A múlt héten tette közzé az új Munka törvénykönyve tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium. A mostani törvényt tizenkilenc éve alkották meg, a csaknem kétszáz oldalas új jogszabállyal rugalmasabb, és a mai gazdasági viszonyokhoz jobban illeszkedő munkaügyi szabályokat ígér a kormány. A szakértők szerint azonban a munkaerőpiac eddig sem a szabályozók miatt nem volt eléggé rugalmas, ráadásul a kormányzat más lépései éppen ellenkező hatásúak. A szakszervezeti jogászok szerint a tervezet "a jelenleginél is alárendeltebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a munkavállalókat", a munkaadóknak viszont tetszik.
"Szinte nincs a javaslatnak olyan szakasza, amely, ha apró eltérésként is, de ne hátrányosan érintené a munkavállalókat" – ezt a sommás véleményt fogalmazták meg a Liga szakszervezeti konföderáció munkajogi szakértői az új Munka törvénykönyve múlt héten közzétett tervezetéről. A csaknem kétszáz oldalas javaslat (doc) publikálása óta megjelent első hírek megerősíteni látszanak az aggályokat, a dokumentum szerint kevesebb szabadság járna a munkavállalóknak, könnyítene a kormány az elbocsátás feltételein, így például megszűnne a nyugdíj előtti védett kor.
Új szemlélet: több alku, kevesebb állam
A törvény célja, hogy csökkenjen a munkaerőpiacon az állami szabályozás súlya, nagyobb szerepet kapjon a munkaadók és munkavállalók érdekegyeztetése. A tervezet készítői szerint – azért nem mondhatjuk azt, hogy a kormány szerint, mert a dokumentumot a hivatalos tájékoztatás szerint nem tárgyalta a kormány, így az nem a kabinet álláspontját tükrözi, még ha a kormany.hu-n publikálták is – "ez a szabályozási szemlélet járulhat hozzá leghatékonyabban a kollektív szerződések megkötésére irányuló kölcsönös érdekeltség kialakításához, valamint a kollektív szerződések terjedéséhez".
Az új munkajogi szabályozás tehát növelné a piaci alkuk súlyát, és csökkentené az állami szabályozás szerepét a foglalkoztatásban. Ezzel a készítők szerint rugalmasabbá válik a munkaerő-piaci rendszer, ami hozzájárulhat a foglalkoztatás bővüléséhez is. A tervezet kritikusai szerint azonban a magyar munkaerőpiac eddig sem szabályozási problémák miatt nem volt kellően rugalmas, a tervezet egyes elemei – elsősorban a munkaidő növeléséről szóló paszusok – épp a foglalkoztatás bővítése ellen hatnak, ráadásul az új törvény egyszerűen a munkavállalói jogok csorbításával oldaná meg ezt a rugalmasítást.
Nem így kell csinálni
Lehet rugalmasabb is
A foglalkoztatáspolitikában vannak olyan elemek is, amik e téren is segíthetik a rugalmasabb foglalkoztatást, mondta Cseres-Gergely Zsombor. A kormány tervezi az aktív munkaerő-piaci program átfogó revízióját, ezek között bevezethet olyan eszközöket, amik segítheti ezeket az átmeneteket, és már hallottunk is például újabb bértámogatási programokról a Támop keretében. A munka világában biztosabb lábon állók számára pedig az olyan szolgáltatások nyújthatnak a korábbinál nagyobb segítséget, mint az MTA KTI által az EU társfinanszírozásával megvalósított munkapiaci előrejelzési és információs rendszer.
Amire ráadásul nincs is túl nagy szükség. Az elmúlt években folytatott munkaerő-piaci kutatások alapján a magyarországi munkaerőpiac eleve viszonylag rugalmasnak mondható, nemzetközi összevetésben sem túl szigorúak a munkaadókkal a mostani szabályok. Erre utal az MNB egy 2008-as kutatása és az MTA KTI munkatársainak eredményei (pdf). Ráadásul míg az új Munka törvénykönyv célja a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, a munkanélküli ellátások rendszerének átalakítása ezzel ellentétes hatású lehet, mondja Cseres-Gergely Zsombor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Az ellátórendszer feladata ugyanis az, hogy segítse a foglalkoztatotti és nem foglalkoztatotti státusok közötti átmenetet, amit az ellátás idejének csökkenése miatt rosszabb hatékonysággal tud elvégezni.
Nemzetközi normákat is sért
A szakszervezeti szakértők a tervezet egyes passzusaival szemben mintegy húsz részkifogást fogalmaztak meg, emellett általánosságban nehezményezik, hogy a mainál sokkal kevesebb olyan garanciális elem lenne az új törvényben, ami a munkavállalót védi. A törvény egyes előírásaitól ezután kollektív szerződésben vagy az egyéni munkaszerződésekben el lehet térni a munkavállalók hátrányára is (a hatályos szabályok csak a munkavállalók javára való eltérést engedik).
A Liga munkajogászai szerint az unió szülői szabadságról szóló irányelvét is sérti, hogy a felmondás tényét ezentúl már többek között a gyes, gyed, táppénz ideje alatt is közölni lehet, és a felmondási idő nyomban ennek lejártakor el is kezdődik. Szintén nemzetközi normákat sért az, hogy az új törvényben nem kapnának kiemelt munkajogi védelmet a szakszervezeti tisztségviselők.
Több munka, kevesebb pénz
A munkavállalókat hátrányosan érintő további változás lehet az, hogy megszüntetnék a műszakpótlékot. Ennek rendszere most valóban meglehetősen bonyolult, 15-40 százalékok járnak a munka időpontjától és hosszától függően – a tervek szerint a rendkívüli munkavégzést a munkáltató pótlék helyett szabadidővel kompenzálhatná. De ahogy ez, úgy fizetéscsökkentést eredményezhet az is – ha másként nem, relatív mértékben, a munkaidő növekedésével –, hogy a munkaközi szünet ezután nem lenne része a munkaidőnek, még kollektív szerződés vagy a felek megállapodása esetén sem.
Lényegében a munkaidő – a munkában töltött napok számának – növekedését hozza az is, hogy változnának a szabadságolási szabályok. Jelenleg az alapszabadság 20 munkanap, ami 25 éves kortól háromévente egy nappal nő. A tervezetben 26 éves kortól járnak először plusz egy nap, ami ötévente emelkednek eggyel.
Csökkenő szabadság
Egy 35 éves munkavállalónak például a jelenlegi szabályok szerint évi 25 nap szabadság jár – figyelmen kívül hagyva az egyéb tényezőket, hogy például nevel-e gyereket –, az új szabályozás szerint ez 22 napra csökkenne. Ráadásul míg ma a szabadság negyedét köteles kiadni a munkáltató akkor, amikor azt a dolgozó kéri, az új szabály szerint csak öt napot kellene így kiadni, a munkaviszony első hat hónapjában pedig egyáltalán nem rendelkezhetne a munkavállaló saját szabadnapjairól.
Ezek a pontok, tehát a szabadság mértének csökkenése, valamint az egyéb munkaidő-növelő szabályok azok, amelyek a szakértők szerint nemhogy növelnék a foglalkoztatottságot, de éppen ellenkezőleg is hathatnak. Hiszen ha egy munkahelyen a szabadnapok száma dolgözónként csak eggyel is csökken – a fenti példában ennél is nagyobb volt a csökkenés mértéke –, akkor már önmagában ettől 3-4 százalékkal nő a munkavégzésre fordítható idő (és akkor az egyéb tényezőket, például a túlórakeret növelését nem is vettük figyelembe). Például egy 1000 főt foglalkoztató cégnél 60-80 új munkahely betöltését válthatja ki, ha dolgozónként átlagosan két napal kevesebb lesz a szabadság.
Több túlóra, bérelszámolás szóban
A Liga jogászai azt olvasták ki a tervezetből, hogy valószínűleg megszűnik a garantált bérminimum (ez a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők minimális fizetése, összege meghaladja a minimálbérét, idén 94 000 forint). Bevezetnék a munkahelyi károkozás esetére a munkavállalói biztosítékot, aminek összege elérheti a havi bért.
Aggályosnak látják a munkajogászok, hogy a munkáltató nem lesz köteles a havi munkabérről írásos elszámolást adni, hogy a tervezet évi 300 órára emelné a túlóra felső határát – ez jelenleg évi 200 óra, bár kollektív szerződésben ezt már most is megemelhetik 300-ig –, valamint azt is, hogy egy adott nap munkaidő-beosztását akár három nappal korábban is módosíthatja a munkáltató. Mindezek miatt a szakszervezeti jogászok összefoglaló véleménye az, hogy a tervezet "a jelenleginél is alárendeltebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozva a munkavállalókat".
A munkaadóknak tetszik
Lényegében csak erősíti ezt a véleményt az, hogy a munkaerőpiac másik oldala, a munkaadók nagy örömmel fogadták a dokumentumot. "Most sok mindenben megkötik a munkaadók és munkavállalók kezét, a mostani tervezet több mindent enged át a kollektív szerződések és az egyéni szerződések körébe" – mondta kérdésünkre Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, megjegyezve: a tervezetet, és azt a filozófiát, hogy a munkaerőpiac hektikusságát tükröző törvény kell, a VOSZ támogatja. A részletszabályok közül fontosnak tartja a pótlékolás rendszerének egyszerűsítését, a túlóraszabályok átdolgozását, így a túlórakeret növelését.
Arra a felvetésre, hogy az elmúlt években inkább arról lehetett hallani: a magas adminisztrációs, adó- és járulékteher fáj a vállalkozásoknak, nem a munkajogi szabályozás, Dávid azt mondta: régi kérése volt a vállalkozói szektornak az is, hogy könnyen alkalmazható, érthető, a kkv-k életét könnyítő Munka törvénykönyve legyen az országnak. A mostani egy 1992-es törvény, ami nagyvállalati Magyarország gazdasági körülményeire született, de jó néhány éve már nem abban, hanem a százezer kisvállalkozó Magyarországában élünk, tette hozzá.
Nem a maffiafoglalkoztatókból kell kiindulni
Dávid elismerte, hogy Magyarországon a munkáltatói túlsúly igen erős, ezért védeni kell a munkavállalók jogait. Szerinte a tervezet erre alkalmas, "nem mondanám ezt egyértelműen", válaszolta arra a kérdésünkre, hogy kevéssé lesz-e védve a munkavállaló. Szerinte nemcsak a törvény, hanem a munkaügyi ellenőrzés nagyon erős rendszere is védi őket, de egyébként is "a kényszernél jobban hiszek a hazai tulajdonú vállalkozások felelősségteljes viselkedésében, nem a maffiafoglalkoztatókból kell kiindulni, amikor munkaadókra gondolunk".
Hogy maguk a munkaadók írták volna-e a törvénytervezetet, vagy részt vettek volna az előkészítésükben, azt mondta: "a VOSZ mondhatott és mondott erről véleményt, volt, amit figyelembe vettek, volt, amit nem". A szabadságolással, a kártérítéssel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos területek azok, ahol "köszönnek vissza a javaslataink".
A szabadnapok számának csökkentéséről azt mondta, ez munkaadói szempontból valóban lehet jó, mert "1992-ben ezt túl magasan állapítottuk meg", ugyanakkor ez egy olyan "nagyon neuralgikus pont", amit "alaposan ki kell beszélni". Nem vitatta, hogy a szabadság mértékének csökkentése akár a foglalkoztatás bővítése ellen is hathat.
