A cigiárusítástól az étkezési utalványokon át a parkolásig sok területre tette be a lábát a korábbinál erősebb állami szerepvállalást ígérő kormány az elmúlt másfél évben. A vásárlásokkal, törvénymódosításokkal államosított vállalatok és üzletágak több százmilliárdot érnek. Néha nehéz megmondani, mi hajtotta a kormányt, de várhatóan lesznek még hasonló akciók.

Éppen Fellegi volt az a kormánytag, aki tavaly májusban, egy évvel a kabinet hivatalba lépése után bejelentette, hogy az állam megveszi a Szurgutnyeftyegaztól azt a 21 százalékos Mol-részvénycsomagot, amelyet eredetileg az OMV osztrák energiavállalat privatizált, majd 2009-ben eladott a zavaros hátterű, feltehetően az orosz állam által irányított konszernnek. A pakett 1,88 milliárd euróba (akkori árfolyamon ötszázmilliárd forintba) került. A megállapodás idején a Mol-papírok árfolyama 23 ezer forint körül volt, azóta 17-18 ezerre esett, vagyis a csomag már sokkal kevesebbet ér. Fellegi azonban azt mondta, a kormány nem az árfolyamra akart spekulálni, azért döntött a vásárlás mellett, hogy a stratégiai fontosságú cég ötöde ne legyen külföldi kézben, ne szűkítse a magyar energiapolitika mozgásterét.

Az egykori fejlesztési miniszter akkor jelezte, hogy várhatók még hasonló ügyletek. Jelentősége nem mérhető a Moléhoz, de az államosítási törekvések szempontjából még egyértelműbb jelzés a Rába járműgyártó részvényeire novemberben tett vételi ajánlat. Ebben az esetben sem stratégiai ágazatról, sem potenciálisan ellenséges szándékú külföldi tulajdonosról nincsen szó, a kormány egyszerűen az iparosítási terveihez akarja felhasználni a céget, 8,4 milliárd forintot különített el az üzletre, melynek véglegesítéséhez az uniós versenyhatósági jóváhagyás még hiányzik.

A kolontári vörösiszap-katasztrófáért felelősnek tartott Mal Zrt. államosításának jogi lehetőségét tavaly decemberben teremtette meg a kormány. Egy alkotmányügyi bizottság által benyújtott, a kormánytöbbség által meg is szavazott módosító javaslat szerint a kormány engedélyezheti, hogy az állam "a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott és határidőben meg nem fizetett környezetvédelmi bírságból eredő követelés vagy annak egy része ellenében (...) a bírság megfizetésére köteles gazdasági társaságban részesedéssel rendelkezőkkel való megállapodással a gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő részvényt vagy üzletrészt szerezzen".

A Mal Zrt.-re a katasztrófa miatt szeptemberben 135,140 milliárd forintos bírságot rótt ki a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség azzal az indokkal, hogy ilyen mértékű és kiterjedésű környezeti kárra még nem volt példa Magyarországon. A döntés egyelőre nem jogerős, mivel a Mal fellebbezett. Ha fellebbezését elutasítják, nem fogja tudni kifizetni a bírságot, mivel mérlegfőösszege 28,5 milliárd forint.

Mobilozás és étkezési utalvány

Tavaly év végén derült ki, hogy a negyedik mobilszolgáltatóra kiírt frekvenciapályázaton - a három meglévő szolgáltató mellett - az egyaránt állami tulajdonú Magyar Posta, Magyar Villamos Művek (MVM) és Magyar Fejlesztési Bank (MFB) konzorciuma is indul. (Ez persze nem jelenti azt, hogy biztosan nyerni is fog.) Január 5-én kezdődött a licitálási szakasz, az árverés lezárásának tervezett napja január 13. Aki nyer, opciót szerez további frekvenciablokkok megvásárlására is az 1800 MHz-es, valamint a 2100 MHz-es sávokban.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Hegmanné Nemes Sára még a Rába-ajánlathoz kapcsolódva közölte, a kormány tervezi, hogy más szektorokba, például az energiaiparba is beszáll tulajdonosként. Az étkezésiutalvány-piacot a parlament november 21-én, az adótörvények módosításával államosította azzal, hogy januártól állami monopóliummá tette a kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként adható utalványok kibocsátását. A három francia cég (Sodexo, Edenred, Cheque Déjeuner) nem feltétlenül szorul ki azonnal a piacról, különösen úgy, hogy az állami rendszer bevezetése az idő rövidsége miatt döcögősen halad. De az állami utalványok adóelőnye miatt ez alighanem csak idő kérdése.

A kibocsátott utalványok összértéke az utóbbi években 200 milliárd forint körül alakult. A náluk parkoló pénz kamatbevételéből és az öt százalék körüli szolgáltatási díjból a három kibocsátó árbevétele több mint 11 milliárd forintot tesz ki, adózás utáni nyereségük ennek nagyjából a fele. A kormány azzal indokolta az államosítást, hogy a haszon így az államnál marad. A tervek szerint a pénzt szociális üdültetésre és gyermekétkeztetésre fogják fordítani.

Parkolás és szemét

Ugyancsak törvényben rögzítette az Országgyűlés, hogy a parkolás, az útdíj, a tömegközlekedés, valamint az állami vagy önkormányzati befolyás alatt álló cégek által nyújtott egyéb közszolgáltatások díjának mobilfizetéssel történő kiegyenlítése csak a létrehozandó nemzeti mobilfizetési szervezeten keresztül lesz lehetséges. (Ez alól az informatikáért felelős miniszter határozott időre, egyedi felmentést adhat.) A kormány rendeletben írhatja elő az árrést és a szolgáltatás díján felüli kényelmi díj mértékét.

A vidékfejlesztési miniszter december 30-án nyújtott be törvényjavaslatot a hulladékgazdálkodásról, az új jogszabály a kormány tavaszi törvényalkotási programjában egyelőre nem szerepel. Egyebek mellett az áll a javaslatban, hogy lakossági hulladék átvételét, elszállítását és kezelését 2013-tól csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cég végezhetné. Feltétel lenne az is, hogy az állam/önkormányzat jogosult legyen arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja.

A javaslat ellen már tiltakoztak a szektorban érdekelt legnagyobb cégek, így az együttesen húsz százalék körüli piaci részesedést birtokló három osztrák tulajdonú vállalkozás, az AVE, a Saubermacher és az ASA. Iparági forrásból származó információnk szerint a lakossági hulladékgazdálkodási piac nagyjából 80 milliárd forintra rúg, de ebben benne van azon cégek forgalma is, amelyek már most is önkormányzati többségűek.

Dohánytermékek

2013-tól csak 20-30 évre szóló állami koncesszió birtokában lehet majd dohányterméket árulni. Június 1-jétől kiírt pályázatokon indulhatnak a vállalkozások, a többet ígérők nyerik el a jogokat. A szabályozás lakosságszám alapján maximálja az egy településen értékesíthető koncessziók számát, és meghatározza, hogy azokból mennyi lehet egy kézben. Ha egy településen nem vállalkozna senki dohányértékesítésre, az állam maga is üzemeltethet majd boltokat. A Nielsen piackutató cég adatai szerint a cigaretta éves kiskereskedelmi forgalma közel 290 milliárd forint volt 2010 októbere és 2011 szeptembere között.

A törvényjavaslat indoklása szerint egyrészt azért utalná a dohánytermékek kiskereskedelmét az állam kizárólagos gazdálkodási körébe, mert ezzel korlátozná azok hozzáférhetőségét. Másrészt  azért, mert "olyan személyek (elsősorban családi kisvállalkozások) számára engedné át, akik hosszú távon kívánnak megélni a dohánytermékek kiskereskedelméből, ezért súlyos bírságot vagy a jogosultság/engedély elvesztését előreláthatólag nem kockáztatnák azzal, hogy a fiatalkorúakat dohánytermékkel kiszolgálják".