A fejlesztési miniszter a Nyerges családból kapott tanácsadót

Politikai főtanácsadóvá nevezték ki Nyerges Attilát, a Fidesz üzleti köreihez sorolt Nyerges Zsolt nagyvállalkozó fivérét. A kinevezés táptalajt adhat annak a gyanúnak, miszerint a Fellegi Tamástól a nemzeti fejlesztési tárcát decemberben átvevő Németh Lászlóné döntéseit a háttérben befolyásolhatják.

Nyerges Zsolt, a Fidesz gazdasági holdudvarához köthető üzletember korábban állatorvosként dolgozó testvérét, Nyerges Attilát nevezte ki politikai főtanácsadójává Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter – értesült az Origo a kinevezést ismerő forrásokból. Nyerges Zsolt a számos állami megbízást elnyert és több személyi szálon is a jelenlegi kormányhoz kötődő Közgép Zrt. elnöke.

Az internetes hírportál emlékeztet arra, hogy az előző miniszternek, Fellegi Tamásnak kormányzati források szerint korábban több konfliktusa is támadt azzal a gazdasági körrel, amelynek Nyerges Zsolt is tagja. Fellegi decemberben mondott le posztjáról, de a kormányból mégsem kellett távoznia, hiszen tárca nélküli miniszterként rá bízták a nemzetközi szervezetekkel való hiteltárgyalások vezetését.

Nyerges Zsolt soha nem nyilatkozik üzleti ügyeiről a sajtónak, de ismerői szerint kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik, és üzleti viszonyban áll a Fidesz legfontosabb gazdasági háttérembereként számon tartott Simicska Lajossal. Volt egy közös cégük Svájcban, illetve jelenleg is közös érdekeltségükbe tartozik a magyar közterületi reklámpiac egyik legnagyobb szereplője, a Publimont nevű plakátcég.

Orbán Viktor szerint máris háborút vív az ország földjei és vízbázisai védelmében, csak nem fegyverekkel, hanem leminősítésekkel támadnak minket. A következő évek nyertese ígérete szerint a mezőgazdaság lesz. A magyar asztalokra külföldi hulladék helyett egészséges magyar ételt akar a kormány. Az árakat felhajtó kereskedőket tisztességre akarják rávenni.

Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjével kezdődött hétfő délelőtt a vidékfejlesztési minisztériumban az a konferencia, amelyen bemutatták a kormány legújabb, dualizmus kori politikusról elnevezett tervét. A Darányi Ignác Terv 2020-ig tartó nemzeti vidékfejlesztési stratégiát ígér, a hozzá szükséges törvényeket még az idén elfogadják.

A fideszes városvezetéssel szemben kritikus hangot megütő Vagy.hu fotósa előzetesen ugyan akkreditáltatta magát, s azt elfogadták, de a helyszínen a debreceni polgármesteri hivatal egyik sajtóreferense közölte vele: mivel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (MHH) a Vagy.hu nyilvántartásba vétel céljából nem jelentette be magát, nem léphet be a Kölcsey Kongresszusi Központba.

Ezek után az újság nyilvánosságra hozta azt a levelezést, amelyet pár hónappal ezelőtt Tóth Andrea, Kósa Lajos polgármester kabinetirodájának vezetője folytatott a portál főszerkesztőjével, Porcsin Zsolttal.

Az osztályvezető úgy fogalmazott: „A hatályban lévő médiatörvény szerint az internetes sajtótermékeknek nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni magukat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH). A hatóság internetes honlapján elérhető – legutóbb 2011. november 4-én frissített – listában a Vagy.hu neve nem szerepel, így a törvény szerint jelenleg nem minősül regisztrált internetes sajtóterméknek. Ezenkívül a Vagy.hu »impresszumában« nem szerepel a kiadó neve, székhelye, a kiadásért felelős személy neve. Az »impresszum« így nem felel meg a vele szemben támasztott jogszabályi követelményeknek és elvárásoknak. Tájékoztatom tisztelt főszerkesztő urat, hogy Debrecen polgármesteri hivatala – eddigi pozitív, elfogadó hozzáállását és tájékoztatási szándékát felfüggesztve – a Vagy.hu-t a jövőben addig nem tudja internetes sajtóterméknek tekinteni, míg a Vagy.hu a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság regisztrált internetes sajtótermékeket felsoroló hivatalos listájában nem szerepel.”

Válaszában a főszerkesztő így reagált: „tisztelettel tájékoztatom Önt, hogy impresszumunk mintájául a tudomásunk szerint önkormányzati tulajdonban lévő Dehír elnevezésű hírportál impresszuma szolgált, ahogy ott, úgy nálunk is a szerkesztők nevei és az elérhetőségünk szerepel”.

Közel százezer diákkal tol ki a kormány azzal, hogy négy-öt héttel a felvételi jelentkezési lapok beadása előtt még mindig nincsenek pontos információk a felvételiről.

Tavaly 141 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, közülük 97 800 diákot vettek föl. Tavalyi statisztika az is, hogy 140 ezer fiatal tett érettségi vizsgát. A végzős középiskolások száma idén sem sokkal tér majd el az előző évitől, így vélelmezhető, hogy közel százezer diákkal tol ki a kormány azzal, hogy négy-öt héttel a felvételi jelentkezési lapok beadása előtt még mindig nincsenek pontos információk a felvételiről.

Sokkal inkább a lebonyolító Széchenyi Bank vezette konzorciumot, mintsem a mozgáskorlátozottakat támogatja az állam furcsa autóvásárlási konstrukciója.

Továbbra is teljes a homály a Klubrádió frekvenciáját elnyerő Autórádió Kft. körül. A cég tulajdonosai december vége óta elérhetetlenek, semmit sem lehet tudni, hogy hol, mikor, kivel és milyen pénzből akarják elindítani a rádiót.

A cég óbudai, Bécsi úti székhelyén többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk elérni a két tulajdonost, Szerémi Nóra és Tamás Hajnalka bujkál a nyilvánosság elől, személyesen, telefonon, elektronikus levélben több alkalommal kerestük őket, mindhiába. A székhelyként megjelölt Bécsi úti irodában egyéni ügyvédek dolgoznak, oda több mint húsz cég is be van jegyezve. A héten is megpróbáltuk felvenni velük a kapcsolatot, de az iroda asszisztense azt mondta, jelenleg nem tartózkodnak ott, csak visszahívást tud ígérni.

Matolcsy György nemzetgazdasági és Navracsics Tibor közigazgatási miniszter március első napján ismertette a kormány Széll Kálmán tervét, amely a 2012−2014 közötti három évben 2350 milliárd forint megtakarítást ígért a magyar államháztartásnak. Az ütemterv első állomása július elseje volt, erre a határidőre a kormány 11 jogszabály elfogadását ígérte − ebből azonban csak ötöt sikerült teljesíteni, írja a Napi Gazdaság.

A közmunkatörvény mérsékli igazán az állami kiadásokat, hisz a munkanélküli-ellátás idejét a jelenlegi kilenc hónapról háromra csökkenti, ráadásul a kifizethető pénz is kevesebb. Ez jelentősen, több tízmilliárd forinttal mérsékelheti a kiadásokat.

Kiadáscsökkentő, hogy a táppénz maximális összege a minimálbér kétszerese lehet, ami bruttó 250 ezer forint feletti keresetek esetében jár kisebb juttatással. A táppénzszabályok szigorításától idén két-, jövőre ötmilliárd forintos megtakarítás várható. A parlament ezenfelül elfogadta a költségvetési csalásról szóló törvénytervezetet, amely újraszabályozta a büntető törvénykönyvben az adó- és tb-csalásra vonatkozó szabályokat − ezzel a program újabb pontját is letudhatjuk.

A Széll Kálmán terv végrehajtásával elsősorban a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (Nefmi) van lemaradva. Az elképzelések szerint mára már ismernünk kellene a rokkanttá nyilvánítás szabályait, illetve a korengedményes nyugdíjak jövőjét. A Pénzcentrum által megszerzett nyugdíjkoncepció azzal számol, hogy a jövőben megszűnne a korengedményes nyugdíjazás − igaz, épp a Fidesz-kormány volt, amely bevezette a 40 év munkaviszonnyal rendelkező hölgyek esetében a korhatár betöltése előtti nyugdíjazást.

Szintén adós maradt a humánerőforrás-tárca a gyógyszerár-támogatási rendszerének átalakításával, holott elvileg az új jogszabályokat már ki kellett volna hirdetni. A közigazgatási minisztérium sem állt eddig elő az új közszolgálati életpályamodellel − amely egyébként a rendőrök számára is eladhatóvá tette volna szolgálati nyugdíjaik elvételét.

A Széll Kálmán terv költségvetési hatásai (milliárd forint)

Csütörtökön az Emberi Jogok Európai Bírósága történetében először felfüggesztette egy menedékkérő visszaküldését Ausztriából Magyarországra, mert fennállhat a veszélye, hogy ez kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak tenné ki őt - közölte a Magyar Helsinki Bizottság pénteken.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága történetében először felfüggesztette egy menedékkérő visszaküldését Ausztriából Magyarországra, mert fennállhat a veszélye, hogy ez kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak tenné ki őt - közölte pénteken a Helsinki Bizottság. A visszaküldésre alapot adó uniós jogszabály (a „Dublini Rendelet”) célja, hogy egy menedékkérelmet csak egy EU-tagállamban vizsgáljanak meg, legtöbbször ott, ahova a menedékkérő először belépett - írják.

A szudáni menedékkérő úgynevezett ideiglenes intézkedést kért a strasbourgi bíróságtól, hogy amíg az érdemben nem dönt az ügyről, az osztrák hatóságok ne küldhessék vissza a férfit Magyarországra, ahol korábban már menedékjogot kért. A strasbourgi bíróság e kérelmeknek csak a legsúlyosabb esetekben ad helyt, főként akkor, amikor kínzás vagy embertelen bánásmód közvetlen veszélye komolyan felmerül - írja a magyar emberi jogi szervezet.

Az ideiglenes döntés egyébként a Magyar Helsinki Bizottság szerint nem előzmények nélküli: a közelmúltban több nemzeti (például osztrák és belga) bíróság is úgy látta, hogy Magyarország nem biztosít megfelelő körülményeket a hazánkba érkező menedékkérőknek, és ezért leállíttatta a kérelmezők visszaküldését hazánkba.

A legfőbb ügyész gyors személycseréket hajtott végre az Országos Kriminológiai Intézetben. A régi vezetés váratlan menesztése miatt az intézetben attól tartanak, leépítések várnak az ügyészség kutatóközpontjára.

Polt Péter legfőbb ügyész a napokban leváltotta az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóját, Virág Györgyöt, és helyettesét Kerezsi Klárát.

A Legfőbb Ügyészség sajtóirodája megerősítve az Index információit közölte, folyamatban van az új igazgató kinevezése. Széplaki-Nagy Gábor, az LÜ helyettes sajtószóvivője elmondta, hogy a posztra „Prof. Dr. Vókó György CSc. egyetemi tanár, a Legfőbb Ügyészség önálló osztályt vezető ügyésze” kerül majd. Vókó György a Pécsi Tudományegyetem Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének tanára, és az MTA doktori kinevezése is folyamatban van.

Úgy tudjuk, hogy az OKRI-ban, amely egyébként hivatalosan a Legfőbb Ügyészség egyik szervezeti egysége, nagy megrökönyödést váltott ki a hirtelen intézkedés, és sokan az átszervezés és leépítések első lépésnek tartják.

Az LÜ sajtóirodáján azt mondták, Vókó György az ügyészség legmagasabb tudományos fokozattal rendelkező tagja, aki több évtizedes kutatói, kutatás szervezői tapasztalattal rendelkezik, így személye garancia arra, hogy vezetésével az -  eddig is - magas színvonalú kutatói munka  a jövőben még hatékonyabbá válik.

Többször is kritizálják a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tevékenységét azok a jelentések, amelyeket az NFM megbízásából egy külsős cég készített. A havi rendszerességgel készített összefoglalók utalnak a Fidesz gazdasági holdudvarának, a Nyerges Zsolt vezette Közgépnek a lobbijára. Az elemzéseket készítő céggel idén is szerződést hosszabbított a minisztérium.

Járai: gyökeres gazdaságpolitikai fordulat kell

Magyarország csak egy gazdaságpolitikai fordulattal tud kilábalni a nehéz helyzetből, az európai uniós szabályoknak 150 százalékig meg kell felelni, módosítani kell az adórendszert és az elvárásoknak megfelelően a jegybanktörvényt is - így foglalja össze a Világgazdaság a Járai Zsigmonddal készült interjút.

Miért vették össztűz alá hazánkat? - teszi fel a kérdést Székely János püspök, és rögtön megadja a választ is: hazánk olyan alapvető emberi értékek mellé állt oda, melyeket ma sokan lerombolni szeretnének.

Krisztustól vett idézettel kezdi Székely János püspök a Magyar Kurír katolikus hírportálon közzétett okfejtését: ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt nálatok. Különleges aktualitást kapnak ezek a szavak most, amikor „össztűz alá vették hazánkat” – írja a katolikus püspök, majd felteszi a kérdést: mi ennek a gyűlöletnek az oka?

A valódi ok szerinte az, hogy „hazánk olyan alapvető emberi értékek mellé állt oda, melyeket ma sokan lerombolni szeretnének”. Az alkotmány Isten nevével kezdődik, továbbá azt állítja, hogy a magzat életét védelem illeti meg a fogantatástól kezdve, védi a házasság intézményét mint férfi és nő között létrejött életszövetséget.

Sokaknak „nem tetszik ezeknek az emberi alapértékeknek ez a határozott megfogalmazása” – vélekedik Székely János, hozzátéve: a bankokra kivetett különadó „aggodalommal tölti el a pénzvilág urait, nehogy a példa ragadós legyen”.

Székely kiáll az egyházi törvény mellett. Nem vitatja, hogy a parlament és a kormány is követett el hibákat (a média- vagy például a jegybanktörvény egyes pontjait említi), Magyarországot azonban nem ezért, hanem az általa képviselt alapértékek miatt támadják – hangsúlyozza újra. A püspök szerint a „parlamentnek felelősen élnie kellett azzal a kétharmados többséggel, amellyel a választók a cselekvésre felhatalmazták”.

Mint olvasható, a külső támadásokat „higgadtan, adott esetben kellő ügyességgel kell megpróbálnia kivédeni. Hazánk jegybankjának valutatartaléka a jelen államadósságunk csaknem felét teszi ki, amelyet szükség esetén a jegybank fel is fog használni az adósságszolgálat finanszírozására.” A püspök szerint ez azt is jelenti , hogy az „ország valamennyi ideig ki tud tartani ebben az erős ellenszélben is”.

Az elmúlt hetekben felerősödtek a piaci aggodalmak a magyar állam fizetőképességével kapcsolatban az EU/IMF-megállapodás körüli kérdőjelek mellett és amint keddi elemzésünkben rámutattunk: amennyiben a tartós piaci bizonytalanság miatt nem lenne képes devizakötvényt kibocsátani az állam, nyár vége körül kimerülnének mozgósítható devizaalapú tartalékai. Azt is hangsúlyoztuk azonban, hogy ezen szélsőséges esetben is tudna forintért cserébe devizaforrást kapni az állam a jegybanktól. Így tehát a kulcskérdés az, hogy ha akadozna, esetleg teljesen befagyna a forintalapú állampapírpiac, akkor meddig lenne képes az adósságfinanszírozásra az állam. Alábbi elemzésünkben röviden ezt a témát járjuk körbe.

A közélettől visszavonult Bajnai Gordon volt kormányfő a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány internetes honlapján figyelemre méltó elemző írással örvendeztette meg a „jó kormányzás” ideájára fogékony híveit.

A politikai ambíciókat dédelgető baloldali utcai harcosok gyomra most összeszorulhatott, hiszen míg néhány önjelölt demokratikus ellenzéki hordószónok csupán néhány lapos közhelyet szajkózva próbálja beverekedni magát a baloldali politikai formációk végelgyengülése okozta politikai űrbe, addig Bajnai kiérlelt, politikai programnak beillő esszével jelentkezett be – egyenesen az amerikai Columbiáról.

Noha a Fidesz "hivatalosan" csak március 15-re tervez rendezvényt a fővárosban, a hvg.hu birtokába került levél szerint a január 21-ére tervezett Békemenet Magyarországért nevű eseményre is indít buszokat vidékről.

A Fidesz pécsi szervezete buszokat indít a Békemenet Magyarországért nevű budapesti megmozdulásra, amelyet jobboldali közszereplők szerveztek január 21-ére. Az egyebek mellett az Echo Tv-ben, a Magyar Hírlapban és a Facebookon meghirdetett rendezvényről korábban egy fideszes forrásunk azt állította: sem hangosítással, sem riadólánccal, sem egyéb módon nem szállunk be a szervezésbe, de természetesen a pártból az vesz rész rajta, aki akar.

Ennek némiképp ellentmond ugyanakkor, hogy a pécsi fideszesek a terveik szerint választókerületenként egy-egy buszt indítanak. Egy birtokunkba került, a pécsi tagságnak írt levélben a Fidesz pécsi szervezete elnöksége azt írta: „A félreértések elkerülése végett elöljáróban szeretnénk leszögezni azt is, hogy csak a Kormány melletti békés megmozdulásra szól a meghívónk, nem más szervezetek által időközben esetleg meghirdetett tüntetésre, így annak végeztével a buszok indulnak is haza Pécsre!”

A vásárlásokkal, törvényekkel államosított vállalatok és üzletágak több százmilliárdot érnek

Végigcsemegézte a piacot a kormány

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a leghatározotabban visszautasítja azt a sajtóértesülést, miszerint Schmitt Pál doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával. A KEH szerint a „hiánypótló munkát” történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték a köztársasági elnök dolgozatát.

Schmitt Pál 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével, írja a hvg.hu. A cikk szerint a köztársasági elnök 215 oldalas dolgozatából mintegy 180 oldal Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti, hivatkozás nélküli fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.

A két dolgozat összevetésekor a hvg szerint jól látható, hogy Schmitt kicsit módosítva vett át hosszú mondatokat, bekezdéseket az eredeti szövegből, továbbá egy oldalt egy másik könyvből. A Magyar Olimpiai Bizottság akkori elnöke mindkét művet feltüntette dolgozata irodalomjegyzékében, a címüket azonban az eredeti francia helyett magyar fordításban adta meg, és megváltoztatta a kiadás helyét is. A dolgozatban nincsenek jegyzetek, így nem derül ki, hogy a szerző idéz Georgiev könyvéből.

Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című disszertáció további mintegy 35 oldala nem a bolgár kutatók köteteiből való. A dolgozatra Schmitt summa cum laude minősítést kapott, és bár bírálói felrótták a forrásanyagok megjelölésének hiányát illetve hogy a megjelölt „szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni”, mindketten fontos, hiánypótló műnek nevezték.

Magyarországnak az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési időszakában összesen 8,3 milliárd eurónyi támogatást ítéltek meg a kohéziós alapból; a mostani 310-es árfolyamon ez 2573 milliárd forintnak felel meg. A jövő évtől ennek az alapnak a kifizetéseit függesztheti fel Brüsszel, ha folytatódik hazánk ellen a túlzottdeficit-eljárás, részletek erről itt >>

Nincs versenytársa a béren kívüli juttatások piacán az Erzsébet-utalványnak és a Széchenyi Pihenő Kártyának (SZÉP-kártya), mégis milliókat költenek a népszerűsítésükre.

Szinte teljesen állami monopóliummá tette a cafeteria-rendszert a kormány azzal, hogy bevezette az Erzsébet-utalványt és a SZÉP-kártyát. Korábban a munkaadók havonta 18 ezer forint értékben adhattak munkavállalóiknak hideg- vagy melegétkezési-utalványokat. Ez az összeg most két részre oszlik: ötezer forintot Erzsébet-utalvány formájában, további 12 ezerötszáz forintot pedig SZÉP-kártyájukról költhetnek el melegétkezésre az alkalmazottak, ezen felül a SZÉP-kártya évi 75 ezer forint értékben rekreációs és 225 ezer forintért szálláshely szolgáltatásra használható.

Az Erzsébet-utalvány forgalmazásából származó bevételek elsősorban az elfogadóhelyek által kifizetett jutalékból származnak, ami az utalványok összegének 3-6 százaléka. A NÜSZ honlapja szerint a "forgalmazásból realizálható bevétel kizárólag szociális jellegű állami közfeladat ellátására fordítható." Számos BKV-járművön és óriásplakáton találkozhatunk az Erzsébet-utalvány logójával, ezért szerettük volna megtudni, hogy mekkora összeget költött a NÜSZ az utalvány népszerűsítésére abból a bevételből, amiből "szociális jellegű állami közfeladatot" lehetne támogatni, ám megkeresésünkre a NÜSZ-től eddig nem kaptunk válasz. Ugyanakkor kérdés az, hogy mivel a munkáltatók számára csak az Erzsébet-utalványt és a SZÉP-kártyát éri meg cafetéria-elemként választani, miért költ az állam milliókat ennek népszerűsítésére.

nepszava.hu

Lapunk 2007. február 10-i számában A nemzet példaképe – a Gyurcsány-kormány közelebbről című cikkben
– valótlanul állítottuk, hogy a felperes Bajnai Gordon a KISZ reformágából a rendszerváltáskor a Wallis Rt. első embere lett, a valóságban Bajnai Gordon 1999. december 30-án lett a Wallis Rt. vezérigazgatója;
– valótlanul állítottuk, hogy 1999-ben a Bajnai Gordon vezette Wallis Rt. a Hajdú-Bét Rt. Baromfifeldolgozó többségi tulajdonosa lett, a valóságban a Wallis csoport 1999. március 25-i tulajdonszerzésekor Bajnai Gordon még nem dolgozott a Wallis Rt-nél;
– valótlanul állítottuk, hogy a céget nem fejlesztették, csak a pénzt vették ki belőle, valamint ugyancsak
– valótlanul állítottuk, hogy 2003-ban Bajnai Gordont bízták volna meg a cég felszámolásával

Egy apró módosításnak köszönhetően Kövér László házelnök lesz az összes, Országgyűlésben dolgozó közszolgálati tisztviselő főnöke - tudta meg a mainap.hu. Mindez azt jelenti, hogy - többek között - az ellenzéki frakcióknál dolgozók felett is ő gyakorolja majd a munkáltatói jogokat. Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordulna.

A kormány gazdaságpolitikai intézkedéseivel foglalkozott a legtöbbet a média decemberben a hírműsorokban, de nagy teret kaptak a kormány és az ellenzék ellentétei is, derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) gyorsjelentéséből. Az m1 esti Híradójának decemberi adásaiban a Fidesz csaknem 44, a KDNP 5,7, az MSZP több mint 19, a Jobbik 8,4, az LMP pedig 13 százaléknyi szereplési lehetőséghez jutott.

Az MTI-hez kedden eljuttatott gyorsjelentés szerint az m1 esti Híradójának decemberi adásaiban a kormány 6,5 százalékos szereplési lehetőséghez jutott a politikusok között, míg a Fidesz csaknem 44, a KDNP 5,7, az MSZP több mint 19, a Jobbik 8,4, az LMP pedig 13 százaléknyihoz. A függetlenek - ide tartoznak a Demokratikus Koalíció politikusai is - a szereplési idő 3,4 százalékát kapták.

Selmeczi: mutyiországot szeretnénk magunk mögött hagyni

Az MSZP szerint a Fidesz médiatörvényét a Fidesz által delegált médiafelügyelet tartatja be, így nem lehet azzal érvelni, hogy a Fidesztől független jogrend miatt vesztette el a frekvenciáját a Klub Rádió. Selmeczi Gabriella szerint csak a mutyi országot szeretnék maguk mögött hagyni.

Az MSZP szerint a Klub Rádió "betiltását" a Fidesz megrendelésére "pártszolgálatosok" hajtották végre - közölte Nyakó István szocialista országgyűlési képviselő kedden.

A szocialista politikus hangsúlyozta: a médiatörvényt a Fidesz találta ki és fogadta el, ezért "hihetetlenül szánalmas és képmutató azzal házalni a szabad világ aggódó közvéleménye előtt, hogy ez a Fidesz-diktátum köti az azt kiagyalók kezét, akkor amikor sorra buknak ki a sajtószabadságot sértő következményei".

Nyakó István hozzátette: a médiatörvény következményeként a médiatanács elnökét és tagjait a Fidesz delegálta, "tehát ma a magyar sajtót fideszesek felügyelik, és a közszolgálati médiát pedig irányítják is".  Ez a testület döntött arról, hogy "az egyetlen közéleti politikai műsorokat sugárzó nem kormánypárti magyar rádió ne szólhasson tovább" - tette hozzá.

A Fidesztől független jogrend

A Klub Rádió ügyében a Fidesz a leghatározottabban kiáll Magyarország jogrendje mellett - közölte Selmeczi Gabriella, a párt szóvivője Nyakó Istvánra reagálva.

Selmeczi Gabriella közleményében a Klub Rádió ügyéről azt írta: "a külföldi és hazai nyomásgyakorlók" nem kevesebbet kérnek, mint hogy a hatályos magyar törvények és a tisztességes gazdasági verseny szabályainak ellenében valaki csak azért, mert ők támogatják, előnyhöz juthasson. Ez az összes európai egyezménnyel, az európai értékekkel szemben áll - tette hozzá.

Ha valaki pályázik egy frekvenciára, akkor olyan ajánlatot kell beadnia, amellyel nyerni tud - hangsúlyozta a Fidesz szóvivője, hozzáfűzve, hogy "ha töredékét akarja fizetni, mint valaki más, akkor hiába állnak mögé a szocialisták vagy bárki a világ bármely tájáról, a hatóság nem hághatja át a magyar jogrend határait, és nem sértheti meg a tisztességes verseny szabályait. Ebben a versenyben a szabályok szerint kell nyerni, nem pedig politikai kapcsolatok révén".

Mint fogalmazott, "éppen ezt a mutyi országot szeretnénk végre magunk mögött hagyni". Magyarországon ma már a teljesítmény, az igazi munka számít, nem pedig az, hogy a világ melyik sarkából ki mellett mekkora hatalmak emelik fel a hangjukat - zárta közleményét Selmeczi Gabriella.

A közmédiás éhségsztrájkolókhoz került levélben a riportot készítő újságíró részletesen beszámol a Lomnici-ügy előzményéről – írja a Hír24

Mindegy, hogy állami mamutcég vagy önkormányzat a megrendelő, sorozatban söpri be a közbeszerzési tendereket a Fidesz kedvenc építőcége.

Egymás után nyeri a milliárdos értékű közbeszerzési pályázatokat a Fidesz gazdasági hátországának egyik központi vállalata, a Közgép Zrt. A cég nem csak nagyobb beruházásokat visz el, arat az önkormányzatok, kisebb állami intézmények által kiírt olcsóbb tendereken is. Az Orbán-kormány felállása óta a Közgép vezette konzorciumok több mint 200 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzési tendereket.