Nem minősíthető jó erkölcsbe ütközőnek pusztán a mértéke alapján egy törvényben biztosított, ott meghatározott mértékű, alanyi jogon járó jövedelem - olvasható az Alkotmánybíróság döntésének indoklásában, amelyben alkotmányellenesnek minősítette a 2 millió forint feletti végkielégítések 98 százalékos különadóját. A testület szerint meg kell határozni azt is, hogy egy jövedelem milyen esetekben tekinthető jó erkölcsbe ütköző módon juttatottnak.
Alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót az Alkotmánybíróság (AB) kedden kihirdetett határozatával. A júliusban elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.
Különadó csak a törvények feletti juttatásokra
Az AB szerint alkotmányellenes, hogy a különadó visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.
Az AB kiemelte: szükséges, hogy a jogalkotó meghatározza, hogy a jövedelem juttatása milyen esetekben tekinthető jó erkölcsbe ütköző módon juttatottnak. A testület szerint csak az érintettek által befolyásolható tényállásoknál merülhet fel az, hogy a jövedelmet jó erkölcsbe ütköző módon juttatták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a törvényen alapuló juttatás - például szabadságmegváltás - sohasem ütközhet jó erkölcsbe.
Az AB hangsúlyozta, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben - azaz január 1-jére visszamenő hatállyal - az Alkotmány közteherviselésre vonatkozó rendelkezéseinek módosításából eredő lehetőség, amellyel élhet a törvényhozó, de csak a most alkotmányellenessé nyilvánított különadótól eltérő módon. Ugyanakkor nem szükségszerű, hogy erre külön szabályokat alkossanak, hiszen a hatályos rendelkezések - például a munka törvénykönyve, vagy a polgári törvénykönyv - a rendes bíróságok gyakorlata szerint a munkaviszonnyal kapcsolatban lehetővé teszik a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményének érvényesítését, a jó erkölcsbe ütköző szerződések bírósági felülvizsgálatát, és az eredeti állapot helyreállítását.
Büntető adó
Az AB állandó gyakorlatának megfelelően az adó és az illeték mértékét, összegszerűségét csak kivételesen vizsgálja. A közterhek mértéke akkor válik alkotmányellenessé, ha olyan nagyságot ér el, hogy a nyilvánvalóan eltúlzott mérték már aránytalanná és indokolatlanná válik.
A különadó esetében "jelentős mértékű, büntető jellegű adóról van szó", a vizsgált törvényt akkor is alkalmazni kellene, ha a jogviszony megszűnésével kapcsolatos kifizetéssel összefüggésben jogellenesség nem állapítható meg, és olyan alanyi jogon szerzett jövedelemtől fosztaná meg az adóalanyt, amely megilleti, állapította meg a testület.
