A Fidesz EP-képviselője a Twitteren szólt be a magyar demokráciát féltő amerikai helyettes külügyi államtitkárnak.
"Ki a fasz az a Thomas Melia? Minek kell naponta adnunk a szarnak egy pofont?" – írta a Twitteren [1] az Index cikkére reagálva Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti-képviselője
Thomas Melia az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes külügyi államtitkára, aki a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban fejezte ki aggodalmát [2] a képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán.
Thomas Melia egyébként emberi jogokkal foglalkozó szakember, többek között dolgozott a Freedom House független jogvédő szervezetnek is, emellett több egyetemen oktatott, jelenleg a Johns Hopkinson és a Georgetown egyetemen.
A kormány rosszindulatú torzításnak tartja az amerikai bírálatot
A magyar kormány nem ért egyet Thomas Melia, amerikai helyettes külügyi államtitkár kedden közölt következtetéseivel, amelyek a kabinet szerint felületes információk és rosszindulatú torzítások eredményeként születtek.
Thomas Melia a magyar alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban fejezte ki aggodalmát [1] a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó meghallgatásán.
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár közleményében úgy fogalmaz, a magyar kormány csalódással értesült Thomas Melia nyilatkozatáról, amely Magyarország "egypárti" kormányának bemutatásával kezdi nyilatkozatát, holott a magyar kabinetet két pártból álló szövetség vezeti, amelynek tagjai a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt.
Összhangban áll
A kormány képviselője hangsúlyozza: az új magyar alkotmány tökéletesen illeszkedik az európai normákhoz és standardokhoz, az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint pedig "egy a demokrácián, a jog uralmán, és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre".
Azt viszont nem említette meg Kovács, hogy a Velencei Bizottság aggodalmának adott hangot [2], többek között a sarkalatos törvények túlzottan széles körű alkalmazása, az alkotmány preambulumában fellelhető ellentmondásos kitételek, a Költségvetési Tanácsra vonatkozó szabályok, a szabályozó testületek függetlensége, az alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok, valamint az AB elnökének kiválasztása, illetve kompetenciáinak korlátozása miatt.
A kommunikációs államtitkár azt is elfejtette megemlíteni, hogy az Európai Parlament is határozatot fogadott el, amelyben az új alkotmány módosítására szólítják fel a magyar kormányt. A 331 igen, 274 nem és 54 tartózkodó szavazattal elfogadtott EP-állásfoglalás szerint az összes alapvető polgári és szociális jogot – többek közt a halálbüntetés, a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés, és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát – egyértelműen védeni kell.
Emellett a szöveg szerint meg kell vizsgálni, hogy az alkotmány összhangban áll-e az uniós szerződések szövegével, nem ad-e túl nagy teret a sarkalatos törvényeknek, és megfelelően védi-e más országok területi integritását.
Volt még egy felszólítás
Kovács Zoltán közölte, hogy az Európai Bizottság tüzetesen megvizsgálta a magyar médiatörvényt, majd néhány apró kiegészítés [3] után megállapította, hogy összhangban áll az európai jog- és normarendszerrel.
Arról viszont hallgatott, hogy az Európai Parlament a médiatörvény módosítása után is arra szólította fel a kormányt, hogy sürgősen vizsgálja felül mégis a törvényt, és az Európai Bizottság médiaügyekért felelős biztosa, Neelie Kroes pedig ugyan üdvözölte a médiatörvény március eleji módosítását, de hangsúlyozta, hogy Brüsszel a törvény gyakorlati alkalmazását is figyelemmel kíséri majd, és felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar médiatörvénynek nem csak az európai jog betűjének, de szellemiségének is meg kell felelnie.
A vallásszabadság atmoszférája
Az új magyar egyházi törvény [4] – a magyar alkotmánnyal párhuzamosan – elismeri az egyén teljes és elidegeníthetetlen jogát a vallása megválasztására és hite szerinti gyakorlására, mind egyénileg, mind kollektíven – fejti ki az államtitkár.
Kiemeli: az állam ugyanakkor elismer tizennégy egyházat, amelyek szerteágazó és társadalmilag jelentős oktatási és humanitárius tevékenységük miatt megkülönböztetett állami támogatásban részesülhetnek. A "vallásszabadság atmoszféráját" a legkevésbé sem érinti az egyházi szervezetekről szóló törvény, hiszen a vallásszabadság olyan alapvető emberi jog, amelyet a legmagasabb fokon élvez védettséget: az alkotmányban, fűzi hozzá.
Kovács Zoltán emellett hangsúlyozza azt is, hogy a magyar kormány ahogyan eddig, úgy most is készen áll arra, hogy részletes információt szolgáltasson az Országgyűlés törvényalkotási tevékenységéről.
A magyar emberek akarata
Thomas Melia, aki az amerikai külügyi tárca demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó irodájának vezetője, kedden hangsúlyozta, hogy Magyarország az EU és a NATO fontos tagja. Ugyanakkor rámutatott, hogy a jelenlegi "egypárti" magyar kormány arra használja fel példátlan kétharmados parlamenti többségét, hogy olyan változtatásokat foglaljon bele az alkotmányba, amelyek megszilárdíthatják hatalmát, korlátozzák a fékeket és ellensúlyokat, és megbénítják a jövő demokratikus kormányait az új politikai, gazdasági és társadalmi kihívások hatékony kezelésében.
A helyettes államtitkár példaként hozta fel, hogy a kormány a kormánypárthoz igazodó tagokra cserélte le a médiafelügyeleti testület tagjait, amelyet felruházott a rendeletalkotás és a súlyos bírságok kiszabásának jogával az általa "kiegyensúlyozatlannak" és "az emberi méltóságot sértőnek" minősített híradásokkal kapcsolatban.
Az amerikai helyettes külügyi államtitkár szavaira szerdán Szijjártó Péter is reagált, a miniszterelnök szóvivője újságírók előtt azt mondta: senki nincs abban a helyzetben – sem Magyarországon, sem azon kívül –, hogy megkérdőjelezze a magyar emberek akaratát, márpedig "a magyar emberek világosan és egyértelműen kifejezték az akaratukat tavaly tavasszal, amikor az ország megújítására és átszervezésére adtak világos felhatalmazást a kormánynak".
