Magyarország Európa legnehezebb éveit fogta ki, és minden bizonnyal jönnek még váratlan tényezők is - mondta Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában a Parlamentben. Mint mondta, elsőként ismerte fel a magyar kormány, hogy a válságból nem lehet a hagyományos közgazdasági eszközökkel kilábalni.
Államtalanítás, államadósság-növelés, magánnyugdíjpénztárak létrehozása - ezek Orbán szerint a rossz gazdaságpolitika jelszavai. “Ez a politika folytathatatlanná válik” - mondta. A kormányfő szerint felismertük és megértettük, hogy szükség van a bankadóra, a multikat terhelő adóra, “hogy a feladat nem az, hogy visszataláljunk a válság előtti Európához”, hanem hogy egy új utat találjunk.
"Messze nem tökéletes" a politika Magyarországon, de...
Magyarországon a politika messze nem tökéletes - mondta. A magyar elnökség eddig elvégzett munkájáról elmondta: Brüsszelben eddig 750 munkacsoportülést vezettek, 16 tanácsülés megszervezéséhez és levezényléséhez járultak hozzá, 9 informális miniszteri tanácsülést tartottak. Az állampolgárok életét közvetlenül is befolyásoló eddigi eredmények között említette az európai polgári kezdeményezést részletesen szabályozó rendelet véglegesítését; a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogi jogszabály elfogadtatását; az elektronikai és elektromos hulladékok újrahasznosítása felülvizsgálati ügyének megoldását; a közös agrárpolitika jövőjéről szóló következtetések elfogadását; a kohéziós politika és az Európa 2020-ig szóló stratégiájának összekapcsolását; az egységes szabadalmi oltalom rendszerének megteremtését; valamint az energiapolitika területén elért eredményeket, így azt, hogy elfogadták, hogy 2014-re megteremtik az egységes gáz- és árampiacot.
A versenyképességi paktumról szólva (melyhez Magyarország nem csatlakozott) elmondta, hogy azt az eurózóna-tagok kezdeményezték, de csatlakozhattunk volna. Mint mondta a hat pontból öttel egyetért a kormány, de a társaságiadó-alap harmonizációjával nem, ezért nem csatlakoztak az egyezményhez. "Eszünk ágában sincs adókat növelni, nem veszünk részt olyan paktumban, amely ezt követelné tőlünk" - hangsúlyozta.
Az biztos, hogy nehéz idők jönnek, újabb és újabb válsághullámok nehezítik majd Európa és Magyarország helyzetét” - mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta, „mi nem hiszünk az Európai Unióban”, mi Magyarországban hiszünk. Számunkra az unió egy keret, amelyben az ország megtalálhatja a számításait. „Számunka az unió nem hit kérdés, hanem ész kérdése” – tette hozzá. Ugyanakkor Balczó Zoltánnak azt mondta, Magyarországnak az EU tagjának kell maradnia, mert ez az érdekünk.
A lengyel elnökség időszakára halasztott Keleti Partnerség csúccsal kapcsolatban Orbán azt mondta, felesleges megbolygatni egy város életét azért, hogy a konferenciának végül ne legyen értelme. Prágát hozta fel példaként, ahol néhány éve (2009-ben - a szerk.) rendeztek hasonló csúcsot, ahova csak a német kancellár ment el, „kudarc volt az országnak és a térségnek” (Magyarországra ezzel szemben a német kancellár sem látogat el az uniós elnökség időszakában - a szerk.)