Továbbra is teljes a homály a Klubrádió frekvenciáját elnyerő Autórádió Kft. körül. A cég tulajdonosai december vége óta elérhetetlenek, semmit sem lehet tudni, hogy hol, mikor, kivel és milyen pénzből akarják elindítani a rádiót.
A cég óbudai, Bécsi úti székhelyén többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk elérni a két tulajdonost, Szerémi Nóra és Tamás Hajnalka bujkál a nyilvánosság elől, személyesen, telefonon, elektronikus levélben több alkalommal kerestük őket, mindhiába. A székhelyként megjelölt Bécsi úti irodában egyéni ügyvédek dolgoznak, oda több mint húsz cég is be van jegyezve. A héten is megpróbáltuk felvenni velük a kapcsolatot, de az iroda asszisztense azt mondta, jelenleg nem tartózkodnak ott, csak visszahívást tud ígérni.
Elértük viszont Mészáros Lajost, az Autórádió Kft. korábbi ügyvezetőjét (a cég 2011 januárjában alakult). A budaörsi lakcímű kereskedő lapunknak csak annyit mondott, hogy már tavaly nyáron, július végén kiszállt az Autórádió Kft.-ből. Ez azután történt, hogy a lengyel tulajdonosi hátterű Alagút Média Kft. – melynek Mészáros jelenleg is az ügyvezetője, s ugyanúgy a Bécsi úti ügyvédi iroda címére jegyezték be – eladta az Autórádiót Tamás Hajnalkának és Szerémi Nórának. Ez a cégbírósági adatok alapján július 27-én történt. E dátumnak jelentősége van. A Médiatanács ugyanis július 21-én tette közzé a három budapesti kereskedelmi frekvenciára (közte a 95.3-ra) szóló pályázati felhívását.
Hetek óta folyik a kutatás és a találgatás arról, hogy kik állhatnak az egymilliós törzstőkéjű cég és a rádiós szakmában majdnem teljesen ismeretlen két tulajdonos mögött. A rádiósok internetes szakmai fóruma, a Radiosite.hu piaci pletykák alapján azt feltételezte, hogy az Autórádió mögött a Roxy Rádió korábbi vezetősége állhat. Szerintük a Roxy visszatérésére utalhat, hogy Tamás Hajnalka korábban a Roxy Rádiót üzemeltető ukrán cég ügyvezetőjének, Alexander Skvortsovnak a jobbkeze volt. Az FN 24 is hasonló információt közölt. A Roxy Rádió 2008-ban került ukrán érdekeltségbe, amikor a Jurij és Natalija Ljascsenko tulajdonában lévő Pilot Hungária Kft. vásárolta meg a céget.
A Roxy tavaly februárban „némult el”, miután a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság 2010 decemberében felmondta a szerződését, mert több mint 91 millió forintos műsorszolgáltatási díjtartozást halmozott fel, a Roxy Rádió Kft. jelenleg felszámolás alatt áll. Felettébb érdekes, hogy az online cégadatok szerint a Roxy megvásárlásakor a Pilot két ukrán tulajdonosának „kézbesítési megbízotti cége” 2008. júniustól 2009. februárig egy ügyvédi iroda, amely a 1036 Budapest, Bécsi út 52–54. címen található. Vagyis pont ugyanott, ahol 2011 februárja óta az Autórádió Kft. székhelye van.
Tamás Hajnalkát egy közvetítőn keresztül elértük, de ez az illető lapunk munkatársával azt közölte, jelenleg nem tud rendelkezésünkre állni. A közvetítő azt állította, hogy Tamás Hajnalka két-három héten belül a nyilvánosság elé áll, s akkor mindenki megtudhatja, milyen lesz a várhatóan március elején debütáló Autórádió.
Az Autórádió Kft.-t egymillió forint törzstőkével jegyezték be a bíróságon, azóta a cégnél nem történt tőkeemelés, ez az összeg nyilvánvalóan nem elég a rádió beindításához. De valójában mennyi pénz, milyen technika és hány ember szükséges egy ilyen rádió elindításához?
Rudas Gábor, aki 2007 októberéig volt a Klubrádió vezérigazgatója, azt mondta, a pályázati vállalás fényében az Autórádiónak az induláshoz minimálisan egy professzionálisan felszerelt stúdióra, hozzávetőlegesen húszfős szerkesztőségre és egy gyakorlott hirdetési csapatra van szüksége. A stúdióba egyszeri beruházásként számítógépeket, adásvezérlőt, keverőpultokat, adásprocesszorokat, szoftvereket stb. kell vásárolni, ennek költsége megközelíti a húszmillió forintot. Az Autórádió ugyan főként zenét fog sugározni, de a zenei szerkesztők, műsorvezetők, technikusok mellett szükségük lesz hírszerkesztőkre és riporterekre is. Egy húszfős szerkesztőség és a hirdetési csapat havi költségkerete a járulékos költségekkel együtt hozzávetőlegesen tízmillió forint. Az Autórádió éves szinten 75 millió forintos koncessziós díjat vállalt, így havi szinten ez is több mint hatmillió forintos fizetési kötelezettséget jelent.
Jelentős tétel a rádió sugárzási költsége (havi több százezer forint), amit minden hónapban át kell utalni az Antenna Hungáriának. A kereskedelmi rádiók további komoly költsége, hogy a kereskedelmi összbevétel nyolc százalékát ki kell fizetni zenei jogdíjakra. Mindent összevetve egy induló zenei rádiónak, amely híreket mond és beszélgetős műsorokat is készít, az induláshoz legalább húszmillió forintos beruházásra, utána pedig a szerkesztőség fenntartására, a koncessziós díj, sugárzási költség és zenei jogdíjak kifizetésére alsó hangon számolva is havonta húszmillió forintot kell szánnia. Rudas Gábor szerint a mai rádiós piacon „iszonyatosan nehezen” termelhető ki az az évi 240-250 millió forint, ami az alábbi felsorolás alapján minimálisan szükséges egy ilyen rádió fenntartásához. Reális üzleti tervet készítve nem is lehet arra számítani, hogy a vállalkozás az első két-három évben nyereséget termeljen, addig folyamatosan viszi a pénzt. Persze, ha a cég tulajdonosainak vagy a mögöttük lévő üzletembereknek, üzleti csoportoknak van elég tartalékuk, tőkéjük, hogy kivárják, amíg nyereséges lesz, akkor az első évek veszteségei áthidalhatók – mondta a szakember. Hozzátette: a piaci elemzések azt mutatják, hogy a médiapiac hirdetési bevételei az elmúlt években 15-20 százalékkal csökkentek, ezen belül a rádiós kereskedelmi bevételek drasztikusan estek.
