Az állami eszközkezelő mintegy 10 ezer problémás hitellel terhelt lakást vehet át a bankoktól, miközben a 90 napon túli lejárt tartozással érintettek száma százezer felett van. Az adósprobléma kezelésére készülő csomag további adósokat segítene abban, hogy 90 napon belülre kerüljön tartozásuk, így igénybe vehessék a rögzített árfolyamon való törlesztés lehetőségét. A menthetetlenekre kilakoltatás vár, de tömeges árverezések egyszerre nem lesznek, mert a bankoknak sem érdekük lenyomni az árakat. A rögzített árfolyam az euró esetében 260 forint körüli plafont jelenthetne, de a pontos árfolyamszintek, az árverezési kvóták, azaz a rendszer konkrét számai még ismeretlenek.
Körvonalazódik az adósválság megoldásáról szóló végleges javaslat. Bár az utóbbi hetekben főként az árfolyamrögzítésről lehetett hallani, szó van az eszközkezelő lebutított változatáról és az Indexen már korábban bemutatott [1] árverezési kvótákról is. Lapunk értesüléseit Gyuris Dániel, a Bankszövetség elnökségi tagja is megerősítette.
90 napon belül rögzített árfolyamsáv
A tervezet az adósokat két nagy csoportra osztja. Az árfolyamsáv-meghatározás és az így kapott árfolyamplafon a tervezet szerint csak azoknak jelentene segítséget, akik 90 napon belüli törlesztési késedelemben vannak, tehát a kedvezmény nem a legrosszabb helyzetben lévőket célozná.
Gyuris szerint a rögíztett árfolyamot minden frank- és euróhiteles, akinek lakásfedezet van a hitele mögött, saját döntése alapján használhatná ki. Azaz a rendszer nem lesz kötelező, és az autókra vagy mondjuk az üdülőkre felvett hiteleket nem is lehetne kihasználni. A kedvezményt azok is igénybe vehetnék, akik eddig pontosan törlesztettek, de elegük van a kiszámíthatatlan árfolyam-ingadozásokból és szeretnék magukat jó időre biztonságban tudni.
Területi kilakoltatási kvóták lesznek
Az április közepétől életbe lépő részleges moratórium június végén jár le, a bankok ekkortól szabadon kezdeményezhetik a kilakoltatási eljárások megkezdését az együttműködésre képtelen és az eszközkezelőből is kiszoruló adósoknál. Azonnali tömeges értékesítésekre mégsem kell számítani, mert minden érintettnek az az érdeke, hogy az árverezésekkel hirtelen megugró kínálat ne nyomja a mélybe a lakásárakat.
Itt jönnek a képbe a kilakoltatási kvóták, amiről az Index február közepén elsőként számolt be [3]. Értesülésünket most Gyuris is megerősítette. Mint fogalmazott, a bankok „a 90 napon túli késedelemben lévő ingatlanok meghatározott százalékában ingatlanárverezést indíthatnak meg. A kvótákat területi alapon határozzák meg, és negyedéves időszakokra rögzítik." Azt nem tudjuk, hogy az egyes időszakokban a nem fizetők hány százalékának lakását lehet piacra dobni. Gyuris szerint a bankok főként azokat az ügyfeleket fogják így kezelni, akik nem hajlandóak semmilyen együttműködésre. „A kényszerítés így szabályozott keretek között zajlik majd.”
