Elkészült az új közbeszerzési törvény tervezete, a jogszabály főbb részei november 15-én lépnének hatályba. Tovább bővül a kivételek köre, valamint azon szabályok, amelyek lehetővé teszik a mikro-, kis- és középvállalkozások előnyben részesítését a közbeszerzésekben.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkészítette az új közbeszerzési törvény tervezetét, a kormany.hu-n közzétett jogszabályt június elsejéig lehet véleményezni. Főbb részei november 15-én lépnének hatályba. Az első magyar közbeszerzési törvényt 1995-ben fogadta el a parlament, a jelenlegi, sokszor módosított jogszabály 2003 óta van érvényben.
Az új jogszabály a meglévő törvény négyszáz paragrafusa helyett 239 paragrafusból áll, ám első ránézésre nem tűnik sokkal könnyebben áttekinthetőbbnek az előzőnél – írja a Napi Online [1]. A teljesen új törvény megalkotását - a Széll Kálmán tervre hivatkozva - az olcsóbb és takarékosabb állam megteremtésével és a korrupció visszaszorításával indokolja a jogalkotó. Az összefoglaló közlemény szerint az új jogszabály nagy hangsúlyt fektet a visszaélések és a korrupció visszaszorítására, így például megakadályozza azt, hogy a közszolgáltatók a közbeszerzési kötelezettséget leányvállalataikon keresztül megkerülhessék. A törvénytervezetet szemügyre véve azonban kiderül, hogy tovább bővül a közbeszerzések alóli kivételek köre.
Bővítik a hirdetmény közzététele nélküli - a nyilvánosságot nem biztosító - tárgyalásos eljárás alkalmazási lehetőségét is nemzeti eljárásrendben (ilyen eljárást eddig csak indokolt esetben, a Közbeszerzési Döntőbizottság értesítésével lehetett indítani). Valamennyi eljárásnál lehetővé teszik ennek alkalmazását, ahol az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió forintot, vagy az építési beruházásé a 150 millió forintot. (Hirdetmény nélküli eljárást lehet lebonyolítani akkor is, ha a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, illetve ha a közbeszerzés külképviseletek számára történik.) Ilyen eljárások indításáról azonban már nem kell értesíteni az ellenőrzést végző Közbeszerzési Döntőbizottságot. Legalább három ajánlattevőt kell felhívni ajánlattételre, és "lehetőleg olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak (kkv) minősülnek".
A nemzeti eljárásrendben továbbra is megmaradnak a kkv-knak fenntartott beszerzések - a szabállyal kapcsolatban a Transparency International Magyarország és az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért közös kutatása rávilágított [2], hogy az torzítja a piaci versenyt, és ügyeskedésre készteti az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket egyaránt. Uniós források felhasználására kiírt eljárásoknál pedig szabálytalan lehet. A kkv-k előnyben részesítését lehetővé tevő szabályt a még hatályos közbeszerzési törvényben az Orbán-kormány vezette be. E szerint az ajánlatkérők fenntarthatják a részvételi jogot a közbeszerzésekben az előző évben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 100 millió forint, építési beruházás megvalósítására kiírt eljárásnál pedig az egymilliárd forint alatti nettó árbevételt elért ajánlattevők számára. (Építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható a szabály, ha a szerződés értéke nem haladja meg az 500 millió forintot.)
Aki akarja, maga alakíthatja a szabályokat
Az új törvény egyik lényeges célkitűzés volt - áll a kormányzati honlapon -, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek. Az eljárások egyszerűsítésének jegyében az uniós értékhatár alatti (nemzeti) eljárások esetén az ajánlatkérők választhatnak, hogy a beszerzést az uniós eljárásokra vonatkozó szabályok szerint bonyolítják le, vagy pedig a maguk által kialakított eljárásrend alapján. Építési beruházásnál kötelező a közösségi eljárásfajtákat alkalmazni (könnyítésekkel, rövidebb határidőkkel), árubeszerzésnél és szolgáltatás megrendelésénél azonban az ajánlatkérő szabadon dönthet a beszerzés szabályairól. Ezen eljárásokra vonatkozóan a kormány az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, közalapítványok számára kötelezően meghatározhatja az eljárási szabályokat.
Ki lehet bújni a közbeszerzés alól
Mentesül a közbeszerzés szabályai alól a koncessziós szerződés, ha a szolgáltatási koncesszió a koncessziós törvény hatálya alá tartozik; ha a szolgáltatási koncesszió az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról vagy villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás esetén a vasúti közlekedésről szóló törvények hatálya alá tartozik. Nem kell közbeszerezni akkor sem, ha az építési és szolgáltatási koncesszió az ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenysége folytatásával függ össze.
Mentesül a törvény alól az a szerződés is, amit a közbeszerzés hatálya alá tartozó ajánlatkérő (állam, állami, önkormányzati szervezet) és az egyedüli tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet, vagy a több ajánlatkérő tulajdonában lévő szervezet köt egymással, ahol az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve közszolgáltatás ellátásával összefüggő feladataira - ellenőrzési jogokkal rendelkezik a szervezet felett, feltéve ha a szervezet árbevételének 90 százaléka az ajánlatkérővel kötött szerződésből származik.
Nem kell közbeszerzést kiírni a helyi önkormányzatoknak a közoktatási feladatok nem állami intézményfenntartó útján történő ellátására, valamint a közoktatási intézmény fenntartói jogának nem állami intézményfenntartónak történő átadására.
Mentesülnek a közbeszerzés alól a biztonsági és nemzetbiztonsági érdeket érintő beszerzések (uniós értékhatárnál az Országgyűlés döntésével), a katonai, védelmi és rendvédelmi beszerzések, a nemzetközi megállapodások alapján meghatározott beszerzések, az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, illetve hírközlő hálózat igénybevétele vonatkozó beszerzések.
Nem kell közbeszerzést kiírni az ingatlanvásárlásra vagy egyéb ingatlannak kapcsolatos jog megszerzésére, a banki, befektetési és biztosítási szolgáltatások beszerzésére, a műsorszám beszerzésére a médiaszolgáltatónak vagy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződésekre, a választott-bírósági, közvetítői, békéltetési tevékenységre, a kutatási és fejlesztési szolgáltatásra, valamint akkor sem, ha a közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérők vagy az általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja az adott szolgáltatást. Akkor sem kell közbeszerezni, ha valamely közfeladat ellátását egyik ajánlatkérő egy másikra átruházza, amely haszonszerzési cél nélkül végzi a feladat ellátását.
Mentesülnek a törvény alól a közszolgáltatók saját tevékenységével megegyező vagy ahhoz köthető energiabeszerzések, valamint az olyan közszolgáltatói szerződések, amelyeket harmadik fél részére viszonteladás vagy bérbeadás céljából kötnek.
Nemzeti eljárásrendben nem kell közbeszerzést kiírni tankönyv vásárlásra, gyermekotthonokban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, szállodai és éttermi szolgáltatásokra, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatásokra, külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre (amelyről az Országgyűlés illetékes bizottsága dönt). Mentesülnek a közbeszerzés alól a hideg élelmiszer és főzési alapanyagok, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, méz, tojás, kertészeti növény beszerzései, az olyan szolgáltatás megrendelése, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul.
Mentesülnek a közbeszerzés alól a jogi szolgáltatások, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevétele, a katasztrófák elleni védekezés, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár megelőzése, illetve helyreállítása, valamint a fogvatartottak által előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzése.
