Hónapok óta nagyon nyílt, őszinte, erőteljes párbeszéd zajlik a médiaszabályozásról,aminek vannak eredményei. De a párbeszéd folytatódik és a további korrekció lehetősége nincs kizárva – így reagált Koltay András, a Médiatanács tagja Frank Le Reue ENSZ-jelentéstevő közelmúltbeli budapesti látogatásán elmondott véleményére, a biztos részéről a magyar médiatörvényt ért kritikákra. Koltay András egy hosszabb okfejtés részeként az interjúban kijelentette: a Médiatanács a jelenlegi kormánnyal sem kíván különösebben baráti viszonyt ápolni - ez autonóm hatóságként nem is dolga -, és általában véve sem látja be, miért kellene baráti hangulatnak lennie egy autonóm szerv és a mindenkori kormányzat között.
Hónapok óta nagyon nyílt, őszinte, erőteljes párbeszéd zajlik a médiaszabályozásról, aminek bizonyos eredményei is vannak, például az Európai Bizottság kérésére a törvény négy kérdésben módosult. Ennek ellenére a párbeszéd tovább folytatódik és természetesen senki nem zárja ki a későbbi korrekciók lehetőségét – nyilatkozta Koltay András a Reggel a Dunán stúdiójában, így reagálva a Frank Le Reue ENSZ-jelentéstevő minapi budapesti látogatásán tett egyik kijelentésére, miszerint legyen a médiaszabályozásról egy nagyon nyílt párbeszéd, amibe mindenkit bevonnak.
Az ENSZ-raportőr által megnevezett kifogások, felvetések Koltay András szerint ugyanazok az általános jellegű felvetések, amelyek már hónapokkal ezelőtt előkerültek. “Ezekkel a problémám médiajogászként annyi, hogy egyrészt rendkívül általános megfogalmazások és nagyon igaztalanok, hiszen egy törvényt soha nem lehet néhány általános mondat alapján megítélni vagy kiragadni a környezetéből. Másrészt ezek olyan elemek, amelyek számos uniós ország szabályozásában megtalálhatók, és ott különösebb problémát nem okoztak” - nyilatkozta a Médiatanács tagja, megjegyezve: magyar vonatkozásban mintha egyfajta előítélet lenne sokakban, hogy itt mindez nem fog úgy működni, ahogy máshol működik.
Két konkrét felvetése is volt az ENSZ-jelentéstevőnek. Egyfelől a Médiatanács tajgainak kilenc éves mandátumát nevezte furcsának, illetve azt, hogy a véleményszabadságot túlzott módon korlátozzák – vetette fel a Reggel a Dunán riportere.
A kilenc év konkrét; az, hogy a véleményszabadságot mi és hogyan korlátozza, arra nem kapunk választ a raportőr úr gondolataiból – reagált Koltay András. A kilenc éves mandátumról azt mondta: sokak szájából hallotta már, hogy a kilenc évre kinevezettség formálisan valóban a függetlenség garanciája, hiszen aki kilenc évre van kinevezve, annak nincs értelme a kormányzat kegyeit lesni, mert ki tudja, milyen világot élünk kilenc év múlva. A mandátum hosszának bírálata mögött Koltay András szerint az a gondolat áll, hogyha négy év múlva kormányváltás lesz, és akkor még az előző ciklusban megválasztott tagok ülnek a Médiatanácsban, akkor ezek majd veszekedni fognak az akkori kormányzattal.
“Mi sem a jelenlegivel nem kívánunk különösebben baráti kapcsolatokat ápolni, hiszen autonóm szervként ez nem is lehet dolgunk. Az, hogy a későbbivel veszekednénk vagy nem: miért szükséges, hogy egyáltalán baráti legyen a hangulat egy autonóm hatóság meg a kormányzat között?” - érvelt a médiajogász.
Hozzáfűzte: nem gondolja tehát, hogy a fenti kritika súlyos érv lenne. “Ez egy formai alapú kritika lehet. Ezáltal a tevékenységünket kell megítélni, nem azt, hogy mennyi ideig ülünk ott” - nyilatkozta Koltay András a Duna Televízió csütörtök reggeli adásában.
