A fel nem használt IMF-adósságról egymásnak ellentmondó kijelentéseket tett a magyar miniszterelnök, akinek mai víziója a kormánya céljairól szöges ellentétben áll egy múlt heti bejelentésével.
Az államadósság tekintetében Magyarország háborúban áll, és ezt a küzdelmet meg akarja nyerni - erről a magyar kormányfő az EU-tagállamok parlamentjei európai ügyi bizottságainak ülésén, a Parlamentben beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy az ellenségnek tekintett államadósság elleni harc sikeréhez olyan lépésekre is szükség van, amelyek ma még újak, vagy amelyektől már elszokott az unió.
Fölsorolta az arányos adórendszert, a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók radikális csökkentését, a munkaképtelenektől elvett szociális segélyt.
A forradalmi lépések között nem tett ugyanakkor említést arról, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól kapott, lehívott, de föl nem használt hitelből több mint 500 milliárdot a MOL részvényeinek egyötödére költött, ahelyett hogy az államadósság csökkentésére fordította volna. Jóllehet éppen ezt ígérte januárban: Orbán a januári Dow Jones-interjújában azt állította, hogy a fel nem használt IMF pénzből csökkenteni fogja az államadósságot.
Az Orbán-kormány a magyar devizatartalékokat használta fel a részvényvásárláshoz, amiről a magyar állam önállóan dönthet. Ez közvetlenül nem növelte az államadósságot, azonban az IMF-hiteleket pedig a következő években vissza kell fizetni, ami csak újabb, áthidaló hitelek felvételével lehetséges. Ez már mindenképpen hozzájárul az adóssághalom méretéhez.
A magyar miniszterelnök hangot adott fölismerésének, miszerint az a helyes, ha egy országot a piac finanszíroz a nemzetközi pénzügyi szervezetek helyett: "az államadóssággal és a munkanélküliséggel egyszerre háborúban álló ország számára szigorú pénzügyi ítéletre és körülményekre van szükség, amelyeket a piac tud garantálni számára".
A piac kétségtelenül szigorúbb: biztosan nem lehetett volna olyan biankó hitelt fölvenni, amelyből bevásárolja magát a kormány egy magáncégbe, vagy legalábbis az állampapírok iránti kereslet csökkenésén, a megugró hozamon a piac értékítélete azonnal látszott volna. Azért a nemzetközi szervezetek által rendelkezésre bocsátott hitelkeret nélkül nem lett volna lehetőség a MOL megvásárlása, azzal együtt azonban nem lehetséges az államadósság csökkentése.
Az államadósság csak a költségvetési kiadások drasztikus lefaragása, a nyugdíjjogosultság korlátozása, az egészségügyi, oktatási, önkormányzati költések radikális csökkentése, azaz megszorítások révé válik lehetségessé.
