A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi tájékoztatója szerint az idén már két százalékos többlet lesz a költségvetésben a nyugdíjvagyon államosításának köszönhetően, pedig ebből százmilliárdokat költenek a MÁV és a BKV adósságára, valamint a PPP-szerződések kiváltására.
Tavaly a korábbi fogadkozások és a kényszerűen meghozott népszerűtlen intézkedések ellenére sem sikerült teljesíteni az államháztartás vállalt 3,8 százalékos hiányt, ami végül 4,2 százalék lett. Az államháztartás deficitje a tervezett 3,8 százalék helyett az uniós túlzott hiány eljárás (EDP) módszerével számolva a GDP 4,2 százaléka, azaz 1132 milliárd forint, az úgy nevezetett ESA-módszertan szerint pedig GDP 4,3 százaléka, vagyis 1153 milliárd forint volt 2010-ben a Központi Statisztikai Hivatal tegnapi gyorsjelentése szerint. Az államadósság Magyar Nemzeti Bank szerint 2010 végén 21 749 milliárd forint volt, ami a GDP 80,2 százalék.
A hiány elszállása azért is kínos, mert a kormány egészen az utóbbi napokig tagadta, hogy túllépik a 3,8 százalékos célt. Orbán Viktor miniszterelnök januárban azt mondta, hogy teljesülhetett a 2010-es államháztartási hiánycél, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig még március közepén is hírlapi kacsának minősítette a hírt, miszerint a deficit jóval 4 százalék fölött lenne. Végül Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár - természetesen először külföldön - beismerte, hogy a deficit 4,2 százalék körül lehet az önkormányzati szektor túlköltekezése miatt.
A Nemzetgazdasági Minisztériumnak a strukturális reformprogramról szóló tájékoztatója hangsúlyozza, hogy a kormány intézkedései - egyebek között a különadók - csaknem 420 milliárd forint többlet-bevételt biztosítottak, zárolással, illetve szigorú költségvetési gazdálkodással pedig mintegy 200-250 milliárd forint kiadás-csökkenést sikerült elérni. A különadó fizetésére kötelezett vállalkozások túlnyomó többsége fegyelmezetten teljesítette kötelezettségét - ezzel is hozzájárulva a tavalyi költségvetés fenntarthatóságához.
Az önkormányzatok költségvetési jelentése szerint az első három negyedévben a hiány 97 milliárd forint volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért még decemberben sem tartotta indokoltnak, hogy változtasson az önkormányzati alrendszer 190 milliárd forintra becsült hiányán. A 150 milliárd forintos utolsó negyedévi hiány pedig a minisztérium szerint nem volt reálisan feltételezhető. A nagyobb önkormányzati pénzforgalmi hiány kialakulásában meghatározó szerepe volt az iparűzési adó elmaradásának, illetve a gépjárműadó, az illetékek és más bevételek csökkenésének.
A kormány a minisztérium tájékoztatója szerint továbbra is elkötelezett az idei költségvetési törvényben rögzített hiánycél tartásában. Ennek szellemében a 2,94 százalékos hiányt kívánja teljesíteni. Mint írják, a költségvetés tervezésekor a kormány még azzal számolt, hogy a magán-nyugdíjpénztárból visszatérő vagyonból 529 milliárd forint kerül az állami nyugdíjkasszába, ami a hiánycél eléréséhez szükséges.
A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők vagyona azonban javítja a maastrichti egyenlegünket, ezt figyelembe véve az idei egyenleg a tervezett 2,94 százalékos hiánnyal szemben a GDP 4 százalékát kitevő többletté válik a statisztikai elszámolás miatt. 529 milliárd forint a nyugdíjkassza egyenlegét javítja, a nagyjából 2000 milliárd forint fennmaradó részét teljes egészében az államadósság csökkentésére fordítják.
A költségvetés így 4 százalékos többletet mutatna, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.
A kormány azonban úgy döntött, hogy átvállalja a MÁV és a BKV adósságának egy részét. Ez a lépés GDP arányosan 1,3 százalékkal rontja a többletszámot, a PPP projektek kiváltása pedig további 0,7 százalékkal. Mindez az eredeti hiányszámot 2 százalékos GDP arányos többletre módosítja.
