A februári ugrást követően márciusban ugyan kevesebb új felszámolást indítottak, de az éves trend lényegesen nem változott. Ez azt jelenti, hogy továbbra sem enyhültek a cégvilág válságjelei - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató friss adataiból. A cégfluktuáció sem enyhült, továbbra is egyre több új céget jegyeznek be Magyarországon.

A társaság szerint nem egyszeri kiugrásnak tűnik a felszámolások és a végelszámolások idén februári hirtelen növekedése, márciusban ugyanis csak 2 százalékkal kevesebb új felszámolási eljárást indítottak, mint egy hónappal korábban.

Ugyan az 1501 új eljárás 11 százalékkal elmarad a tavaly márciusitól, ennek oka azonban leginkább az, hogy az akkori adat a trendbe nem illeszkedően magas volt. A márciusi szám ezzel együtt is az abszolút lista élvonalába tartozik: 2006 óta csak hat hónap produkált ennél rosszabb felszámolási mutatót.

Közel egy éve nem tesz eleget törvényes kötelezettségeinek a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH): míg Sólyom László leköszönése után Schmitt Pál szinte a teljes stábot lecserélte és felújította, dinamizálta a hivatal honlapját, a gazdálkodásra vonatkozó közérdekű adatokat hét hónapja nem teszi közzé. A Hírszerző adatkérő levelére a hivatal két és fél hete nem válaszol. A Blikk közben beperelte a KEH-et.

Havi bruttó 300 ezer forintot kap a Köztársasági Elnöki Hivataltól (KEH) Balsai István fideszes országgyűlési képviselő fia, akit pályáztatás nélkül vettek fel a Sándor-palotába, írja [1] a Blikk.

A lapnak két hónapja még nem árulták el, [2] mennyit fizetnek neki, de két nappal azután, hogy pert indítottak a szerződés nyilvánosságáért, a Sándor-palota minden kért adatot megküldött.

Ifj. Balsai Istvánnak a havi bruttó 300 ezer forintért legalább heti két napon hat-hat órát kell dolgoznia, igaz, szerződése szerint ez időn túl is a KEH rendelkezésére kell állnia szükség szerint.

Balsait idén január elejétől június végéig, hat hónapra vették fel. Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint ezért a pénzért a fideszes képviselő fia egyebek közt jogi szaktanácsokat ad, okiratokat véleményez, és szakértői anyagokat készít.

Csalódottságának adott hangot Magyarország eddigi teljesítményével kapcsolatban az Amnesty International, amely az EU-elnökségünk feléhez érve készített összefoglalót..

A Republikon Intézet gyorselemzése szerint a Fidesz és az Orbán-kormány támogatottsága több mint hat éves mélyponton van - hasonló mértékű népszerűségvesztést csak a Gyurcsány-kormány szenvedett el a választást követő tíz hónapban.

A Republikon Intézet megállapításai szerint a Fidesz-kormány jelenlegi támogatottsága nem éri el a teljes választókorú népesség harmadát; ilyen alacsony népszerűséget csak a Gyurcsány-kormány esetén láttunk; vagyis a kormány elvesztette a 2010 májusában mért támogatóinak közel harmadát.

A gyorsjelentés szerint a múlt héten nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatok azt mutatják: a Fidesz támogatottsága sokéves mélypontra zuhant. A nyár óta tartó, szinte folyamatos, lassú apadás következtében márciusra a párt támogatottsága nem éri el a teljes választókorú népesség harmadát. A Fidesz visszaesése ugyanakkor egyelőre nem olyan látványos, az ellenzéki pártok alacsony népszerűsége segíti elfedni a zuhanást, hiszen még együttes mutatóik sem érik el a Fidesz támogatottságát - olvasható a gyorsjelentésben. A Republikon Intézet arra is kitért: a kormánytól elforduló választók egyelőre inkább a bizonytalanok táborát erősítik, ám a tendencia nyilvánvaló: a Fideszt egyre kevesebb választó támogatja.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy ellenzéki pártként a Fidesz gyakran kötötte össze az MSZP támogatottságát a Gyurcsány-kormány illegitim jellegével, mondván: a szocialista párt elvesztette a támogatóit, így nem jogosult tovább kormányozni. A Republikon Intézet szerint ha a Fidesz által ezt a 2006-2010 között megfogalmazott és alkalmazott legitimációs követelményt a jelen helyzetre vonatkoztatjuk, megállapítható: a Fidesz alkotmányozási legitimációja erősen megkérdőjelezhetővé vált.

Mind a Fidesz, mind az MSZP szabadulni igyekszik attól a bélyegtől, hogy ismerték és használták volna az első Gyurcsány-kormány idején kidolgozott, majd az igazságügyi minisztériumban öt évig rejtegetett alkotmánytervezetet. A szocialistáknak az alaptörvény bebetonozására és az ügyészség jogállására vonatkozó részei a kínosak, a Fidesz azért magyarázkodik, mert a márciusban beterjesztett alkotmányjavaslatuk néhány paragrafusa szó szerint megegyezik a Gyurcsány- féle tervezettel.

Magyarország Európa legnehezebb éveit fogta ki, és minden bizonnyal jönnek még váratlan tényezők is - mondta Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában a Parlamentben. Mint mondta, elsőként ismerte fel a magyar kormány, hogy a válságból nem lehet a hagyományos közgazdasági eszközökkel kilábalni.

Államtalanítás, államadósság-növelés, magánnyugdíjpénztárak létrehozása - ezek Orbán szerint a rossz gazdaságpolitika jelszavai. “Ez a politika folytathatatlanná válik” - mondta. A kormányfő szerint felismertük és megértettük, hogy szükség van a bankadóra, a multikat terhelő adóra, “hogy a feladat nem az, hogy visszataláljunk a válság előtti Európához”, hanem hogy egy új utat találjunk.

Megdöbbentőnek tartja a magyar bírói kar a Magyar Hírlap szerdai cikkét, amelyben arról írt, hogy az új alaptörvény elindíthatja a személyi változásokat a magyar bírói karban. A lap kormányközeli szakemberekre hivatkozva úgy tudja, "valódi rendszerváltást" akarnak az igazságszolgáltatásban, ezért újra pályáztatnának minden bírói posztot az alkotmány elfogadása után. Elfogadhatatlannak tartják ugyanis, hogy a bírói karban "ma is sok, már a diktatúrában is ítélkező tagja van".

A legfrissebb adatok viszont mást mutatnak: a bírák döntő többsége - 72 százaléka - ugyanis 1990-ben, illetve azután kapta meg kinevezését, s az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy az ítészek politikailag elfogultak lennének. A magyar bírói kar álláspontja szerint ugyanis kizárólag a törvények alapján járhatnak el minden ítélet meghozatalakor. Politikai meggyőződésük otthon, a négy fal között marad.

A cikkben az is olvasható, hogy "nemcsak a politikai elfogultság jelent problémát, hiszen elviselhetetlenül sok szakmailag felkészületlen ítélet születik, következmény nélkül". A bírák szerint viszont szakmailag felkészületlen ítélet nincs, legfeljebb bíró lehetne, ráadásul sohasem állították azt, hogy tévedhetetlenek lennének, mint ahogyan a világon sehol sem azok.

Éppen ez indokolja a többfokozatú bírósági szervezet létét. Előfordult, előfordul és nem zárható ki a jövőben sem, hogy akár egy jogerős ítéletről derül ki: tévedés volt. A cél az, hogy az ilyen esetek száma a nullához közelítsen - állítják a bírók.

Kurucinfósodik a Fidesz

Egész oldalas hirdetésben jelentették meg egy hódmezővásárhelyi újságban egy önkormányzati képviselő, a helyi rádió tulajdonosa és egyik műsorvezetője lakcímét és telefonszámait. A hirdetés szerint ők hozták nyilvánosságra Lázár János polgármester, parlamenti frakcióvezető elhíresült, a helyi Fidesz szerint manipulált szegénybeszédét. A meggyanúsítottak visszautasítják a manipuláció vádját és a módszert.

A képeken Havránek Ferenc, a Tamás Gáspár Miklós nevével fémjelzett Zöld Baloldal, korábban az MSZP-HVDSZ, még korábban az MSZP-SZDSZ-Centrum-Munkáspárt-PSZV-Lakóhelyünkért önkormányzati képviselője, Ágoston Lajos, a helyi Rádió X tulajdonosa és a rádió egyik műsorvezetője, Rostás Tamás látható.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi tájékoztatója szerint az idén már két százalékos többlet lesz a költségvetésben a nyugdíjvagyon államosításának köszönhetően, pedig ebből százmilliárdokat költenek a MÁV és a BKV adósságára, valamint a PPP-szerződések kiváltására.

Tavaly a korábbi fogadkozások és a kényszerűen meghozott népszerűtlen intézkedések ellenére sem sikerült teljesíteni az államháztartás vállalt 3,8 százalékos hiányt, ami végül 4,2 százalék lett. Az államháztartás deficitje a tervezett 3,8 százalék helyett az uniós túlzott hiány eljárás (EDP) módszerével számolva a GDP 4,2 százaléka, azaz 1132 milliárd forint, az úgy nevezetett ESA-módszertan szerint pedig GDP 4,3 százaléka, vagyis 1153 milliárd forint volt 2010-ben a Központi Statisztikai Hivatal tegnapi gyorsjelentése szerint. Az államadósság Magyar Nemzeti Bank szerint 2010 végén 21 749 milliárd forint volt, ami a GDP 80,2 százalék.

A hiány elszállása azért is kínos, mert a kormány egészen az utóbbi napokig tagadta, hogy túllépik a 3,8 százalékos célt.